Menekülnél Budapestről? Ide (ne) költözz!

A modern nagyvárosi ember sajnos vagy nem sajnos, általában egy életciklust követve tengeti életét. A gyermek megszületik a külvárosban, iskolába jár, esetleg még a középiskolát is elvégzi és aztán elmegy a nagyvárosba dolgozni vagy továbbtanulni. A nagyváros közelében felnőtt fiatal örömmel költözik be a pezsgő belvárosba, ahol a kocsmák sokáig nyitva vannak és éjjel-nappal jár a hatos villamos.

Ahogy az ember idősödik és már inkább a biztonságra vágyik az izgalom helyett, a nyüzsgő belváros helyett inkább békés családi fészket szeretne magának. Mit tehet ilyenkor? Előfordulhat, hogy már elég sokat dolgozott ahhoz, hogy legyen pénze egy menő külvárosi, de még a városhoz tartozó kertes házra, például a XI. vagy a XXII. kerületben. A fővárosi ingatlanárak világából kimerengve azonban könnyen tanácstalanságban találja magát a fejében ingatlanvásárlást forgató fiatal felnőtt. A tanácstalanoknak jó hír, hogy összeszedtük a legnépszerűbb agglomerációs településeket, hogy összehasonlíthassuk őket egymással, elsődlegesen ingázási és közlekedési szempontból.

Mit vizsgálunk?

Az agglomerációs települések összehasonlításához egy sor adatra van szükségünk. Számolnunk kell a tömegközlekedési és autós távolsággal, a városon belüli közlekedés minőségével, hogy van-e a közelben autópálya vagy gyorsforgalmi út, hogy biztosított-e a hazajutás éjszaka is, vagy éppen, hogy mennyibe kerülnek az adott településen a lakások. Az ingázási távolságot minden esetben az adott település földrajzi középpontja és a legközelebbi metrómegálló között mérjük. Mivel legtöbbeknek a lakásár és az ingázás hossza a legfontosabb, ezért ez a két szempont kiemelt súllyal szerepel az összehasonlításban. Minél magasabb az ingatlanár és minél hosszabb az ingázási idő, annál kevesebb pontot kap az adott település.

Távolabbi nagyvárosok

Ezek a települések jellemzően nem kötődnek szervesen a fővároshoz, saját történelmük, helyi intézményeik vannak és a környező kisebb települések is hozzájuk kapcsolódnak. Miután az ingatlanárak folyamatos emelkedése egyre jobban elterülő agglomerációt eredményeztek, ezek hirtelen az ingázók kedvelt lakhelyeivé váltak, lakosságuk csökkenése lassult, sőt helyenként újbóli növekedés kezdődött. Ezen városokban jellemzően nem jelent problémát a lakosságszám növekedése, bőven van hely új épületek építésére és a régi panelházakban is kedvező árú lakhatásra lelhet az érdeklődő. Ráadásul az ilyen városokban jellemzően már évtizedek óta létezik az összes olyan közintézmény, amelyeket az falvakból lett óriáskertvárosok még csak most próbálnak lóhalálában felépíteni.

Távolabbi nagyvárosok	Összpontszám	Lakások átlagára (ezer forint)	Légvonalbeli távolság (km)	Lélekszám (ezer fő)	Összetettbeni helyezés
Székesfehérvár	25,35	601	55	96	14.
Cegléd	25,23	407	68	36	15.
Tatabánya	24,92	453	49	66	16.
Hatvan	23,79	381	47	20	18.
Dunaújváros	23,70	373	69	42	19.
Esztergom	21,97	465	36	29	24.

Agglomerációs nagyvárosok

Budapest agglomerációjában régen is voltak olyan területi központként működő városok és jelentős közlekedési csomópontok, mint Vác, Szentendre vagy Gödöllő, azonban az elmúlt évtizedekben jónéhány városszéli üdülőtelep, mint például Érd vagy Dunakeszi is agglomerációs nagyvárossá nőtte ki magát. Az ilyen települések általában teljes egészében családiházas övezetekből állnak, a tömegközlekedés nehézkes bennük és előfordulhat, hogy a közszolgáltatások is akadoznak, hiszen nem ekkora lakosságszámra lettek tervezve. A Fejér vármegyei Bicske lélekszáma szerint kissé ugyan kilóg a sorból, de területi központi szerepe miatt mégis ebbe a kategóriába került.

