Eléggé megborította az autóipart a koronavírus-járvány, és még a károsanyag-kibocsátási szabványok is rátettek egy lapáttal. Emiatt egyes típusok egyszerűen eltűntek, de olyanok is akadtak, amelyek megkéstek, és mire megérkeztek, elvesztették valamijüket, például összes megszokott hajtásláncukat.
Év Autója-zsűritagként azért jóleső érzés, ha egy díjat nyert típus később a pályafutásával bizonyítja, hogy tényleg megérdemelte az elismerést. A díj története során sajna sikerült jó néhányszor mellétalálni, de a Ford S-Max nem ilyen. A 2007-es Év Autója címet elnyerő típus visszafogott belső modernizálás és minimális külső változtatás mellett máig létezik. Annak idején ugyan nem az első helyre tettem a saját pontozásomban, de nem lőttem nagyon mellé a második helyemmel, amit meg is indokoltam akkor magamnak.
Az volt a gondom, hogy az S-Max egy időben lépett színre a vele azonos technikai alapokon álló Galaxyval. Utóbbit sokkal praktikusabbnak tartottam hatalmas belső terével, akár hétszemélyes berendezésével. Ehhez képest ott volt az S-Max, amit laposabb, az akkori egyterűekhez képest sokkal sportosabb formájával jópofának, de kevésbé praktikusnak véltem. Csak öt ülés volt benne, és nagyon furcsálltam, hogy a csomagtartó padlója alatt, alulról nézve egy hatalmas, kihasználatlan üreg tátongott, miközben nem adtak pótkereket az autóhoz.
A forma eladta az S-Maxot. A Ford várakozásai tökéletesen bejöttek, pontosan ahogy tippelték, háromszor annyit adtak el az S-Maxból, mint a praktikusabb, de ormótlanabb Galaxyból. 2014-ben érkezett az S-Max második generációja, amely kívülről annyiban különbözött az elsőtől, hogy megkapta a márkánál kicsit korábban divatba emelt hatszögű, a Mustangot idéző hűtőrácsot. Ezt a generációt frissítették fel minimális kozmetikázással 2019 októberében, ami a járvány miatt most ért el hozzánk.
A baj azonban nem jár egyedül, időközben a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások is szigorodtak. Ennek az lett az eredménye, hogy idén szeptemberben az S-Max és platformtársai, vagyis a Galaxy és a Mondeo esetében is felhagytak a korábban legnagyobb számban beépített dízelmotorok, továbbá a kevésbé népszerű benzinmotorok beépítésével is. Így ezek már csak raktárról elérhetők, amíg akad belőlük. A márka bejelentésének megfelelően a Mondeót hamarosan ráadásul kivezetik a piacról. Utódának két-három év múlva esedékes megérkezéséig, ami várhatóan egy SUV-szerű, vagy krosszoverszerű típus lesz, a Ford C/D platformos autóiból csak az S-Max/Galaxy páros marad. Ezek környezetvédelmi szalonképességét hibrid hajtáslánc beépítésével próbálják garantálni.
Maga a hibrid rendszer amúgy nem ismeretlen. Felépítése és alapelve hasonló ahhoz, amit a Ford Mondeónál 2014-ben vezettek be, de kivitelét tekintve a 2020-ban piacra lépett Ford Kuga rendszerével áll a legközelebbi rokonságban. Ennek legkézzelfoghatóbb jele, hogy a benzinmotor lökettérfogata nem két liter, mint a hibrid Mondeo esetében, hanem 2,5. A hibrid erőátvitel alapelve egyezik a Toyota hibridekével, vagyis egy bolygómű közreműködésével két elektromotor-generátor működik együtt az Atkinson-ciklusú, 150 lóerős benzinmotorral. A hajtó elektromotor teljesítménye 98 kW, azaz 133 lóerő, a rendszerteljesítmény 190 LE.
Már a Mondeóban is lítium-ion akkumulátort használtak, így ilyen került az S-Maxba is, a 60 cellás telep kapacitása 1,1 kWh. A hűtését nem levegőre, hanem folyadékra bízták, így nem kellett a hűtőventilátorok zajának elszigetelésére külön gondot fordítani. Nehéz elhinni, hogy 2006-ban már ezért hagyták üresen a helyet, de valóban, a csomagtartó alatt akkor még üresen tátongó üreget hasznosítja a hibrid rendszer akkumulátora.
