Használt autó: a hibalámpa ellenére is megvette a THP-t, milliókba kerül a javítás

Olvasónk a hibát mégsem a vásárlással vagy a körültekintés teljes hiányával követte el, hanem azzal, hogy engedett a kísértésnek és lezserül megvásárolta a már eleve világító hibalámpás autót. Sőt a szerződés megjegyzés rovatába is beleíratta a problémát, hiszen ekkor még nem is sejtette, hogy ezzel csak saját magát szívatta meg.

Manapság egyre nagyobb divat benzines autót vásárolni, hiszen a korosodó, modern dízelek fenntartási költségei az egekbe szöktek, így aki már megégette magát, az inkább szabadulna tőlük. Nem mellékes a benzinnél gyakran drágább gázolaj kérdése sem, vagy a gázolajos autók egyre többet rebesgetett kitiltása a nagyvárosokból.

A problémát mégsem a dízelektől való általános elfordulás jelenti, sokkal inkább az, hogy most körültekintés nélkül megvesz mindenki mindent, amit benzin hajt, hiszen az tuti jó, megmondták az interneteken. Szabadulnak az örökéletű 1.4 és 1.6 HDI-től, a Toyota 1.4 D4D-től, a megbízható VW CR TDI-től és ész nélkül vesznek helyettük első szériás TSI-t, Ecoboostot vagy THP-t. Végül pedig többet költenek motorfelújításra, mint amennyit egy kettőstömegű lendkerékre, vagy eldugult DPF szűrőre kellett volna. 

Tehát, István több hónapos keresgélés után idén májusban úgy döntött, hogy most már akcióba lép és végre lecseréli a 12 éve használt Ford Fiestáját. Így talált rá a Peugeot 3008 hirdetésére az Amper Autóház Kft. kínálatában, majd úgy döntött, hogy a szép fotók, a korrekt leírás és a szimpatikus értékesítő hatására személyesen is megtekinti az autót a kollégájával. 

Ekkor az autó látszólag még semmilyen hibát nem produkált, és beindítás után is jónak tűnt. Néhány nappal később azonban, amikor István már foglalóval érkezett vissza a kereskedésbe, az utolsó kézfogás előtti próbakörön kigyulladt a motorhiba lámpa. István elmondása szerint ezen az értékesítő is meglepődött, hiszen az autót lábon hozták Németországból.

Miután visszatértek a kereskedésbe, rövid beszélgetésbe elegyedtek az értékesítővel, aki azzal nyugtatta meg Istvánt és kollégáját, hogy biztos csak bezavarodott a Peugeot elektronikája. Óvatosságból azért mégis elvitték végül egy közeli szervizbe, ahol kitörölték a hibakódokat, így István már részleges nyugalomban tudta lefoglalózni az autót. 

A vásárláskor olvasónk sejtette, hogy valami nincs rendben, ezért beleíratta az adásvételi szerződés megjegyzés rovatába, hogy a motorhiba lámpa világít, majd kifizette és birtokba vette az autót. Mint levelében is írja, a szándéka ezzel az volt, hogy bebiztosítsa magát – ez kapufa. Az adásvételi szerződésre egyébként az Amper Autóház helyett az idén alapított Bomba Autóház került eladóként, ami olvasónkban további rossz érzéseket keltett. 

István további beszámolója szerint már az autó átvétele sem ment gördülékenyen. Miközben a járó motorú autó mellett beszélgettek, a Peugeot egyszer csak leállt. Habár újraindították, a check engine lámpa visszatért, amit a kereskedő az alacsony üzemanyag szinttel magyarázott és megkérte az újdonsült tulajdonost, hogy tankoljon friss benzint a tankba.

Sajnos a helyzet nem javult, de István továbbra sem izgult, hiszen az értékesítő megnyugatta, hogy ha komolyabb problémára derül fény, akkor segítenek a javításban vagy az alkatrészek beszerzésében. 

Nem sokkal később Istvánt komolyabban idegesíteni kezdte a világító hibalámpa. Újra tárcsázta a Bomba Autóház értékesítőjét, és azt kérte, csinálják vissza az üzletet, mert elvesztette a bizalmát és nem akar több fejfájást a Peugeot miatt. Néhány telefonváltást követően a kereskedő jelezte, hogy megcsináltatja az autót, de olvasónk inkább felkereste Szilva Tamást, a Totalcaron is publikáló, francia típusokra specializálódott szerelőt. 

Szilva Tamást telefonon sikerült utolérnem, aki tisztán emlékezett a hónapokkal ezelőtti történetre. Elmondása szerint az autó motorja felújításra szorul, mert eszi az olajat, kéken füstöl, ráadásul nagynyomású szivattyú hibát is jelez a rendszer, amit javítani nem, csak cserélni lehet. Tamásnál a javítás kétmillió forintból állna meg - ezt az árat korábban Novoth Tibor, szintén THP specialista is megerősítette. Ők mindketten azt javasolják Istvánnak, hogy így vagy úgy, de 

A típushiba tehát mindenütt ismert, a MűhelyPRN csapat és a Becsületesnepper is megénekelte már, hogy ettől csak az véd, ha meg sem vesszük. 

