Mit jelent a W és mit jelentenek a számok a motorolaj jelölésében?

Nagyon laikus leszek, ezért mindenkitől elnézést kérek! :-) A téma így is összetett, de igyekszem jól megfogalmazni. 

A jobb érthetőség kedvéért veszek egy példát. Legyen ez az 5W40. 

Ez két viszkozitási osztály. (Ez még nem a viszkozitás!) Az első a 5-ös “hidegoldali” viszkozitási osztály. W a jelölése mely a Winter (tél) szóból ered. A második a melegoldali viszkozitási osztály. Nincs jelölése külön a hidegoldalival ellentétben. 

Mielőtt tovább mennénk tisztázzuk, hogy a viszkozitás az a folyással szembeni ellenállás. Minél magasabb egy folyadék viszkozitása, annál nagyobb a folyással szembeni ellenállása, tehát annál nehezebb akar folyni az adott hőmérsékleten. (Nem sűrűbb! Ezt a butaságot felejtsük is el!) 

A viszkozitás a hőmérséklet emelkedésével egyébként csökken (amikor a mézet felmelegítjük, akkor szépen láthatóvá is válik ez a jelenség. Nem hígabb lett, hiszen a tömege ugyanannyi maradt, csupán lecsökkent a folyással szembeni ellenállása, tehát könnyebben folyik.). Egy folyadék viszkozitása az egyes folyadékrétegek között fellépő súrlódóerőtől függ. Ez egy adottsága az adott folyadéknak. 

A motorolajok esetében azonban kell egy közös “nyelv”. Egy olyan jelölési rendszer, melyet le tudnak írni gépkönyvben, és mi képesek vagyunk azt betartani, amikor olajat választunk. Ez a nyelv szabványos és egyezményes. 

Mivel látjuk, hogy a viszkozitás a hőmérséklettel változik, ezért a következő megoldás született:

A hidegoldali viszkozitást 40 °C-on mérik meg, míg ugyanannak a motorolajnak a melegoldali viszkozitását 100 °C-on. Kapunk két viszkozitás értéket. (mm2/s vagy cSt, a kettő tulajdonképpen ugyanaz. A váltószámuk 1.) 

És most ugorjunk vissza viszkozitási osztályra, amit az olajos flakonon is látunk. Ide vannak besorolva a viszkozitások. Előre meg vannak tehát határozva, hogy mely viszkozitás értékek mely osztályokba tartoznak. A mérésből tehát egy motorolaj besorolható az adott osztályba. Nyilván a Motorolaj gyártója már a gyártás előtt tudja, hogy milyen viszkozitási osztályba szeretné az adott motorolajat legyártani. Ennek megfelelően állítja be pl. a viszkozitásmódosító adalékokat. 

(Ugyanez mondható el a hajtóműolajokról is. Ott természetesen az osztályok más értékeket takarnak. De van osztálya a kenőzsíroknak vagy a hidraulika olajoknak is.)

Az egészből következik, hogy egy 20W-50-es motorolaj nagy hidegben nem fog tudni könnyen folyni, míg egy 0W16-os olaj melegoldali viszkozitása túl alacsony volna versenykörülmények között. 

A viszkozitási osztály mindezzel együtt nem egy “jósági” mutató! Minden gépbe más és más kell. Minden viszkozitási osztály tökéletes ott, ahová az való! Máshol pedig mind használhatatlan.