Szép lassan kimegy a világból
Használtteszt: Alfa Romeo Mito 1.4 16V – 2009.
A Mito magyar sajtóbemutatója emlékezetes volt: a már kész, de a forgalom elöl még elzárt Megyeri hídon tartották. Így élénken él bennem, hogy kicsit csalódottan szálltam ki a rövid próbakör végén, mert sem a kocsi mozgása, sem a beltér anyagminősége nem tűnt elég jónak. Aztán eltelt vagy tizenhárom év, és kiderült, hogy ez az olasz tök jól bírja a gyűrődést.
A kis Alfa tíz évig készült a Fiat legendás Mirafiori üzemében, ezalatt nagyjából 265 ezer gurult le a szalagról. Azért az nem olyan sok, mégis akad belőle a piacon elég, ha valaki városi szaladgálásra valami csinosat keres. És lehet ilyen vásárló elég, mert nem rossz az áruk – a tíz éves példányok is elérhetik a kétmilliót, ha jó a motor, a felszereltség és az állapot, a fiatalabbak pedig akár hárommillióig nyújtózhatnak. A vagány, szinte sportkocsis forma, a keret nélküli ablakok, meg a nagy menést ígérő kerekek bevonzzák a gyenge szívű, esetleg már eleve a márkába bolondult áldozatokat, megtartani azonban a meglepően fájdalommentes együttélés fogja őket.
A Fiat Grande Punto alapjaira felhúzott típus ugyanis egyáltalán nem akarja minden pénzéből kiforgatni a gazdit általános karbantartás címszóval. Legalábbis az 1,4 literes benzinmotor hétköznapi változatai (szívó és turbó is kapható többféle teljesítménnyel), meglepően jól hozzák azt az olcsó fenntarthatóságot, amit a régi kisautók régi jó benzinmotorjaival kapcsolatban emlegetni szoktunk. Erről számolt be az ismerősöm, aki hat év és több tízezer kilométer használat után másik 1.4 turbós Fiat termékre cserélte a már eleve használtan vett turbó Mitóját, és ezt mondta Papp Tibi is, aki az ingyen Punto kaland során merült el egy kicsit e motorcsalád titkaiban.
De azért ez nem jelenti, hogy fel sem kell nyitni az orrát: Tibi figyelmeztetett, hogy még a karbantartott szívó 1.4 16V is eheti az olajat. Rendszeresen ellenőrizni kell a nívót, és az is előfordulhat, hogy a szívócsőbe visszavezetett kartergáz elkoszolja a pillangószelepet. Sok más hasonló motornál része mindez az életnek, ahogyan a gyertya- vagy a vezérléscsere is, de mindenképp említést érdemel, és vásárláskor fontos ellenőrizni. És még egy jó tanács Tibi bácsitól: ha van elérhető közelségben ilyen, akkor érdemes a helyi olasz autós alkatrészboltot is felkeresni, mert Fiatoknál (és a Mito műszaki értelemben: Fiat) előfordul, hogy a gyári alkatrész olcsóbb, mint a márkás utángyártott az országos alkatrész kereskedőházakban.
Alkatrész megnevezése | Alkatrész márkája | Webshop bruttó kisker ár |
Első féktárcsa (db) | Ferodo | 12 857 Ft |
Első fékbetét (garn.) | Textar | 20 223 Ft |
Lengéscsillapító (első, db) | Sachs | 49 226 Ft |
Lengőkar (db) | Moog | 39 832 Ft |
Vezérműszíj készlet | Gates | 29 300 Ft |
Olajszűrő (db) | Mann Filter | 3 513 Ft |
Levegőszűrő (db) | Champion | 3 718 Ft |
Pollenszűrő (db) | Champion | 4 579 Ft |
Üzemanyagszűrő | Bosch | 23 914 Ft |
Motorolaj (4 liter) | 5W-40, Castrol | 14 878 Ft |
Volt tulajdonos barátom szerint azonban a motor helyett a futómű kéri el a gondozást: hiába viszonylag egyszerű, kisautóba illő a felfüggesztés, mégis minden évben cserélni kellett valamit. Ez a korral bizonyára nem fog megszűnni, és e konkrét darab alját nézegetve a rozsda is megtalálta a futómű elemeit, szóval készüljünk úgy pénzzel, hogy egyik olajcsere sem csak az olajról szól majd. Ezen túl azonban csak annyit említett a volt tulaj, hogy elég gyakran kellett izzót cserélnie, és hogy előfordultak hirtelen feltűnő hibaüzenetek, amiket viszont kivétel nélkül eltüntetett egy lelállítás – újraindítás. Nem véletlen a Windows logó a műszerfalon.
