Mostantól tudni fogod mi történt - júliustól minden új autóban kötelező az eseményadat-rögzítő

Sokan emlékeznek még azokra az autókra a kilencvenes évekből, amelyekben az aktív és a passzív biztonsági extrák még csak rendelhető tételek voltak: nem volt alap a sok légzsák, az ABS, a menetfény (DRL), az ESP és a vészfékasszisztens (EBA) sem. Az Európai Unió mindezt nem nézte jó szemmel, hiszen akkor is prioritás volt a súlyos következményekkel járó balesetek számának csökkentése. Ennek köszönhetően az ABS 2004, a DRL és az EBA 2011 az ESP pedig 2014 óta kötelező alapfelszereltség minden újként értékesített személyautóban. Ez alapvetően üdvözülendő, akkor is, ha a felárat a tulajdonosnak kellett kicsengetnie. 

Érdekes tény, hogy a légzsák nem kötelező Európában, a gyártók önszorgalomból szórják tele vele az autókat. Azok nélkül ugyan ki venne ma már új autót? 

A folyamat korántsem ért véget, 2024. július 7-étől további kilenc biztonsági kiegészítő lesz kötelező az új autókban, a pontos listát itt találjátok. Van közöttük azonban egy kakukktojás: az eseményadat-rögzítő berendezés (EDR - Event Data Recorder). Ez ugyanis sem megelőzni, sem kivédeni nem segít a csattanásokat. Valami egészen más célt szolgál.

Az eseményadat-rögzítő egyébként nem új dolog, a Forma1-ben 1997 óta használják, míg személyautókban először az 1990-es évek elején jelent meg. Az EDR-t eredetileg a General Motors vezette be az Egyesült Államokban, az 1990-es modellévtől kezdve, elsőként néhány Cadillac modellben. Széleskörű elterjedésében nagy szerepet játszott a Toyota fékpedál mizériája, minek hatására a többi gyártó is beépítette autóiba az EDR-t. 

Mielőtt az EDR-re fordulunk, nézzük meg, mit mutatnak a statisztikák: 

• 2022-ben 20 640 fő halt meg az unió útjain, ez 4 százalékos emelkedés az előző esztendőhöz képest, bár 2021-ben a Covid miatt csak kevesen autóztak.
• 2019 óta a halálos áldozatok száma 9 százalékkal, 2012-hez képest 22 százalékkal csökkent, tehát a tendencia csökkenést mutat. 
• Az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok számának uniós átlaga 2022-ben 46 fő. A legbiztonságosabb utakkal Svédország és Dánia, a legkevésbé biztonságossal Románia és Bulgária rendelkezik.
• A súlyosan sérült személyek száma 2019 óta 11 százalékkal csökkent.
• A csökkenés jól látható, de üteme elmarad attól, mint amit az unió tervezett, ezért most újabb intézkedéseket fontolgat. Az már más kérdés, hogy 2050 ide, vagy oda, a nullát valószínűleg sosem érjük majd el. 
  

  Ilyen elszomorító statisztikák mellett kifejezetten üdvözlendő a biztonságot szolgáló fejlesztési csomag.

Nem vitás tehát, hogy az EU törekvése megalapozott és jogos, de már más kérdés a realitás. 

De mi az az EDR? Az EDR (Event Data Recorder vagyis eseményadat-rögzítő készülék) az autókban található feketedoboz funkcióját látja el. A készülék olyan adatokat gyűjt, amelyek baleseti vizsgálatoknál hasznosak lehetnek. Nem tárol minden adatot, csak a légzsák vagy az övfeszítő aktiválásakor lép működésbe, ekkor rögzíti a baleset előtti és utáni másodpercek történéseit. Az EDR célja, hogy azokat az adatokat/paramétereket rögzítse, melyeket sem az autóban ülők, sem a szemtanúk nem tudhatnak egy balesetnél. 

A mentett adatok sokkal részletesebbek, mint amit egy kamera képes felvenni annak ellenére, hogy sem képet, sem hangot nem vesz rögzít.A kamera csak audiovizuális információkat rögzít, az EDR viszont olyan telemetriai adatokat, mint a jármű GPS koordinátái, a fék– és gázpedál állása, fékpedál lenyomásának egzakt időpontja és ereje, a fékrendszer által kifejtett fékerő és lassulás nagysága, az ütközés ereje, a vezető reakciópontja, a kormány állása, az autó balesetmegelőző-elhárító rendszereinek aktivitása vagy a különböző vezetői segédrendszerek működése. Ezek az adatok segíthetnek pontosabban rekonstruálni egy baleset körülményeit. 

A készülék vezeték nélküli kommunikációt sem folytat semmilyen más eszközzel, vagyis nem figyeli meg az autósokat és nem tárolja-továbbítja az adataikat. Az autót ezen keresztül tehát nem lehet "meghekkelni". A célja ugyanis nem az, hogy az autó utasterében zajló eseményeket monitorozza, rögzítse.

Azokban az esetekben, amikor a légzsák és az övfeszítő nem pukkan el, az EDR sem lép működésbe. Vagyis, ha a garázs falának tolat neki a sofőr kis sebességgel, vagy csak kisebb koccanás történik nem rögzít adatokat a rendszer. Az új berendezés elsősorban az igazságügyi szakértőknek és a hatóságoknak / gyártóknak szól. 