Agglomerációs nagyvárosok	Összpontszám	Lakások átlagára (ezer forint)	Légvonalbeli távolság (km)	Lélekszám (ezer fő)	Összetettbeni helyezés
Budaörs	42,28	902	5	29	1.
Érd	36,36	677	17	71	3.
Bicske	27,79	461	36	11	5.
Dunakeszi	27,78	821	10	43	6.
Gödöllő	27,59	611	22	33	8.
Vác	25,44	599	25	34	13.
Szentendre	20,99	768	12	28	27.
Szigetszentmiklós	20,62	622	21	40	29.

Agglomerációs középvárosok

A szuburbanizációnak köszönhetően nem csak a komolyabb központok, hanem a közelükben található kistelepülések lakosságszáma is gyors növekedésnek indult, amelyek gyakran senki által nem ismert falvakból lettek többtízezres városok. A középvárosokban is érezhetőek az agglomerációs nagyvárosok közszolgáltatási és tömegközlekedési problémái, viszont kisebb lakosságszámuk miatt valamennyivel csendesebbek a nagy központoknál, gyakran nem fekszenek autópályák közvetlen közelében és előfordul, hogy a vasúti fővonalak is elkerülik őket.

Agglomerációs középvárosok	Összpontszám	Lakások átlagára (ezer forint)	Légvonalbeli távolság (km)	Lélekszám (ezer fő)	Összetettbeni helyezés
Biatorbágy	28,69	860	19	15	4.
Százhalombatta	26,75	607	24	18	9.
Pécel	26,61	648	15	17	10.
Monor	26,36	571	16	19	11.
Pilisvörösvár	25,86	688	14	14	12.
Gyál	24,34	593	10	24	17.
Gyömrő	22,11	687	21	20	23.
Göd	21,93	722	14	22	25.
Veresegyház	20,68	702	19	21	28.
Dunaharaszti	17,54	654	12	24	30.

További agglomeráció

Ebbe a kategóriába a nehezen rendszerezhető, de nagy ingatlanpiaci érdeklődésre számot tartó települések esnek. A fővároshoz közelebb eső agglomerációs kisvárosokban jellemzően kiemelten magasak az ingatlanárak és gyakran épülnek kifejezetten a legfelsőbb társadalmi osztály számára lakónegyedek, esetleg villák.A fővárostól távolabb eső, de jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező települések alacsonyabb ingatlanáraik miatt jó alternatívát jelenthetnek a kiköltözni vágyóknak.

További agglomeráció	Összpontszám	Lakások átlagára (ezer forint)	Légvonalbeli távolság (km)	Lélekszám (ezer fő)	Összetettbeni helyezés
Törökbálint	36,44	801	9	15	2.
Martonvásár	27,76	581	24	6	7.
Budakeszi	22,88	835	9	15	20.
Diósd	22,81	669	9	11	21.
Ócsa	22,33	319	19	10	22.
Zsámbék	21,42	648	25	6	26.
Telki	14,79	994	18	4	31.
Dunavarsány	13,81	615	22	9	32.
Ráckeve	11,81	494	37	11	33.

Sokan gondolkodnak a fővárostól távolabbi célpontban, mondván a kötöttpálya megfelelő lesz a nagy távolságok áthidalására, ám gyakran elfelejtik előre ellenőrizni a tömegközlekedés minőségét. Nekik nyújt segítséget a terület kötöttpályás pontszáma mutatónk, amely számításba veszi a járművek minőségét, a vasúti pályán engedélyezett sebességet, sőt a késések gyakoriságát is. A kötöttpályás közlekedés szempontjából legjobb agglomerációs települések a következők:

	Kötöttpályás pontszám	Járműpark	Gyakoriság	Pályasebesség	Zavarérzékenység/Pontosság	Távolság az állomástól
Érd	4,82	Csak Flirt/Kiss	10 perc	Szinte végig 120 vagy több	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A városközpontban, kiváló ellátottság tömegközlekedéssel és P+R parkolóval
Martonvásár	4,60	Csak Flirt/Kiss	20 perc	Szinte végig 120 vagy több	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A városközpontban, kiváló ellátottság tömegközlekedéssel és P+R parkolóval
Székesfehérvár	4,45	Mozdonyos vonatok előfordulnak, de jellemzően Flirt/Kiss	20 perc	Szinte végig 120 vagy több	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A városközpontban, kiváló ellátottság tömegközlekedéssel és P+R parkolóval
Százhalombatta	4,42	Csak Flirt/Kiss	20 perc	Szinte végig 120 vagy több	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A város szélén, de kiváló ellátottság tömegközlekedéssel
Gödöllő	4,33	Csak Flirt/Kiss	20 perc	Általában legalább 100	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A városközpontban, kiváló ellátottság tömegközlekedéssel és P+R parkolóval
Vác	4,33	Csak Flirt/Kiss	20 perc	Általában legalább 100	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A városközpontban, kiváló ellátottság tömegközlekedéssel és P+R parkolóval
Pilisvörösvár	4,33	Csak Flirt/Kiss	20 perc	Általában legalább 100	Ritkák a késések, kétvágányú a pálya	A városközpontban, kiváló ellátottság tömegközlekedéssel és P+R parkolóval