Ez a tűzpiros, 2009-es Mito szép nagy kerekeken gurul, pedig csak a szívó 1,4 literes ketyeg visszafogottan az orrában. Forgalmi szerint 95 lóerős, tehát majdnem ott járunk, mint a mára szinte legendássá nemesedett Fiat Panda 100 HP, de az 1,1 tonnás Alfa messze nem mozog úgy. Magamban még azt sem zárom ki, hogy valaki valahol elütötte az adatsort, és ez valójában a 78 lovas változat, de ez valójában teljesen mindegy: az erősebbik is 12,1 másodpercig gyorsul százra. Tehát sehogy sem nem lesz a kismotoros Mito-ból az országút harcosa, hely sincs benne annyi, hogy családot cipeljünk hegyre fel, viszont városi talajon, egy-két emberrel a fedélzeten, ennyi erő már bőven elég. És kényelmesen eljár 7 liter alatti fogyasztással.
Alfa Romeo Mito 1.4 (2009) forgalomba helyezési költségek [Ft] | |
Eredetiségvizsgálat | 17 000 Ft |
Vizsga | 27 000 Ft |
Regisztrációs adó | 41 600 Ft |
Vagyonszerzési illeték | 31 500 Ft |
Forgalmi | 6 000 Ft |
Törzskönyv | 6 000 Ft |
Rendszám | 8 500 Ft |
Kötelező biztosítás (éves, 30 éves vidéki férfi, 13 éves jogsi) | 50 640 Ft |
Gépjárműadó (éves) | 12 950 Ft |
Az igazi ütőkártya azonban az utastér. Amilyen fanyalogva nézegettem új korában, olyan kedvtelve tapogatom most, mert remekül bírja a strapát. 12 év és 119 ezer kilométer után hibátlan bőrkormányt, egészséges műanyagokat, szép váltógombot, kopásmentes kapcsolókat és -kapaszkodókat találni, pláne egy kisautóban: ez teljesen váratlan. Persze nem zárhatjuk ki, hogy e konkrét autó fogott ki szerencsés sorsot árnyas garázzsal és hetente-kéthetente takarító tulajjal, de a fényezés (melyet számtalan kavics-verte hiba tarkít) nem erről tanúskodik. Maradjunk inkább annyiban, hogy ez tényleg jó minőségű, tartós belső, és így már nem is látom annyira kelletlennek.
Ilyen korú autó mozgása szinte többet mond el a tulajdonosokról, mint a gyárról, hiszen minden azon múlik, mennyire elöregedettek, vagy épp hogy mennyire frissen cseréltek a szilentek, gömbfejek, lengéscsillapítók. De a Mito kellemes csalódás itt is, kulturáltan veszi a rossz utat és a tempós kanyart egyaránt, minden szuper. Nem, ez nem sportkocsi, de pont úgy viselkedik, ahogy egy jól megépített városi kisautónak kell, és az már elég. A kormány is kellemes, a pedálok és a váltó is jó, utóbbiban csak az zavar, hogy nagyon széles utat jár be a kulisszában a kar, miközben az első utas viszont jó közel ül – gyakori az akaratlan érintés kézfej és az utas combja között, például tolatáskor.
Mennyire biztonságos?
A Mito töréstesztje nem a legfrissebb, de megnyugtató lehet, hogy 2008-ban jól vizsgázott az EuroNCAP laborjában: ötcsillagos értékelést kapott. Kiemelték, hogy az utascella meglepően stabil maradt frontális-félátfedéses és oldalütközés esetén is, és megfelelő védelmet kaptak a felnőtt- illetve a gyerek bábuk egyaránt. Az Isofix bekötési pontok jelölését nem találták viszont megfelelőnek, és a gyalogosvédelem is hiányos. Míg a lökhárító meglepően kedves az áldozat lábához, viszont a motorháztető ellenséges terület elütött gyerek vagy felnőtt fejének egyaránt. Ha tehát egészséges a karosszéria, azaz nincs átrozsdásodás, és nem érte jelentős töréskár, illetve egészséges az SRS rendszer (légzsákok, övfeszítők és -erőhatárolók együttese), akkor ma is biztonságosnak ítélhető a kis Alfa.
Hiába kapok majd ezért dühös olvasói leveleket, azért az Alfák nem a tökéletesen megbízható működésről híresek. Amit csak megerősít, hogy a tulajdonosok is viszonylag elnézőek az apró zavarokkal kapcsolatban, amíg jól megy a gép és térdrogyasztóan néz ki – ha nem nyílik a bal hátsó ajtó, hát majd használjuk a jobboldalit.
De ez a konkrét Mito, meg úgy általában a típus egy kicsit eltér ettől. Hiszen sportosságban nem nő fel oda, ahol a rendes nagy Alfák tanyáznak, cserébe azonban a fenntartása is egyszerűbb valamivel. A formája meg olyan, hogy amikor áll, akkor is piszok gyorsnak néz ki, nagyon telibe van ez találva. Szóval boyracernek nem való, stílusos városjárásra viszont tökéletes, akár még titkos tipp is lehet a kis benzines Mito – ki gondolta volna?
A cikkben szereplő autót a Kedvenc kereskedésem kínálatából választottuk. Ide kattintva kereshet még hasonló Alfa Romeo Mitókat a Jóautókon.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.