A gond csak, az, hogy nem lesz tőle kevesebb a balesetek száma, ahogyan a sérülések súlyosságát sem csökkenti. Célja és a funkciója ennek ellenére legalább két fontos területen elengedhetetlen kelléke lesz a jövőbeni fejlesztéseknek: 

1. Ez a berendezés arra szolgál, hogy utólag elemezhetőek legyenek a balesethez vezető mechanizmusok, a baleseti hatások, majd ezen adatok felhasználásával újabb aktív-passzív rendszereket tudjanak kifejleszteni a mérnökök.
2. A jogászok pedig pontos adatok birtokában tudják elbírálni a balesetek jogi következményeit, az ok-okozati összefüggéseket. Nem kell becslésekre és következtetésekre hagyatkozniuk, nem muszáj valószínűséget és lehetőségeket mérlegelni a döntéshozatal során, hiszen konkrét, pontos és hiteles tényeket leíró adatokból tudnak dolgozni, ha volt az autóban EDR.  

Közlekedési balesetnél a hatóságok eddig csak a helyszín elemzésére, a szemtanúk beszámolójára vagy a fedélzeti kamerák felvételeire támaszkodhattak. A legtöbb baleset azonban kifejezetten komplex, nem mindig könnyű felmérni, mi volt vagy lehetett a kiváltó ok. Ezen probléma kezelésére az EU 2022-es rendelete szerint minden új autóban kötelező lesz az EDR telepítése és alkalmazása. Magyarországon 2024. júliusától nem értékesíthető új személyautó EDR nélkül. Az előírás a járművezetőn kívül maximum nyolc személy szállítására alkalmas M1 kategóriájú személyautókra és az N1 besorolású haszongépjárművekre is vonatkozik.

Megkérdeztük a legnagyobb hazai márkaimportőröket, miként készülnek a rendszer kötelező bevezetésére? Válaszaikból egyöntetűen kiderül, hogy valamennyi 3,5 tonna összsúly alatti személy- és tehergépjármű (M1 és N1 kategóriák) érintett az újításban, nincs kivétel. Egyes márkák bizonyos típusaiban már a kötelező bevezetést megelőzően is ott voltak az EDR eszközök, a bevezetésük pedig folyamatos az év eleje óta. 

Azt is megtudtuk, hogy a rendszer kötelező bevezetése miatt nincs szükség komolyabb műszaki átalakításokra vagy egyedi előkészítésre. Az új autók elektromos rendszere már alkalmas az új vezérlőegységek (funkciók és eszközök) fogadására annak moduláris kialakítása miatt (GSR v2 kompatibilitás). Az új funkciók (EDR, vészfékező, parkolássegítő, fáradtságfigyelő stb.) az egyes modellek alapfelszereltségét bővítik. 

A Renault-Dacia márkák hazai importőre külön kiemelte: "Azokat a modelleket már nem forgalmazzuk, melyek nem ezzel az elektromos architektúrával rendelkeznek." Így azzal nem kell foglalkoznia a vásárlóknak, hogy mely típusokban van és melyekben nincs EDR. 

Sajnálatos módon az új technológiák kötelező bevezetése részben megjelenik az autók árában is, ez elkerülhetetlen. A profitból azért még az EU sem haraphat bármekkorát, biztonság ide vagy oda. A vásárlók azonban többletfelszereltséget is kapnak a pénzükért, amivel nem csak biztonságosabb, de kényelmesebb is lesz a vezetés. A Škoda márka hazai importőre, a Porsche Hungaria megjegyezte, hogy "a jelenleg publikált árak már tartalmazzák a felszereltség árát." 

Kivétel persze akad, a Citroën, a KIA és a Honda nem építik be az új funkciók többletköltségét a vételárba. A változásról külön tájékoztató kampányt nem folytatnak, a vevők azonban a kereskedésben informálódhatnak az esetleges többletköltségek mögött meghúzódó többletfelszereltségekről, a járművek kezelési könyvei pedig maradéktalanul tartalmazzák az új funkciók leírását. A vevői visszajelzések eddig pozitívak. 

A Honda márkaképviselete arra is felhívta a figyelmemet, hogy az EDR által rögzített adatok az autó SRS (légzsák) vezérlőegységében tárolódnak el, a hozzáférés pedig erősen korlátozott, bárki nem töltheti le azokat.

A BYD importőre külön kihangsúlyozta: "Az EDR adatokhoz speciális berendezéssel lehet hozzáférni és kiolvasni azt. A BYD csak akkor adja ki a fogyasztó személyes adatait harmadik félnek, ha ez jogilag megengedett, vagy ha a fogyasztó hozzájárult ehhez. A járműgyártón kívül professzionális berendezésekkel rendelkező hatóságok (például állami szervek) is kiolvashatják az EDR-adatokat, amennyiben hozzáférnek a jármű EDR-hez és egyéb berendezéseihez (például az SRS vezérlőegység adatait is kiolvashatják annak érdekében, hogy tisztázzák a baleset körülményeit.)."

Az adatvédelmi aggályok tehát megalapozatlanok, az új, kötelező EDR funkció révén az autó nem tud kémkedni utánunk, képet és hangot sem rögzít, az adatok pedig csak a hatóságok és szükség esetén a gyártó vagy beszállító által hozzáférhetőek (tesztelés vagy kérdéses aktiválódási eset vizsgálata során).

Címlapfotó: kozlekedesbiztonsag.kti.hu