Vasútvonalak melletti tuti tippek

Az agglomerációs vasútvonalak a legfontosabb és legversenyképesebb tömegközlekedési lehetőséget jelentik az ottlakók számára. Ha viszont rossz vasútvonalat választunk, akkor ingázóként hosszas, késésekkel teli szenvedésnek nézhetünk elébe, amelyek végén visszaülünk az autóba a fenébe. 

Budapest-Esztergom vasútvonal

A 2-es számú Budapest-Esztergom vasútvonal friss felújításának hála már félóránként járnak az elővárosi motorvonatok a vonalon nagy kapacitással és megbízható menetrendiséggel. Az állomásokat és megállóhelyeket szintén felújították, épültek új aluljárók és P+R parkolók is. Bár igény lenne rá, a vonalon további kapacitásbővítés aligha várható, amelynek főként a dombvidéki vonalvezetés az oka.

Budapest-Székesfehérvár vasútvonal

A 2010-es évek elején korszerűsítették a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár állomás közötti szakaszát. A vonalon Martonvásár és Kelenföld között negyedóránként járnak a korszerű elővárosi motorvonatok, az állomások felújítottak, jó állapotúak és szinte mindenhol van P+R parkoló is. A Martonvásár és Székesfehérvár közötti szakaszon csak félóránként járnak a vonatok, ám a jövőben ezek a járatok is sűrűbbek lehetnek, amint elkészül a déli körvasút beruházása.

További ajánlott települések:

• Tárnok
• Kápolnásnyék
• Velence
• Gárdony

Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal

A 40-es vasútvonal is a frissen felújítottak közé tartozik, nagy rajta a kapacitás, utasból viszont egyelőre elég kevés van. Ez főként a terület gyéren lakottságának köszönhető, ami azt is jelenti, hogy a térség ingatlanárai alacsonyak. A vonalon a 30-ashoz hasonlóan szintén várható járatsűrítés, amennyiben elkészül a déli körvasút beruházása.

Amit jobb elkerülni

Annak idején évtizedekig hitegették Káposztásmegyer és Újpalota lakosait, hogy majd lesz metró. Azóta sincs. Ebbe a hibába az agglomerációba költözésnél sem célszerű beleesni, a jelenlegi közlekedésfejlesztési tendenciák azt mutatják ugyanis, hogy ahol most nincs megfelelő tömegközlekedés, ott tíz év múlva sem lesz.

HÉV vonalak

A HÉV-ek felújítása évtizedek óta napirenden van, ám azóta sem sikerült semmilyen változást elérni. A járművek lassan, de biztosan szétesnek, a pálya hasonlóképp. A hévek egyedül a gyakoriság és a késések szinte teljes hiánya miatt versenyképesek, de használatuk még így is kényelmetlen, akadálymentesítésről és légkondiról álmodni sem merhet a kedves utas.

Lajosmizsei vasútvonal

A Lajosmizsei vasútvonal felújítására is született már ezer meg egyféle elhatározás, legutóbb azonban a XVIII. kerületi és a gyáli polgármester egyesítették erőiket, hogy akadályozzák a beruházást azzal, hogy a vasútvonal föld alá vitelét követelik. Természetesen a metrószerű kéregvasúti vezetés távol áll a gazdasági realitástól, a központi kormányzat pedig szívesebben viszi a pénzt oda, ahol örülnek a fejlesztésnek, így felújítás a közeljövőben szintén nem reális.

Budapest-(Veresegyház)-Vácrátót-Vác vasútvonal

A Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal ékes példája annak, hogy a korszerű elővárosi vonatokkal is lehet nagyon rossz szolgáltatást nyújtani. A vonalon sok helyen van érvényben 40 km/h-s sebességkorlát, a maximális sebesség pedig ritkán haladja meg a 60 km/h-t. Az állomások többsége borzalmas állapotban van, ráadásul az egyvágányú kialakítás miatt gyakoriak a késések is.

