A látványos belsőt az Év Autója zsűri tiszteletére a legflancosabb bőrülésekkel kaptuk, persze ezeken is barna a bőr – illetve ma már tudjuk, hogy valószínűleg tett egy kerülőt a tehén és az Opel Mokka között a darálóban (erre utal az átható kínai műbőrcipő-szag is az utastérben - Csikós). Mindegy, a minősége jó, persze ez is olyan extra, amit otthon a vevők egy-két százaléka rendel majd meg. Az extra első ülések érdekessége még, hogy az ülőlap hossza megnövelhető à la BMW, az elülső szelvény kihúzásával. Ami a variálhatóságot illeti, olyan sok mindenre nem kell számítani: ez bizony nem egyterű, nincsenek furán nyíló ajtói, mint a Merivának vagy a Ford B-Maxnak, az ülései sem kombinálhatók jobban, mint egy ötajtós autóban, de azért van pár praktikus rakodóhely. Ja, majd elfelejtettem, a Mokkához újra feltalálták a kézifékkart, mert Z alakú, és a tetején van a gomb, nem a kar végén.
Ami a motorokat illeti, nos, itt kezdődnek a kétségek. Az első az, hogyan fog az alapváltozattal elbírni a 115 lóerős, 1,6 literes szívó benzines. Az Astrával küzd, de azzal még elment, persze ezt nem próbáltuk a tesztvezetésen. Az alapmotort kizárólag fronthajtással árulják, teljesen érthető módon. 4x4-es kivitelben csak a két erősebb gép, az 1.4 Turbo (140 LE) és az 1.7 CDTI (130 LE) kérhető, ám a dízel alapból szintén fronthajtásos.
A mi autónk is ilyen volt, persze az ember nem is feltételezi, hogy egy ilyen terepjáró nem összkerekes. Ahogy az újságíró kollégák sem, így elindultak Tannisbyből a tengerparton a közeli nagyvárosba. Amikor a szervezők odaértek a mentésükre a Volvo expedíciós XC90-esével, addigra már mind a négy kerék alá bekészítették az autó szőnyegeit, hátha... Az Opel nem készítette be a kocsiba a konkrét modellt leíró kis táblázatot, mert embereink még ekkor is hittek az elektromágneses tengelykapcsolóval működő, automatikus összkerékhajtásban.
Kis alánézegetés után kiderül, hogy a Mokka mechanikailag nincs túlbonyolítva, hátulra egy szimpla csatolt lengőkaros futóművet kapott, az Astrán használt Watt-rudas kitámasztás nélkül. Az 1,7 literes dízel EcoFlex kivitelű, azaz van pár takarékossági trükkje, és StopStart automatikája. A váltó hatfokozatú, persze kézi, és egész pontosan kapcsolgatható.
Ez a motor változatlanul nem a kedvencem. Nem személyes ellentétről van szó, csupán arról, hogy a fejlesztések ellenére ma már nem számít sem különösen kellemesen vezethetőnek, sem vibrációmentesnek, sem halknak. Az pedig kifejezetten zavar, hogy elinduláskor tragikus hirtelenséggel le-lefullad – oké, idővel az ember rákap a bő gázzal indulásra, és kész, de valójában meg lehetne írni tisztességesebben a motorvezérlő szoftvert, és nem lenne ez a kínos jelenség. Nemrégiben az Astra szedán bemutatóján kipróbáltam: a kétliteres, kétturbós dízellel finom kuplungolással még negyedikben is el lehetett indulni, az 1,7-es CDTI viszont még egyesben is állandóan fuldokolt. És ez a Mokkában sem volt másképp.
