Elsőre nagyon idegennek tűnik a lidar szó, és a gyakran használt lézeres letapogató kifejezés sem úgy hangzik, mint amivel bárki önszántából meg akarna ismerkedni, pedig ezek a szenzorok nem annyira bonyolultak, mint amennyire drágák, hasznosságuk pedig sok érvvel alátámasztható, főleg a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető szolgáltatások kapcsán. A Tesla utálja, viszont az autógyártók többsége egyetért abban, hogy érdemes használni a forgalom és a környezet pontos feltérképezéséhez.
Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, a jóval ismertebb radar szóból érdemes kiindulni: mindkettő távolságmérésre szolgál, mindkettő ugyanúgy egy kisugárzott jel visszaverődési idejéből számol, ám míg a radar esetén valamilyen rádióhullám adja a technológia alapját, addig a lidar lézeres elven működik, és mivel mozgó alkatrészek is vannak benne, nem olyan szűk tartományban dolgozik, mint a fix elhelyezésű radarok. A lidar előnye, hogy nagyon pontos, és tényleg részletesen fel tudja térképezni a környezetét, kritikusai legtöbbször azt állítják, feleslegesen drága technológia ez ahhoz, ami akár egy önvezetéshez is kell, pláne, ha abból indulunk ki, hogy a jelenlegi sofőrök sem hordanak lidart a fejükön, mindössze két közepes minőségű kamerájukkal bámulnak ki a szélvédő mögül.
Mire használják?
Nem friss a technológia, egészen az 1960-as évekig kell visszamenni, ha az ősforrást szeretnénk megkeresni. Elsőként katonai célokra használták, illetve meteorológiai méréseket végeztek vele, mivel a megfelelő lézeres jel akár egy felhőről is vissza tud verődni, de az 1971-es Apollo-15 expedíción is használtak ilyen eszközöket a Hold felszínének felmérésére.
Aki belefolyt már komolyabban a szimulátorozásba, és egy autós versenypályával kapcsolatban hallotta a lézerszkennelt kifejezést, azt is jó eséllyel lidarok végezték: ez a technológia remek arra, hogy nagyon pontos domborzati képet alkosson, ezzel élethűvé téve a virtuális pályákat.
Említhetjük még a régészetet is, ahol ezek a lézeres megoldások a visszaverődés erősségéből kiszámolva akár a laza talaj alatti rétegekből tudnak mintát venni, így akár komplett városok, utak is előkerülhetnek a föld alól, és a régészek eszközhasználatát is kifinomultabbá teheti, függően attól, hogy mennyire van még messze a cél.
A lidar kifejezéssel találkozhatunk még az okostelefonok kapcsán is, a kamerák autofókuszának gyors és biztos segédje tud lenni, de a kiterjesztett valóságra építő alkalmazások is tudják használni, így például az IKEA bútorunkat elég jó méretpontossággal tudjuk kamerán keresztül bepróbálni a nappalinkba, mielőtt tényleg elmennénk és megvásárolnánk.
Nincs egyezség abban, hogy ez kell-e minden autóba, vagy nem
Témánk aktualitását a Nissan friss bejelentése adja, miszerint a következő generációs balesetelkerülő segédhez már használni fognak ilyen szenzorokat, 2025-ig már több modelljükben is lesz ilyen, de 2030-ra már mindegyik Nissan modellt felszerelnék lidarral. Használ ilyesmit a Volvo is a saját fejlesztésű Ride Pilot funkciójához, de a Google vezető nélküli autója, a Waymo is kapott ilyeneket, illetve az Audi is kísérletezik ezzel a technikával.
A Tesla és Elon Musk szkeptikus, méghozzá azért, mert ez az elég drága megoldás egyrészt nagy, és elég bután tud kinézni az autón, másrészt sem a kamerákat, sem pedig a nagyon alapos képelemzési technológiát nem tudja helyettesíteni, csak kiegészítő eszközként funkcionálhat. Hiába tudja nagyon pontosan feltérképezni a környezetében lévő tárgy méretét, azt nem képes megítélni, hogy milyen színnel világít a közlekedési lámpa, illetve hogy az úttesten lévő tárgy egy papírzacskó vagy egy féltégla, ily módon érdemes-e megkezdeni egy potenciális veszélyt jelentő kormánymanővert, vagy minden veszély nélkül áthajthat rajta.
Musk állítja, a mesterséges intelligencia segítségével kameraképekből is össze lehet állítani egy olyan 3D-s képet, ami bőségesen elegendő autós környezetbe, és azért ne gondoljuk, hogy a levegőbe beszél, a SpaceX projektek mérnöki munkái kapcsán minden bizonnyal volt köze ilyen érzékelőkhöz.
Tény, hogy nagyon pontosan feltérképezi a környezetét a lidar, ráadásul nagyon messze, akár 200 méteren túlra is ellát az autóipari változat, és az erdő mélyéről épp az úttestre ugrani készülő, szemmel még láthatatlan őzikét is ki tudja szúrni, de elég drága is. Egy autó esetén is forintmilliókról beszélhetünk, ami már az a szint, ahol jelentős árhátrányba hozhatja a lidarral szerelt autókat a kizárólag vizuális képalkotásra építő rendszerekkel szemben, hiszen egy kamera mindössze párezer forintba kerül beszállítói szinten.
2030-ig jelentős árcsökkentést várnak a tömeggyártás beindulásával, de ha a tervek szerint nagyjából 2-300 ezer forintos árszintre esik le egy ilyen szett beszerzési ára, az még mindig legalább tízszeres árkülönbség ahhoz képest, amit kamerákkal lehet megoldani.
Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mi az igaz út az önvezető hardverekre. A lidar egy remek eszköz, a ma működő sofőrmentes technológiák egyik fontos kiegészítője, viszont azt nem jelenthetjük ki, hogy nélküle lehetetlen lenne kialakítani egy ilyen infrastruktúrát, hiszen az ember sem lát el olyan messzire, mint a lidar tud, és a 3D-s feltérképezésben sem tudja azt a pontosságot, mégsem emiatt szokott közlekedési baleseteket okozni.
Az autógyártók nagyobb része nagyon várja, hogy a lidar tömeggyártása olyan szintre érjen, ahol már érdemes minden autóba beletenni és kihasználni előnyeit, a Tesla pedig addig is félredobja ezt a lehetőséget, ahogy az Apple is félredob minden új technológiát egészen addig, amíg nem érzi kiforrottnak, lásd kijelző alatti ujjlenyomat-olvasó, vagy hajtogatható kijelzős iPhone.
Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!
