„Városban ennyivel sem engedném menni, de itt lehetne kicsit gyorsabb is” – jegyezte meg operatőrünk, Roland, miután épp visszatért egy pályalocsolásból a Xiaomi M365 Pro rollerrel. A kétkerekűt eredetileg csak azért vittük ki a forgatásra, hogy nyugodt körülmények között, kényelmesen videózhassuk le, de gyorsan kiderült, hogy számos egyéb haszna is van, az elméleti 35 kilométer hatótávú, teljesen feltöltött rollerben végül nem maradt sok töltöttség a nap végére.
A városi rollermegosztós szolgáltatások egyszerre tettek jót és nagyon rosszat az egész termékkategóriával. Egyik oldalról örülhetünk, hogy egyetlen alkalmazás letöltése után mindenki megismerheti, kipróbálhatja az elektromos rollerezést, a másik oldalról viszont ez a korlátozás nélküli bérelhetőség bevonzza a közlekedés szabályaira magasról szaró, nem ritkán illuminált állapotban lévő embereket, akiknek elsőszámú motivációjuk az, hogy egyik bulihelyről a másikra, vagy onnan haza gyorsabban eljussanak, nem ritkán rollerenként két-három fővel.
Pedig egy saját tulajdonú roller, felelős használattal simán értelmezhető alternatívája lehet a tömegközlekedésnek. 10 kilométeres távolságon belül abszolút nem fárasztó, egy jó minőségű kerékpárúton kis kerékkel is vállalható a komfortja, a bringások átlagsebességét simán tudja tartani, és egy éves BKV-bérlet áráért megvehetjük, miközben a töltés árára sem megy rá a gatyánk. Én már az első generációs Xiaomi M365-öt is nagyon kényelmesen be tudtam illeszteni az életembe bő 3 éve, mikor először jutottam hozzá egy ilyenhez, az azóta eltelt kilométerek ezrei után pedig azt tudom mondani, tartósságban is bizonyított, néhány defekt és egy-két kisebb hiba merült fel, de a fődarabok hibátlanok maradtak, és az általános széthullottság érzete sem érte el.
A Xiaomi jelenleg kapható rollerei felépítésükben megegyeznek, leginkább az akku és a motor különbségei miatt terülnek el a 100 és 200 ezer forint közötti skálán, miközben pontosan ugyanúgy néznek ki. Az utcán látható, bérelhető elektromos rollereknél kisebbek ezek a gépek, alacsony a hasmagasságuk és a kormányukat kissé görnyedősen kell megfogni, emellett viszonylag keskeny is a trepni, de cserébe könnyű belerakni akár egy keskeny és rövid Grande Punto csomagtartóba is, adott esetben pedig egy BKV-járatra is magunkkal tudjuk vinni, ha összecsukjuk. 12-16 kiló körüli tömegüket megmozgatni nem brutális terhelés, a nyitás-csukás mozdulata is könnyed, mellette mégis stabil és merev tud maradni, mivel egy nagyon jó konstrukciójú alumínium vázra épül.
Kezelni és karbantartani egyáltalán nem bonyolult. A normál használatban valószínűleg csak bekapcsoljuk és megyünk, hiszen a Pro modell megjegyzi utoljára használt menetmódot (Eco, ami a legjobb hatótávot éri el csökkentett teljesítménnyel, Drive, ami a normál használathoz van és Sport, ami a maximális teljesítményt és gyorsulást hozza), legfeljebb a lámpát kell külön bekapcsolnunk, ha este pattanunk rá. A jobb oldalon lévő menetkar hosszú útján nagyon finoman adagolhatjuk az első kerékre jutó, legfeljebb 600 watt teljesítményt, egészen a 25 km/h-s végsebességig, ami szoftveresen korlátozott, és legfeljebb egy erős lejtőn megy csak feljebb 27-29 körülig. Ott már azért ijesztő.
