Fa dőlt a Suzukira, Elvira csalódott a biztosítóban és a márkaszervizben is
Közéleti anyagaink nem érnek véget cikkeink megjelenésével, gyakran utánuk indul csak igazán az egymásnak feszülés olvasóink és a hatóságok/szolgáltatók között. Ezek egy részét mi is figyelemmel követjük, a fejleményekről pedig beszámolunk.
Elvira az augusztusi pusztító vihar másnapján még azon aggódott, hogy oda a hitelből, évtizedes megtakarításaikból vásárolt Suzuki Vitara, a kárt be kell nyelnie, majd elkeseredettségében hozzánk fordult. Éppen akkor csapott le a ménkő, amikor az autó lecserélésén gondolkoztak férjével. Mázlija volt, az önkormányzat korrekt módon kezelte az esetet, a kidőlt fa által okozott kárt a felelősségbiztosításuk terhére rendezte.
EKKOR MÉG Azt hitte, minden rendben.
Az igazi fejfájás nem is a felelősség megállapítása körül bontakozott ki, hanem a biztosítós ügyintézés és a javítást végző kereskedés körül. Az első meglepetés akkor érte Elvirát, amikor az előre jelzett pár hetes javításból hónapok lettek.
Az autót 2023. augusztus végén érte a havária, viszont csak 2023. október 20-án került a budapesti márkaszervizbe. A javítás ehhez képest már "hamar", november végén készült el. Hogy mi történt az autóval augusztus és október között? Semmi. A magyarázat a szokásos: a biztosító szerint a szervizre kellett várni, a szerviz szerint a biztosítóra.
A várakozás komoly érvágást jelentett Elviráéknak, mert nem csak a munkájukhoz, de beteg családtagjuk orvosi kezeléseinek megszervezéséhez is létfontosságú volt a hitelre vásárolt autó. Szerettek volna bérautót igénybe venni a 3 hónapig tartó ügyintézés idejére, de az autóbérlés nem olcsó mulatság. Sebaj, a biztosító majd téríti utólag ezt is.
Gondolták még akkoriban.
A biztosító azonban csak 12 napot lett volna hajlandó téríteni arra hivatkozással, hogy a javítás maga 7 napot, az ügyintézés pedig 5 napot vesz majd igénybe az álmoskönyv szerint. Úgy kommunikálják ezt, hogy "bérautót optimális javítási időtartamra tudunk csak téríteni."
Andersen sem írhatta volna szebben.
Egyszer majd ezt a biztosítói gyakorlatot is bíróság elé viszem és elmagyaráztatom a bírón keresztül valamennyi biztosítónak, hogy a károsult bérautó költségtérítésre nem csak az "optimális javítási időtartamra" jogosult a jogszabály szerint, hanem a káresemény bejelentésétől kezdődően akkor is, ha a kárszakértő csak hetek múlva megy ki felmérni az autót. Különösen, ha az autó a közúti közlekedésre alkalmatlan állapotú lett a baleset nyomán.
Tudjatok róla, hogy a biztosítók azért tudják lenyomni az autósok torkán ezeket a légből kapott költségoptimalizáló marhaságokat, mert soha senki nem citálja őket a bíróság elé ezek miatt.
Sőt, a biztosító azt is közölte Elvirával, hogy ha azonos kategóriájú autót bérelnek, akkor 20 % önrészt is levonnak, ha kisebb kategóriájút, akkor nincs önrész. Világos, aki Vitarát szeretne Vitara helyett, az fejezze be az urizálást és járjon Swift-tel, vagy virítsa a lóvét. Mondtam már, hogy nem ok nélkül fröcsögnek az autósok a biztosítókra? Mondtam hát. És most nyomatékosítom: az összes biztosító egy...!
Így Elviráék inkább nem kértek a "szolgáltatásból" és megoldották máshogy az autóhiányt.
aztán elkészült a Suzuki, jött a meglepetés.
A budaörsi Suzuki Világ márkakereskedés telefonon jelezte, hogy kész az autó, lehet menni érte, Esztergomba!
- Hogy hova? - kérdezett vissza meglepődve olvasónk, hiszen ő kifejezetten a vásárlás helyszínén kérte a javítást és abban is állapodtak meg.
- Mit keres az autó Esztergomban?
- Szállítás szempontjából így van közelebb! - jött a válasz.
Hogy kinek? Hát, nyilván a pórul járt Elvirának, ki másnak?
Persze később kiderült, hogy szó sem volt az ügyfélélmény javításáról, egyszerűen csak összecseréltek két Vitarát - mert azoknak olyan egyforma a rendszáma, ugye -, és amiatt vitték át tévedésből Elvira autóját Esztergomba.
A meglepik még mindig nem értek véget
Elvira időközben megkapta a biztosító Eurotax árkalkulációját és a biztosító költség- és kártérítési ajánlatát is. A hasonló paraméterekkel rendelkező Vitarák ekkor kicsivel 6 millió felett mentek a használt autó-piacon, a biztosító viszont csak 5.410.000.- forintra értékelte Elviráét.
A kártérítés összege is karcsúra sikeredett:
"Értesítjük Önt, hogy a tárgyban hivatkozott kárügyben kárszakértőnk szállítási számlára (85.185,-Ft) és értékcsökkenésre (98.436,-Ft) összesen 183.621,- Ft kártérítési összeget állapított meg. Mivel a biztosítottunk szerződés szerint a vállalt önrészesedése 10%, így a megadott bankszámlaszámra 165.259,-Ft kártérítést fizettünk ki. Biztosítottunk figyelmét felhívtuk a vállalt önrészesedés összegét megtéríteni szíveskedjen."