Nyilván mi, akik jobban rálátunk a piacra, okkal mondjuk azt, hogy van ennél jobb motor, a franciák, dél-koreiak már lényegesen jobb 1,6-1,7 liter körüli dízeleket adnak. Reméljük, a Mokkába hamar megérkezik majd az új, szentgotthárdi 1,6 literes dízel, amely vélhetően versenyképesebb lesz. Aki viszont rákíván, és már most akarja a kocsit, azért együtt fog tudni élni az autóval. Hisz nem elviselhetetlen az kis vibráció a váltókaron, a pedálokon meg a kormányon, a traktorhang – csak ma már nem szokás. Sokkal kisebb és olcsóbb autókban sem.
Az 1,7 literes dízel papíron pont elég jó, sőt, a 300 Nm nyomaték szinte még soknak is tűnhetne. Olyan áttételeket kapott mellé a Mokka, amelyek ehhez passzolnak. Csakhogy a 300-ból ebből nem sok van kétezres fordulat alatt. Amíg a nyomatékgörbén felfelé kapaszkodnánk, igazán kelletlen a motor, pedig a dízeleket elvileg azért szeretjük, mert alul van erejük. Viszont kétezertől tényleg rendesen húz, hatodikban ez cirka 120 km/órát jelent, azaz autópályázáskor már a szokatlanul rövidke (2000-2500 között tartó) nyomaték-fennsíkon andalgunk. Gyorsítás közben eléggé krákogós a motor hangja, de hát ez ilyen.
A magassága miatt valóban szilárd lábakon áll a Mokka, hogy ne billegjen, meg bólogasson, de már a dán utakon is feltűnik, hogy nagyon zötyög, ha egyenetlenségeken kell átmennie. A fékje bivaly, amire szükség is van, hisz ez inkább aszfaltútra termett gép, amit bármikor megküldenek az autópályán.
Az Opel teletömte hasznosnak tűnő szolgáltatásokkal az autót, ilyen például a lejtmeneti automatika, ami szériaszerelvény, még a kétkerekes változatokon. Ez annyit tud, hogy a vezető közbeavatkozása nélkül, a kerekek ügyes fékezgetésével lehozza 5-20 km/óra sebességgel a Mokkát bármilyen meredélyen. Ez akkor jöhet jól, ha mondjuk egy hegyen éri az embert a fronthajtású Mokkával a hóesés, és le kell jönni. Persze felmenni nem tudna, ahhoz kell a 4 x 4 is.
Szintén hasznos az Emelkedőn Való Elindulást Segítő Hosszúnevű Rendszer (Hill Start Assist), ami az olyan bevásárlóközpontokban létszükséglet, ahol úgy gondolták a tervezők, hogy a mélygarázsból kijövőket egy embertelenül meredek emelkedőn, közlekedési lámpával kell kiengedni közvetlenül az Üllői vagy az Alkotás útra. Itt bárki simán nekigurul a mögötte állónak, ha nem elég ügyes. Ugye, mennyire nélkülözhetetlen egy kis SUV? Valójában minden autón szükség lenne erre az elektronikus segédletre.
Kicsit sajnálom, hogy az Opel még mindig ezzel a motorral vergődik, mert a Mokka, a zötyögős futóművét leszámítva igazán kellemes kis SUV. Igazából két gyerekkel lazán bevállalható, hiszen normális méretű a csomagtartója is, mindene megvan, hogy imponáljon, bárki is hordja haza az iskolából a gyerekeket a családban. Itthon november 10-től kezdik majd árusítani. Ha valaki arra számít, hogy a Mokkát kisautó-árban adják majd, mint a Dacia Dustert, az csalódni fog. Árában inkább az Astrához igazodik majd, bár ilyen kivitlezés és biztonsági felszereltség mellet teljesen elfogadható a többlet. Az 1,6-os alapmodell (Selection) bevezető ára 4,14 millió forint lesz, egy összkerekes, start-stoppos 1,4 Turbót Enjoy felszereltséggel 5,24 millióért, a Cosmo kivitelű, fronthajtásos dízelt pedig épp hatmillió alatt adják majd a bevezetési időszakban.
