A személy- és kishaszongépjárművek vitték a hátukon a lízingpiacot

A Magyar Lízingszövetség friss adatai alapján tavaly közel 7 százalékkal, ezzel 970 milliárd forintra emelkedett a magyar lízingpiacon az új kihelyezések összege. Ez Hanczár Zsolt, Euroleasing Zrt. Gépjármű Divíziójának a vezetője szerint a lízingpiac dinamikájának talán legfontosabb mutatója, hiszen pontosan tükrözi a finanszírozási kereslet változását. Közvetve pedig arról is árulkodik, mekkora az igény a járművek és egyéb lízingelhető eszközök, például mezőgazdasági-, építőipari- és egyéb gépek iránt. „A 2024-es inflációhoz mérten és a gyengülő forint mellett a teljes piacon mért 7 százalékos növekedés nem tekinthető jelentős bővülésnek” – hívja fel a figyelmet a divízióvezető, hiszen mindkét tényező automatikusan emeli a finanszírozott eszközök jellemzően euróhoz kötött, de forintban megadott árát.

Ugyanakkor ritkán látható és jelentős különbségek jelentkeztek a lízingpiac egyes szegmensei között. Egekben az autók, gödörben a mezőgazdasági gépek. A lízingtorta legnagyobb szelete továbbra is a személy- és kishaszonjárművek szektor (ebben hagyományosan benne vannak a motorkerékpárok is). A 2024-es 551,4 milliárd forintos új kihelyezéssel ez a terület jelentette a teljes lízingszektor 56,8 százalékát, ráadásul erősen meghízott 2023-hoz képest: akkor ugyanis még csupán 48 százalékos volt a részesedése.

Napos és árnyékos oldal

Hanczár Zsolt úgy véli, a pandémia következtében kialakult szállítási nehézségek megszűnése után a gyártók már a készletek felhalmozódását igyekeztek elkerülni, ami látványos árengedményeket és vonzó akciókat generált tavaly, egy javuló kamatkörnyezetben. Ezek eredőjeképpen az újonnan kihelyezett összegek 24 százalékkal haladták meg a 2023-as értéket. Az új szerződések száma pedig 23 százalékkal nőtt. A skála árnyékosabb oldalán a mezőgazdasági géplízinget találjuk: itt az új finanszírozásban 29, a szerződések számában 26 százalékos volt az éves szinten regisztrált visszaesés. Ez gyakorlatilag a 2018-as szintnek felel meg és a divízióvezető szerint alapvetően az agrártámogatások kifutásával magyarázható. Utóbbi még erőteljesebben érintette a forgalomba helyezéseket: az új traktoroknál 42,5, a mezőgazdasági pótkocsiknál 33,3 százalékos zuhanást regisztrált a Datahouse éves szinten, ha pedig 2022-hez viszonyítjuk a változást, 61, illetőleg 58,5 százalékos eltérést látunk.Ébredező lakossági ügyfelek

Természetesen az autólízing erősödése az autópiac bővülésében is visszaköszön. A Datahouse adatai szerint a múlt év során összesen közel 122 ezer új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 13 százalékos emelkedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. Ennél is nagyobb mértékben, közel 20 százalékkal bővült a 3,5 tonna alatti teherautók értékesítése, megközelítve a 25 ezer darabot. Az újautó-piac mérete ezzel együtt is elmarad a járvány előtti szintektől, 2019-ben ugyanis 158 ezer új személyautó mellett több mint 26 ezer kishaszongépjárműre került rendszám. Az autófinanszírozásban látható dinamikából a lakossági autóvásárlások is kivették a részüket. Hanczár Zsolt úgy fogalmaz: tavaly a magánszemélyek is megkezdték a visszatérést a lízingpiacra. Az Euroleasing saját adataiból például az derül ki, hogy a szerződések darabszámát tekintve az egy évvel korábbi 25 százalék alatti szintről tavaly 30 százalék fölé emelkedett a lakossági ügyfelek részesedése. Ez megfelel a piaci átlagnak, hiszen a Magyar Lízingszövetség adatai szerint a lakossági finanszírozás már közel a harmadát adja a teljes retail autófinanszírozásnak. 

A 2024-es statisztikákból kiderül, hogy a lakossági ügyfelek 15 631 szerződést kötöttek. Ez 56,7 százalékkal magasabb ugyan a megelőző évinél. azonban még mindig erősen elmarad a pandémia előtti, közel 30 000 darabos szinttől.Komoly ösztönzést is kaptak a lakossági ügyfelek. Mivel a magánemberek jellemzően kisebb értékű járműveket vagy gépeket lízingelnek, mint a vállalkozások, a finanszírozott összeg tekintetében a fentieknél lényegesen alacsonyabb a részesedésük a teljes tortából. Ezzel együtt ebben is érzékelhető volt tavaly az elmozdulás, amit a divízióvezető több tényezővel magyaráz. Egyrészt 2024-ben jelentősen lassult az infláció az előző évhez képest, a bérdinamika pedig erős volt, így nőtt a lakosság vásárlóereje. Emellett a korábbi években látott kamatszintek is alacsonyabbak lettek – még azzal együtt is, hogy évközben ez a folyamat megállt, a 10 százalék körüli finanszírozás már kedvezőnek mondható. Hanczár Zsolt ugyanakkor a jelentős vételárkedvezmények mellett is elérhetővé váló kamattámogatott finanszírozásokat tartja a legnyomósabb érvnek. Ezek azok a speciális konstrukciók, amelyekben az importőrök jelentős részben vagy akár teljes egészében átvállalják a kamatköltséget. Ebből adódóan lehetett 2024-ben rengeteg 5 százalék alatti kamatot hirdető akcióval találkozni.