Végül patthelyzet alakult ki, hiszen a kereskedő megjavíttatná az autót annak ellenére, hogy beleírták a szerződésbe a világító motorhiba lámpát, de István inkább a visszavásárláshoz ragaszkodna, akár jelentősen kevesebb összegért is, mint amennyiért vette. Azt érdemes tudni, hogy István kapott már egy visszavásárlási ajánlatot (1,8 Mft) a kereskedőtől, ám az olyan messze volt az eredeti vételártól (2,45 Mft), hogy elfogadhatatlannak vélte. 

Jelenleg ott tart az ügy, hogy olvasónk a Békéltető Testület elé vitte történetét és várja a megoldást, mi pedig megnézzük, hogy a konkrét jogesetben mi a felállás és mik a lehetséges opciók.

Mivel a járművet használtautó kereskedésben, közvetlenül a kereskedőtől vásárolta a vevő, a szerződés fogyasztói szerződésnek minősül és a szavatossági szabályok érvényesek rá. Ezek értelmében a szavatosság ideje 24 hónap. Ennek első 12 hónapja alatt a jog azt vélelmezi, hogy a hiba már a vásárlás pillanatában is fennállt, és a vevőt erről nem tájékoztatták, illetve a hiba a vásárláskor – szemrevételezéssel, vevői átvizsgálással – nem volt észlelhető. Ezt nevezi a jog ún. rejtett hibának.

Ilyen esetben a kereskedőn nyugszik a bizonyítási teher, vagyis a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba az átadást követően – a vevői használat során – keletkezett, vagy azt, hogy a hiba meglétéről tájékoztatta a vásárlót, aki ezt elfogadta. 

A kialakult helyzettel kapcsolatban és a korrektség érdekében megkerestük az eladót, vagyis a Bomba Autóházat. Levelükben azt írták, hogy a több kilométeres próbakörön valóban felvillant a motorhiba lámpa, amit a vevő által megnevezett és általa leegyeztetett szervizben együtt kivizsgáltattak, vagyis számítógépes diagnosztikát végeztek rajta.

A szerelő elmondta, hogy nem állandó – tehát valószínűleg régebbi – hibákat tárolt el a computer, amiket sikerült is kitörölni. A Bomba Autóház szerint a hiba csak másnap jött elő újra a próbakörön, ennek ellenére István úgy döntött, hogy megvásárolja az autót. 

Az autókereskedés azzal folytatja levelét, hogy felajánlotta Istvánnak a hibás alkatrész beszerzését, vagy az autó javíttatását – annak ellenére, hogy a vevő tudott a hibáról –, de ezt olvasónk elutasította. Utóbbit egyébként a pórul járt vevő is megerősíti, de azért nem mindenben értenek egyet. Például a vételárban sem.

A Bomba Autóház szerint ők visszavásárolták volna az autót, miközben István szerint ez erős csúsztatás, mivel a felajánlott visszavásárlási ár köszönőviszonyban sem volt a vételárral. Talán sosem tudjuk meg, hogy mi történt valójában, de a történet már így is épp elég tanulsággal szolgál a jövő vásárlóinak.

Most térjünk át a jogi csavarokra. A hiba vonatkozásában két dolog is vizsgálandó. Egyrészt, hogy a hirdetés szövege tartalmazta-e a hibát, hiszen amennyiben nem (hibamentesnek hirdette), akkor jogos lehet a fogyasztói igény.

Másrészt, hogy az adás-vételi szerződés milyen részletességű hibaleírást tartalmaz. Amennyiben csak a check engine kontrollámpa világítására terjed ki és további részleteket nem közöl (mint jelen esetben), akkor 

A motorkontroll lámpa ugyanis csak általános figyelmeztetés, a valós hiba okát csak egy részletes motordiagnosztika után lehetséges feltárni és az adás-vételi szerződésben rögzíteni. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a diagnosztikai eszközök között is lehetnek masszív különbségek, így míg az egyik hibátlannak olvassa az autót, vagy csak felületesen látja a hibákat, a másik profi eszköz már részletesen kielemzi a kinyert adatokat. 

A pontos diagnosztika pedig azért fontos, mert a kontrollámpa jelezhet egy húszezer forintos lambdaszonda hibát, de egy teljes motorfelújítás szükségességét is. Ezek piaci értéke pedig köszönőviszonyban sem áll egymással, hiszen a motorfelújítás a konkrét autó esetében 1,6-2,0 millió forintba kerül. 

Ez a megfogalmazás ugyanis nem határozza meg, hogy konkrétan milyen jellegű és terjedelmű törődést igényelne a jármű. Ennek pedig érdemi kihatása van a jármű piaci értékére és így a vételárára is. Nem mindegy, hogy csak egy töltést igényel a klíma vagy a kompresszort kell felújítani, ugye. 

István most egy kicsit lábon lőtte magát azzal, hogy szerződésbe foglaltatta a hibát, és azzal is, hogy nem fogadta el a kereskedő felajánlását a javításra. Elkeseredésében végül a Békéltető Testülethez fordult, amelynek döntése csak akkor kötelező érvényű, ha mindkét fél elfogadja azt.

További lehetőség még perre vinni a dolgot, én mégis azt javaslom, hogy kezdjék újra a kommunikációt és találjanak ki egy mindenki számára optimális megoldást, különben évekig pereskedhetnek majd, kétes eredménnyel.

Ne feledjétek: használt autót csak átvizsgálás után!  Totalcheck.hu