A nép Ferrarijának csúfolták, mi imádjuk
Totalcar Erőmérő: Fiat X1/9 (1981)
Milyen a jó sportkocsi? Könnyű, kicsi, középmotoros, erős? Ezek közül a szempontok közül válasszunk hármat! Olcsó lett, ezért az erő kimaradt. A Fiat X1/9 receptje is hasonló lehetett, technikáját a már meglévő típusokból emelték át, persze a karosszéria egyedi, olyan, mint az egész autó néhány részletmegoldása. A tető, a lámpák, az áttekinthetőség, és persze a vezethetőség. A motor és a hajtáslánc szinte érintetlenül került át egy tömegmodellből: az ígéret 1979-től 85 lóerő volt. De vajon mennyit tudhat most egy napi használatban tartott példány? Ezúttal is az Autokorbel hitelesített, profi teljesítménymérő padja adja meg a választ.
A Totalcar Erőmérőben ezúttal egy klasszikus olasz sportkocsira esett a választásunk. Sokan nép-Ferrarinak aposztrofálják, de mi most nem tesszük ezt. Már a Fiat X1/9 elnevezése is érdekes, alaposan elkülöníti a korabeli modellektől, például a 124-től, 125-től, a 128-tól, vagy éppen 130-tól. A kis sportautó megtartotta a belső használatra szánt kódot, a prototípust is így nevezték.
Kezeljük a helyén: megszületéséről a hatvanas évek végén született döntés, majd 1972 novemberében mutatták be a kész változatot. Érdekes, hogy az egyik nagy kedvencem, a Fiat 126 kiszorította a Torinói autószalonról, és csak röviddel azután láthatta először a közönség élőben az X1/9-et.
Micsoda különbség van a két autó közt! Az X1/9 a 128 Coupe 1300 erőátvitelét kapta meg, de az első tengely helyett a hátsó elé, vagyis középmotorként beépítve. Elöl-hátul független MacPherson felfüggesztés került az autó alá és négy tárcsafékkel, alumínium féknyergekkel lassult, a motort pedig kéttorkú Weber-karburátor táplálta az európai piacra szánt változatban.
Hat évvel a premier után, 1978-tól már az ezerötszáz köbcentis Ritmo hajtáslánca került az X1/9-be, ötfokozatú váltóval. Talán egy kicsit mozgékonyabb lett ettől, de a tömege is növekedett, a végsebesség 185 km/h-ra emelkedett és már tíz másodperc alatt elérte a 100-at.
1982-től a Bertonénél készült a típus, amely egészen 1989-ig gyártásban maradt. Gran Finale – így nevezték az X1/9 utolsó kiadását a gyártás leállítása előtt. Tizenhét(!) gyártási év lényegében változtatás nélkül, vagy folyamatos, apró változtatásokkal – ahogy nézzük. Ma már szinte elképzelhetetlen az autóiparban.
Az autó technikája több szempontból is emlékezetes az eddig felsoroltakon kívül. Az ülések mögött találjuk a benzintankot és a pótkereket, vagyis lényegében minden nehezebb dolgot beraktak a két tengely közé. Elég alacsonyra is sikerült az X1/9, mert teljes magassága mindössze 117 centiméter, vagyis 46 inch. A Fiat menetkész tömege nem kevés, de ez komoly merevséget is jelent, ami akkoriban teljesen szokatlan volt a kabriók, illetve roadsterek között. Kitalálható, hogy a kanyarokban érzi jól magát ez az autó, nem az egyenes az erőssége. Készült is belőle öt prototípus teljesen alumínium karosszériával, ami utána sajnos nem került sorozatgyártásba.
Mint akkoriban minden Fiat-konszern terméket, ezt is kezelésbe vette az Abarth és a Dallara is. Míg az előbbi ralira, az utóbbi aszfaltozott versenypályára optimalizálta a gépet. Sok példány fut még ma is a versenypályákon hegyen, vagy szlalomon.
Az utcákon egyre kevesebbet látunk belőle, ritka pillanat, amikor felbukkan egy ilyen Fiat, hiszen a vasoxid ennek nagy ellenfele (ugye, milyen jó lenne az alu kaszni!), de a rajongók fáradhatatlanul életben tartják a porladástól veszélyeztetett X1/9-eket is. A Totalcar Népítéletei közt mindössze kilenc található erről a típustól, de az értékelések átlaga az első generációs Toyota Prius szintjére hozza fel, vagyis akinek ilyen autója van, nagyon elégedett vele. Az alacsony fenntartási költség a legerősebb oldala, nem csoda, hiszen tömegmodellekből építették.
Mindenképpen meg kell említenem egy hegyi versenyző autóját, amely már több mint húsz éve építgetnek, folyamatosan aktualizálva. Most éppen egy kétezres STW Alfa-alapú motorral fut, persze rengeteg egyéb átalakítással, rendre az élmezőnyben.
A mai Erőmérőben szereplő Fiat X1/9 persze földközelibb példány, ebbe is 1500-as motor került a gyárban, és nyilván ezt is imádja a gazdája, persze nem emiatt. Az autó a kora ellenére napi használatban van, mi pedig megpróbáljuk a műsorban alaposan körbemutogatni, mitől is praktikus egy ilyen apró Fiat a kétülésesek között. A lökhárító már árulkodó lehet: amerikai kivitelről van szó, talán ez is segített megőrizni a karosszéria jó állapotát. Legalább azt!
És, hogy milyen teljesítményre képes a közel negyven éves Fiat X1/9? Kiderül az Erőmérő mai epizódjából. Ha kíváncsi vagy hetente jelentkező sorozatunk autóira, iratkozz fel a Totalcar Youtube-csatornájára és ne felejtsd el bekapcsolni az értesítéseket! Sok-sok érdekes autót találsz a korábbi Erőmérőkben. Ha pedig jelentkeznél a saját autóddal, itt megteheted.
Korábbi epizódok:
- Mérőpadon az új BMW M5: nem kicsit tért el a gyári értéktől
- Nem ez az első eset, hogy a BMW-nél más számot adtak meg a teljesítményre, mint a valóság.
- Nem várt FORDulat
- Mit nem adtunk volna ennyi erőért 20 éve? Egy villanyautóval zárjuk sorozatunkat.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.