Így teszi tönkre a rossz út az autódat
A futómű gondozása nem csak a szilentek és lengéscsillapítók alkalmankénti cseréjéből áll. Évente illik ellenőriztetni, mert nem komoly költség, azonban nagy kiadásoktól menthet meg. Nem kell rossz út, hogy elállítódjon, de mivel itthon sok szakasz tele van kátyúkkal, érdemes jobban odafigyelni a futóművünkre.
Az ötlet, hogy felkeresek egy futóműszervizt, akkor jött, amikor hazafelé Yamaha robogómmal nem sikerült kikerülni egy-egy kátyút a forgalom miatt, és csak otthon vettem észre, hogy leszakadt a lámpatest és a légszűrő. Eszembe jutott, hogy ha a robogómat így tönkretette az út, mit művelhet például egy Audi komplikált, többlengőkaros futóművével? Felkerestem Bánfi Balázst, a győri Bánfi autószerviz tulajdonosát, hogy mondja el a tapasztalatait.
Kintről befele haladva a legnagyobb pofont mindig a felni és a gumi kapja. Egy nagyobb felni peres gumival nem biztos, hogy hosszú életű lesz, ha nem kerülgetjük a mélyebb lyukakat. Bánfi egy konkrét esetet tudott elmesélni néhány évvel korábbról, amikor egy akkor vadiúj Audi tulajdonosa, esős időben, a víz miatt nem vett észre komolyabb sebességgel egy nagyobb kátyút: emiatt a baloldalon a 17-es alufelni mehetett a kukába gumival együtt, illetve a csatolmányok megsérültek, és az egyik lengőkar is elgörbült. Ilyenkor nem elég a futóművesig menni, hiszen a bedőlt tornyokhoz minimum lakatos kell, aki helyrehúzza, csak ezután érdemes a friss alkatrészekkel helyreállított futóművet beállítani.
Balázs szerint Magyarországra a legalkalmasabb autók a hobbiterepjárók, illetve az emelt hasmagasságú, ballonosabb kerékkel szerelt autók – ő maga is egy Jeepel jár. Ha ezek után valaki minél szélesebb abronccsal védené az autóját, ne tegye. Ahogy azt mindig sulykolják, és itt a szervizben is elmondták: mindig a gyári felni és gumiméret a legalkalmasabb egy autó alá, mert ahhoz igazítják a futóművet. A legtöbb gyártó célországtól, motorvariánstól és felszereltségi szinttől függően más-más keménységű rugóval szereli a modelljeit: például a Balkán rosszabb útjaira oda passzoló futóműbeállításokkal érkezik az adott modell.
A legjobban a régi stílusú alvázas terepjárók bírják a kiképzést, mint például az első generációs KIA Sorento vagy a Mercedes G-osztály. Ugyan a modernebb hobbiterepjárók robusztusnak néznek ki, de már nem egyszerű, merevtengelyes futóművük van, ráadásul nem is alvázasok. A legtöbb ilyen hobbidömper egy személyautó magasított platformjára épül, viszont azoknál nehezebbek, így jobban gyilkolják a futóműelemeket.
A futómű-felépítések között nincs igazán különbség tartósság szempontjából, minden annak a függvénye, hogy az autó mennyit fut, milyen utakon, illetve hogyan közlekednek vele. A mágikus alkatrész mindenhol a szilent, ami valamilyen szinten tolerálja a kisebb pofonokat és a konstans rázkódást, de mivel gumiból van, ez sem örök életű, és nagyon oda kell rá figyelni. Ha steril laboratóriumi aszfalton fut az autónk, a szilentek ugyanúgy elfáradnak, kikopnak, ami miatt holtjáték keletkezik, és a futómű ugyanúgy elállítódik. Rossz utakon ez még hamarabb következik be, ráadásul az időjárás is közrejátszik.
Szilentet sok típushoz lehet venni külön, viszont Balázs szerint néha megéri inkább lengőkarral együtt megvásárolni. Egyrészt azért, mert amit a lengőkar árán megspórolunk, az a szerelési költségen (futómű leszerelése, régi kipréselése, letakarítás, új bepréselése, visszaszerelés) lehet, hogy visszajön, persze ez nem szabályszerű. A lengőkarról is tudni fogjuk, hogy új, ha véletlen nem passzol a szilent – mert mondjuk utángyártott – akkor nem foghatják rá, hogy rosszat rendeltünk, mi hibánk. Persze a lengőkarcsere nem feltétlen garancia arra, hogy a futóművet jól be lehet állítani.