Nem elég, hogy az értékcsökkenés összegét 100 ezer forint alá taksálták, de még az önkormányzat biztosításában szereplő 10%-os önrészt is Elvirával fizettették volna ki, ha az önkormányzat nem olyan jó fej, hogy átutalja Elvirának.
Az igazi agyvérzés csak ezután következett
Elmondása szerint, amikor Elvira elment az autóért, finoman szólva sem az fogadta, amire számított. Az autó karosszériája és fényezése olyan trehány módon került javításra, hogy még a laikus tulajdonos is sikítófrászt kapott tőle. A korábban fényezőként dolgozó férje azóta sem tért magához. 1,26 mm-es (1260 mikron, a gyári érték tízszerese!) rétegvastagság, koszos és narancsos lakkozás, durva árnyalateltérések az elemeken, szórókitt nyomok a műszerfalon és a beltéri műanyagokon, ecsettel elhúzott tömítőpaszta mindenütt.
Mumbai-alsó poros utcáin, a szabad ég alatt, monszun közepette szebben dolgozott Patel, amikor az én Swiftem fényezését javította az ott rendelkezésre álló pocsék technológiával. Egy ilyen, rossz minőségű javítást bizony a laikus szemek is észrevesznek majd, amikor Elvira eladná a jövőben Vitaráját.
Ennyit a márkaszervizek karosszériajavításainak minőségéről - mormogta magában Elvira, pedig ezidáig csak jó tapasztalatai voltak a kereskedéssel, pont amiatt bízta rájuk a helyreállítást. Számomra ez egy kicsit olyan, mint a motorozás: az első balesetig mindenki optimista.
Nyilatkozata szerint Elvira a látottak hatására félretette angol kisasszony stílusát és kérdőre vonta a javításért felelős kollégát, aki két opciót is javasolt.
- Újrafényezik a reklamált elemeket.
- Beszámítják az autót egy új Vitarába.
A beszámítási árra először 3 millió forintot ajánlottak Elvira szerint. Sejthetitek, itt végleg elgurult a Xanax... Hogy mi a csipa? - vonta fel szemöldökét a kétségbeesett tulajdonos. A márkakereskedés munkatársa még azt is megjegyezte, hogy ez egy csúnya sérülésből még csúnyábban javított autó, ne legyenek már irreális elvárások - folytatja történetét a tulajdonos, majd hozzáteszi, hogy egy ponton az értékesítő bizalmasan azt is odasúgta, hogy még fut egy extra kört a menedzsmentnél és feltornássza 4-re az Eurotax szerint 5,41 milliót érő autóra tett ajánlatukat.
Mondhatjuk úgy is, hogy a munkafelvevő volt az egyetlen pozitív karakter ebben a novellában.
Itt érdemes elgondolkozni az értékcsökkenés mértékén: Ha a biztosító szerint 5,41 milliót ér az autó, a kereskedő újraértékesítési haszonkulcsa meg mondjuk félmillió, Elvira zsebéből akkor is kihúzott valaki 910 darab ezrest, alkotmányos költség jogcímen. Vagy 1910 darabot, attól függően, hogy miként dönt a "menedzsment" - de ezt már csak én gondolom hozzá.
Arról pedig ne is beszéljünk, hogy az autó finanszírozott, azt is le kell zárni a beszámíttatáshoz.
Elvira már rájött, hogy Magyarországon új autót venni és üzemeltetni nettó öngyilkosság, ha baleset éri a járgányt. Az meg csak a vakszerencsén múlik, hogy mikor jön a kaszás. Elvira azt mondja, hogy már bánja, hogy új Suzukiba vetette a bizalmát anno és nem egy négyes Golfot vett helyette.
A küzdelmet még nem adta fel, mindenképpen szabadulna a pocsékul javított Vitarától
De hogy ki veszi meg piaci áron a minősíthetetlen javítást követően, azt nem tudja. Január első heteiben a kereskedőt és a biztosítót is próbálta nyomasztani, hátha közelebb kerül a vételi ajánlat és a kártérítés összege is a reális piaci árhoz.
Kérdéseimmel én is megkerestem a márkakereskedést
Válaszukban arról tájékoztattak, hogy Elvirának már megírtak mindent, amit közölni szerettek volna az üggyel kapcsolatban.
Vagyis, hogy az ügyfélnek küldött levél szerint a márkakereskedés sosem akarta beszámítani a kárelőzmény miatt már csak 4 millió forint alatti értékű autót. Állításuk szerint ilyen nem hangzott el, ami különös, hiszen a jó állapotú, hazai, egy gazdás Vitarák percek alatt találnak új tulajdonosra a használtpiacon, és ki ne lenne tisztában ezzel, ha nem egy autókereskedés? A továbbiakban pedig elnézést kérnek, és biztosítják a tulajdonost, hogy szakmai magyarázatot nyújtanak majd a rétegvastagtság optimalizálás kapcsán.
Ellenben azt is hozzáteszik, hogy ha Elvira újra Suzukit venne, akkor tárt karokkal várják a szalonban - micsoda gesztus!
Elvira a cikk megjelenése előtti napon leadta az autót a márkaszervizben, akik csereautót biztosítottak részére. Hogy javítás lesz vagy beszámítás? A következő cikkből kiderül!
A biztosító viszont csak annyit vállalt, hogy "felülvizsgálja a kárügyet". Vagyis 30 napig kotlik a nemleges válaszon.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.