A folyamatos közlekedést egy tempomat segíti, ha egy sebességet tartunk néhány másodpercig, a roller csippanással jelzi, hogy rögzítette ezt a tempót, ilyenkor elengedhetjük a gázt, és egészen addig törekszik a fix tempó tartására, amíg rá nem nyúlunk ismét, esetleg bele nem fékezünk. A Xiaomi Mi Home alkalmazásban ezt egyébként ki is kapcsolhatjuk, továbbá beletúrhatunk néhány egyéb beállításba, fixre kapcsolhatjuk a hátsó lámpát, ellenőrizhetjük az akkumulátor töltöttségét, feszültségét, átlagsebességünket és a roller által megtett összes kilométert. Ha meg kell állni a rollerrel, több okból sem érdemes rolleres beidegződéssel a hátsó kerék fölötti sárvédőt taposni, helyette a kormány bal oldalán lévő fékkart húzhatjuk meg. Ez a kar alapvetően egy hagyományos, mechanikus tárcsaféket működtet hátul, de a rendszer az elöl lévő motor segítségével is fékez, nem túl nagy intenzitással, cserébe aktív blokkolásgátlással. Hátul viszont nincs ABS, ami mókás, ha farolgatni akarunk vele, de odafigyelést igényel, ha nedves úton kell hirtelen rövid féktávot vennünk.
8,5 hüvelykes a kerékátmérő, és ez a méret nem összevethető az autós-motoros sztenderddel, ahol a felniméretet szokás elsőként megadni ezzel a mértékegységgel: itt a teljes kerék, gumistul ekkora. A Xiaomi rollere hagyományos, gumibelsős megoldást használ, ami komfortban jelentősen meghaladja a tömör gumi által jelenleg elérthetőt, de még így sem teszi túl magasra a lécet egy macskaköves úton, vagy a bordás úthibákon: a rugózást és a lengéscsillapítást feláldoztuk a kis tömeg és a kedvező ár oltárán. A kormányt mindig két kézzel, erősen kell fogni, és aktívan készülni az egyenetlenségekre, különben könnyen ledobhat magáról a vadállat. Ezen kívül nagyon fontos figyelni a megfelelő guminyomásra, ugyanis, ha 3 bar alá esik, halmozott eséllyel kapunk egy felütéses defektet, amikor a menet közben túlságosan összenyomódó gumit a felni belső pereme marja meg, okozva ezzel durrdefektet. Ha közelítjük a 100 kilós maximális terhelést, 4 bar fölé kell fújjuk az autószelepes tömlőt.
A Xiaomi M365 Pro hivatalos hatótávja 35 kilométer, ha temóposabb közlekedésre használjuk, akkor a valóság inkább 20 kilométer körül alakul, ez nagyjából összefügg azzal a limittel, ami nekem egyhuzamban nagyjából kényelmes, utána már a furcsa lábtartás és a görnyedő kormánypozíció elkezdi megbosszulni magát. A töltési idő gyenge, 5-6 óra kell egy 10-90% közötti töltéshez a hagyományos, kördugós adapterrel, el tudnék képzelni hozzá egy gyorsabb töltőt, kétféle töltési programmal, hogy ha valakinek sokat kell vele mennie egy nap, akkor ne kelljen órákig nézni a pirosan világító töltésjelzőt.
Kezdetben nem kerülték el az apró konstrukciós hibák a Xiaomi rollerét: a kormányfej csuklópontja kicsit alul volt tervezve, és a kenése is idő előtt ki tudott száradni, emiatt először lötyögős tudott lenni, később pedig a tengelycsavar eltörésének veszélye is adott volt. A hátsó sárvédő sem volt túl jól kitalálva, a merevítés nélküli egység össze-vissza tudott libegni, ami miatt először a forgó hátsó kerék elszakította a hátsó lámpa felé haladó vezetéket, később pedig az egész sárvédő le tudott törni. Ezeket a hibákat a ma kapható rollereken már orvosolták, erősebb tengellyel és merevített sárvédővel, így mostanra azt mondhatjuk, kiforrott, érett konstrukcióhoz juthatunk hozzá.
Hozzánk az mStore.hu-tól érkezett az M365 Pro, de kapni már csak a javított utódjait lehet: a kisebb hatótávú, gyengébb Essential 120 ezer forintba kerül, a Pro 2 pedig 190 ezer forintért vásárolható meg. Az elektromos rollerezés kipróbálását mindenkinek tudjuk ajánlani, azt viszont sajnos meg kell jegyezzük, hogy a magyar szabályozás egyelőre még nincs felkészülve ezekre a gépekre, így a közúti közlekedés tipikusan szürkezónában történik egy ilyen eszközzel, függetlenül attól, hogy járdán, kerékpárúton vagy gyér forgalmú úttesten használjuk.
Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!