Balázs elmesélt egy olyan esetet, hogy egy autón nem tudták beállítani a vadonatúj futóművet, mert a rugótorony a tartósan rossz utak miatt bebillent. Kimérték, hogy mennyi a billenés, az autót elküldték a lakatoshoz, majd miután visszahúzta, már be tudták hangolni. Persze ez csak az egyik kizáró ok, ugyanígy beállíthatatlan a futómű, ha például a kerékcsapágyak kotyognak, vagy a szilentek elfáradtak.
Kicsit drasztikusabb példa, hogy az ősmagyar Swifteken hajlamos olyan helyeken elrohadni a váz, hogy a futómű bekötési pontok egyszerűen kiszakadnak. Érdemes néha alánézni az autónknak, de eddig ezzel a problémával szinte csak öreg-Swiftnél találkoztak. A rozsda mindent elér, Balázs azt mondta, napi szinten melegítenek és kalapálnak berohadt csavarokat futóműelemekben.
De mi van, ha már elkaptuk a kátyút és megtörtént a baj? A legjellemzőbb az, ha kerékösszetartás állítódik el. Az első jel, ha az autó nem akkor megy egyenesen, amikor a kormány úgy áll, ahogy szokott – többnyire vízszintes vagy függőleges küllőkkel. Ez még nem is lenne akkora baj, meg lehet szokni, viszont nem érdemes sokáig így közlekedni. Ilyenkor az állítási pont elcsúszik, és magával húzza a többi futóműelemet is, emiatt egyre nehezebb lesz egyenesen menni, ráadásul a gumik is fokozottan kopnak. Ilyen eset is tévedt már be Balázs műhelyébe: egy Alfa Romeo alig 10 ezret futott gumiját dobhatta a tulaj a kukába egy kátyú után, mert a kormányösszekötő elgörbülése miatt az autó leradírozta drótig a gumi külső peremét.
Ideális esetben az első kerekeknek felülnézetből nézve V alakban kell állniuk, azaz terpesztenek. Ennek az Alfának az ütés után A alakban álltak, így a kerekek összetartottak, ezért leradírozták a külső peremüket, közben az autónak nem volt egyenesfutása. A kerekeket, ha szemből nézzük, enyhén A alakban kell állniuk. Egy nagyobb pofon ezt könnyedén tovább dönti és onnantól az autó kanyarban furcsán fog viselkedni, rosszabb esetben elpattog vagy egyszerűen kicsúszik. Ha a dőlés elállítódik, az magával húzza a kerékösszetartást is, ergo a futóművön minden rosszul fog állni.
| Autó típusa | Szilentek ára | Lengőkarok ára (darabok ára, külön-külön) | kormányösszekötők ára (darabonként) |
| BMW 3 e46 (1998-2006) | 3000-től 26000 forintig | 26000-től 71000 forintig | 6000-től 14000 forintig |
| Volkswagen Passat B5 (1996-2005) | 1500-tól 6000 forintig | 12000-től 22000 forintig (komplett szett: 168000 forint) | 5000-től 16000 forintig |
| Audi A4 (2000-2005) | 2000-től 10000 forintig | 12000-től 45000 forintig (komplett szett: 94000-168000 Ft) | 15000-től 25000 forintig |
| Mazda MX-5 (1998-2005) | 9000-től 12000 forintig | 19000-től 56000 forintig | 5000 forint |
| Suzuki Swift (1993-2004) | 1000-től 8000 forintig | 12000-től 15000 forintig | 1270 forint |
| Ford Focus (1998-2004) | 3500-től 8000 forintig | 13000-től 28000 forintig (komplett szett: 80000-117000 Ft) | 4500 forint |
| Opel Astra (1998-2004) | 1700-tól 3200 forintig | 15000-től 20000 forintig | 4000-től 10000 forintig |
| Alfa Romeo 159 (2004-2011) | 2000-től 13000 forintig | 31000-től 73000 forintig | 5000-től 8000 forintig |
A régebbi első futóművekben jellemzően lehet állítani kerékösszetartást és kerékdőlést is, azonban minél modernebb az autó annál kevesebb az állítási lehetőség. Ezzel szemben hátul, a modernebb autók alatt egy kettős keresztlengőkaros rendszeren több az állítási lehetőség, mint például egy egyszerű csatolt lengőkaron (=semmi). A legjobb példa Balázs szerint a Mazda MX-5, mert annak a kettős keresztlengőkaros futóművének elöl-hátul állítható a kerékszöge minden irányban, de például egy új Mercedes bonyolult, sok-lengőkaros futóművében már csak a kerékösszetartás variálható.