Az ingázás költségei

Ha tömegközlekedéssel tervezünk ingázni, akkor az a kellemes hír, hogy ország és vármegyebérletünk körülbelül az összes igényünket lefedheti. Kivétel ez alól, ha távolabbi városokból gyorsvonati szekció nélküli Intercityt akarnánk ingázásra használni, ilyenkor előfordulhat, hogy helyjegyet kell váltanunk.

Az egyszerűség kedvéért egy táblázatba szedtük az autós ingázás üzemanyagköltségeit a távolság függvényében, havi 20 munkanappal, 8 literes fogyasztással és 630 forintos üzemanyagárral számolva. A tömegközlekedés esetében nem egyértelmű, hogy az adott távolság megtétele közben nem lépünk át vármegyehatárt, így az egyszerűség kedvéért a 30 kilométeren túl számoltunk másik vármegyével.

Távolság (km)	Autóval	Tömegközlekedéssel
5	10 080 Ft	9 450 Ft
10	20 160 Ft	9 450 Ft
20	40 320 Ft	9 450 Ft
30	60 480 Ft	9 450 Ft
45	90 720 Ft	18 900 Ft
60	120 960 Ft	18 900 Ft

A súlyos összetett

A lista száraz adatai alapján arra a következtetésre jutnunk, hogy a közlekedési szempontból legjobb agglomerációs település nem más, mint Budaörs. A település régóta népszerű az agglomerációba vágyók körében, kiváló buszközlekedése és jól megtervezett lakótelepe van. A városnak azonban vannak olyan pontjai is, ahonnan kifejezetten nehézkes a tömegközlekedés, ezeket érdemes elkerülni, ha az ember hosszú távon nem az autójához kötve akarja élni az életét. Általánosságban elmondható, hogy nehézkes a tömegközlekedés a domboldalakon és a közvetlenül autópálya mellett található házaktól. A település hosszúkás mivolta miatt viszont a nem annyira félreeső kertvárosi ingatlanok kiválóak lehetnek, már ha győzzük kifizetni a pénzt amibe kerülnek.

Ugyan csak az összetett lista hetedik helyére fért fel, de érdemes kiemelni Martonvásárt is. A kisváros vasútállomása és autópályához való közelsége miatt jó választás lehet, ráadásul az ingatlanárak se annyira magasak. A tömegközlekedéssel ingázni kívánók számára jó hír, hogy az állomás mellett nagyszámú P+R parkoló és kerékpártároló is található.

A nagyvárosok közül Székesfehérvárt érdemes kiemelni. Fejér vármegye székhelye nagymúltú, jól szervezett és igényesen kinéző város, ahonnan a Budapestre ingázás sem reménytelen, listánkon a tizennegyedik helyet foglalja el. Ha Budapest végleges elhagyása a cél, akkor Székesfehérvár szintén megfontandó, hiszen a város és közvetlen környezete foglalkoztatókban is rendkívül gazdag, folyamatosak a fejlesztési beruházások a térségben. A városban rejlő kerékpáros potenciálról nemrég írtunk.

A jövőben komoly fejlődés várható a most gyengén szereplő Dunaharasztiban és Dunavarsányban is, hiszen a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási munkálatai várhatóan pár éven belül befejeződnek. A térségnek jelenleg a Ráckevei HÉV-en kívül semmilyen kötöttpályás kiszolgálása nincs, ami nagyon hiányzik a helyiek életminőségéből.

Az agglomerációs településeket természetesen tucatnyi más módon is össze lehet hasonlítani, de a legfontosabb mindig a közlekedés lesz, hiszen az agglomeráció lényege éppen a mindennapi ingázásban van. Mivel mindenkinek más közlekedési, lakhatási és egyéb igényei vannak egy településsel kapcsolatban, ezért teljes képet adni lehetetlen, a lényeg, hogy egy olyan alapvető képet adjunk, amely követésével biztos nem esik senki nehezen helyrehozható hibába.

Borítókép: torlódás az M3-as autópálya bevezető szakaszán. - Fotó: Juhász Péter/Totalcar

A módszertan bővebb kifejtése sajnos terjedelmi okok miatt nem lehetséges, amennyiben érdekel, kérlek írj emailt az olvasok@mail.totalcar.hu címre.