Magyarország rárepül a kazah naftára?

Sokkal inkább az oroszok „barátságától” akar szabadulni Kazahsztán energiafüggetlenségének erősítésével, minthogy más országokkal akarna barátkozni – derül ki az ország gazdaságát elemző cikkekből. Így jó eséllyel Magyarország Kazahsztánhoz való közeledése csupán hideg számításokon alapuló üzlet, mintsem valamilyen baráti történet.

Fókuszban a "mező"

Az Index írt arról, hogy tavaly decemberben megindította az Ural Oil and Gas LLP. nevű nemzetközi vállalat a gáztermelést Kazahsztánban, a Rozskovszkij-mezőn lévő kútnál. Ennek a vállalatnak társtulajdonosa 27,5 százalékban a Mol. Felerészben a kazahsztáni KazMunayGas tulajdonos még, a maradékot pedig a kínai FIOC birtokolja. Idén még további kutakat is nyitnak a mezőn, amely naponta akár 1,5 millió köbméter gázt is adhat. Emellett a mezőn található olajat is szeretnék kitermelni a részt vevő vállalatok, így a Mol is előszeretettel venne belőle.

Egy kazah lap beszámolója szerint a magyarokat rendkívüli módon érdekli a kazah olaj, amelyet a tervek szerint Magyarországra hoznának, és a Mol finomítójában dolgoznának fel. Hogy pontosan mennyi olaj érkezhetne, és milyen útvonalon Magyarországra Kazahsztánból, az a mostani hírekből nem derült ki.  A Mol a kazah olajimportra vonatkozó kérdésekre azt mondta, hogy a társaság nem kommentál kőolaj-beszerzésekkel kapcsolatos értesüléseket.

Problémák Kazahsztánban

Ugyanakkor a kazah energiaszektor számos gonddal küzd, amit csak nehezítettek az ukrajnai agresszió miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók – derül ki az amerikai Columbia Egyetem Energiapolitikai Kutató központjának hosszú hivatkozási listával megtámogatott - még a múlt év tavaszán publikált - cikkéből.

A legnagyobb probléma, hogy az energiaárak összefüggnek az ország társadalmi-politikai stabilitásával. Ennek bizonyítéka volt a 2022 január első napjaiban kirobbant tiltakozóhullám az ország nyugati részén az LPG árának kétszeresre emelkedése miatt. A helyi megmozdulások országossá váltak, végül a kormánykérésére kétezer orosz katona érkezett az országba „rendet csinálni”.

Kazahsztán ugyan a világ 19. legnagyobb gáztartalékkal rendelkező országa, ám lakosságának 42 százaléka nem jut hozzá ehhez az energiahordozóhoz a megfelelő ellátási infrastruktúra hiánya miatt. Ezért olajjal fűtenek. Mivel arrafelé kemények a telek, az olaj ára masszívan szociális kérdés.

Lerobbant az energia-infrastruktúra

Kazahsztán nagy szénhidrogénkészletei gyenge energetikai infrastruktúrával párosulnak. Az ország naponta 1,4 millió hordó olajat exportált 2022-ben. A hazai felhasználás csak a termelés 15 százaléka volt, mert a kőolaj exportja több profitot hoz, mint a feldolgozott termékeké. Az energiarendszer már 2021-re 72 százalékban leamortizálódott, amit veszélyesnek tartanak a szakemberek. Egy 2022 novemberi balesetben több tízezer ember távfűtés nélkül marad miközben mínusz 30 Celsius-fokos fagy volt a lakásokon kívül. Az energiaszektorban terjedő korrupcióról szólóhíresztelések csak fokozzák a szociális feszültségeket.

A 2022 eleji válságkezelést nem viszonozta a kazah vezetés. Az Ukrajna ellen indult háborúban először semleges álláspontot foglalt el, majd jelezte, hogy betartja a nyugati szankciókat az ország nyugati gazdasági kapcsolatainak védelme érdekében. Az orosz válasz erre ledorongolás volt, kiegészítve területi követelésekkel Kazahsztánnal szemben. Eközben az erős gazdasági kapcsolatok miatt az Oroszország elleni szankciók nyomán megugrott az infláció Kazahsztánban is, a GDP csökkent, a tengét leértékelték és az orosz import megdrágult.

Az oroszok kezében van az olajexport

Az oroszok kedvükre erőszakoskodhatnak Kazahsztánnal, ugyanis miközben az asztanai költségvetés 44 százaléka köszönhető az energiahordozóknak, a ország olajexportjának 80 százalékát az orosz többségi tulajdonban lévő Caspian Pipeline Consortium (CPC) vezetéken bonyolítják le. Amikor az ország vezetősége világossá tette, hogy nem támogatja az orosz agressziót, hogy, hogy nem egymás után jelentkeztek a hibák ezen az vezetéken. Kazahsztánnak végül csökkenteni kellett olajkitermelését.

Ennek a kitettségnek az ellensúlyozására bejelentették, hogy 2023-tól kezdve erősíteni akarják a Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezetéken át folyó olajkivitelt. Ez Azerbajdzsánon és Georgián (Grúzián) át Törökországba juttatja el az energiahordozót. Szóba jöhetne a kínai export, de Peking inkább orosz olajat vesz, mert az olcsóbb.

A KazTransOil 2023 februárjában megkezdte az olajexportot Kazahsztánból Németországba a Barátság kőolajvezeték lengyelországi szakaszán keresztül. Ezt azonban orosz tranzit előzi meg, ami növeli a kazah kitettséget Oroszország felé. Itt jöhet a képbe a magyar olajimport Kazahsztánból, ám ahogy a fenti Mol-idézetből is látszik, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lehet számítani ezen a téren.