Kérdés, hogy sírjunk-e a dízelmotorok után? Fogyasztás szempontjából nincs különösebb ok a szomorúságra, főként, ha az azonos teljesítményű és automata váltós dízellel hasonlítjuk össze. A próbaút során országúton, 90 km/órás sebességnél 5,5, autópályán, 130 km/órás sebességnél 7,5 liter/100 km-es fogyasztási értékre állt be a fedélzeti számítógép. Szintén csak a számítógép adataira támaszkodva, normális használatot feltételezve a nagy átlag 6,5 liter/100 km körül lehet. (A hivatalos adat 5,6 l/100 km.) Ami viszont mindenképp különbség a dízelhez képest, hogy ezt az értéket sokkal jobban befolyásolhaja a vezetés stílusa.
A Fordokra általánosságban jellemző, hogy kormányzásukkal, futóművük beállításával csábítanak a sportos vezetésre, és ez alól nem kivétel a 4,8 méteres hosszával és közel kéttonnás saját tömegével meglehetősen megtermett S-Max sem. A kormánya pontos, közvetlen és jól érezhető, ezért gyorsan és precízen lehet vele egyik ívről a másikra fordítani az autót – közben azt érezni, tökéletesen kézben tartjuk az autót. Ráadásul kanyarodás közben a nagy tömeg és 1,7 méteres magasság ellenére sem dől meg olyan nagyon. Ennek ára van, az új és kényelmes ülésekben ülve hajszálpontos leírást tudunk adni az útburkolat minőségéről, legfőképpen hibáiról.
Ennek szöges ellentéte a hibrid hajtáslánc, ami a papíron 190 lóerővel sok minden, csak nem sportos. Kisebb sebességeknél még egészen határozottan lök egyet az S-Maxon, ám ahogy nő a tempó, úgy hervad a lelkesedés. Erre valamennyire utal a 0-100 km/h közötti gyorsítás közel 10 másodperces időigénye, és utasok nélkül, 130 km/h-nál lepadlózva már nem sok minden történik. A hivatalos végsebesség egyébként 185 km/h.
Az ülések számával viszont lehet variálni. A kezdetek kezdetén az S-Max csak ötüléses kivitelben létezett, időközben azonban hétülésessé léptették elő, és így méltóvá vált a családi kedvezményre. A hét ülés azonban csak fenntartásokkal jelent hét személyt. Ez a kitétel az, hogy a hétből leginkább csak kettő lehet felnőtt, a többi inkább kiskamasz vagy gyerek. A probléma ugyanis továbbra is az (ismerve a típus előéletét, ugyan mitől változott volna meg?), amit Csikós kolléga már a 2015-ös frissítéssel kapcsolatban felemlegetett. A harmadik sorba csak úgy lehet lábakkal rendelkező egyéneknek beülni, ha a második sort előrébb húzzák. Amennyiben viszont ezt teszik, a második sor helykínálata válik szűkössé felnőtt utasok számára.
A harmadik sor ülései egyáltalán fel sem emelhetők a padlóból akkor, ha a második sor ülései a leghátsó állásban állnak, és a háttámlájuk rendeltetésszerű használatot feltételező módon enyhén hátrafelé dől. A két plusz ülés üzembe helyezéséhez ugyanis vagy előre kell kicsit dönteni a második sor hátsó támláit (épp annyira, hogy ülni már nem lehet benne), vagy a komplett üléseket előre kell húzni.
Inkább csak hétüléses, mint hétszemélyes.Emiatt sokkal használhatóbbnak tűnik eredeti, ötüléses kivitelében, amikor a csomagtartó is óriási. A harmadik sor felemelése után ugyanis csak jelképes hely marad a csomagoknak. Hozzá kell tenni, hogy a hétüléses elrendezés nem alapáras. A legalacsonyabb, Titanium felszereltségű, és lassan magától értetődően csak hibridhajtású S-Max listaára 12 960 000 forint, és ebben csak öt ülést találunk. A plusz két ülésért további 345 000 forintot kell letenni, de akinek három, vagy annál több csemetéje van, ennyit érdemes rááldozni, hiszen a családi kedvezmény ezt kamatostul visszahozza.