Érdekes statisztika, hogy Balázs szerint a hozzá vitt tíz autóból kilencnek a futómű jobb oldala nagyobb mértékben állítódik el, mint a bal. Erre az az egyszerű magyarázat, hogy mivel Magyarországon a gépjárművek számára kötelező jobbra tartás van, és sok helyen az út szélén nincs padka – vagy akár aszfalt - így ez egyszerűen több pofont kap. A folyamatos ütés és rázkódás, illetve a padkára felugratás jobban nyúzza a jobb oldali szilenteket, viszont ez azért nem törvényszerű, mert az út közepén is lehet nagy kátyú, ami egy ütéssel eltol valamit. Futárautóknál találkozott olyan jelenséggel, hogy a félreállás és padkázás miatt a jobboldali kormányösszekötők szinte minden típusnál elgörbültek, vagy a már említett rugótornyok millimétereket bedőltek.
De mit mond a biztosító?
A legfontosabb és egyben a legnehezebb dolog bebizonyítani, hogy az autóban keletkezett kárt kátyú okozta. Azt javasolják, ha erre van lehetőség, akkor álljunk félre, fotózzuk le az autót, ha látható akkor a kárt és a kátyút. A fotón, ha lehet akkor emeljük ki, hogy mekkora az úthiba, és az hol helyezkedik el az úttesten. Keressünk tanúkat, ha van rá lehetőség, viszont ne feltétlen támaszkodjunk a mellettünk ülőre, az ő szavukat a biztosító az esetleges elfogultság miatt nem feltétlen fogadja el. Utólag szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy a mi autónk bármelyik alkatrészét kátyú tette tönkre.
Azoknál a biztosítóknál, ahol lehetőség van kátyúkár-biztosításra, külön lehet megkötni kiegészítő biztosításkánt, például a kötelező vagy a casco mellé. Ha bizonyítottan a kátyú miatt olyan alkatrész károsodik mint például: a gumi, a lámpatest vagy bármelyik futóműalkatrész, a biztosító nagyjából maximum ötvenezer forintig fizet.
A kátyúkárt mindig annak kell fizetnie, aki kezeli az adott útszakaszt. Városon vagy falvakon belül az önkormányzat felelős az utakért, de lakott területen kívül általában a Magyar Közútkezelő Zrt. Persze csak úgy nem fogják kifizetni a kárunkat, az egyik legjobb kifogás ilyenkor, hogy nem tartottuk be a szabályokat. Ehhez nem kell feltétlen gyorsan menni, vagy szabálytalanul előzni, elég, ha ott futunk bele egy kráterbe, ahol előtte ki volt rakva egy úthibákra figyelmeztető tábla. Itt a KRESZ szerint úgy kell közlekednünk, hogy belekalkuláljuk azt úthibákat. Ha itt fogjuk meg a Grand Canyont, akkor a biztosító nem fog fizetni.
Az autó futóműve olyan zord körülmények között, mint a magyar úthálózat, több gondozást igényel. Nem mindegy, hogy az autót pályán használjuk napi sok száz kilométerre, ingázásra, vagy éppen csak heti pár kilométerre boltba járni. Minden esetben kell vele időnként foglalkozni, de ez nem típus-, inkább csak használatfüggő. Ne spóroljuk el a futómű gondozását, több szervizben ingyenes a vizsgálat, és a legdrágább beállítás sem haladja meg a 9000 forintot. Ennyit megérhet, hogy ne keljen utólag a lakatosnál várni az autót, vagy ne kelljen fölöslegesen több tízezer forintos gumiszettet kidobni a kukába.
