Megvolt: Kia Ceed 160 T-GDI Hybrid 48V - 2021

A Kia Ceed harmadik generációja tulajdonképpen a régi vágású, mindenre jó alsó-közepes autók egyik utolsó zászlóvivője. Nem csinál semmi különöset, nincs benne mágia, világmegváltás vagy sosem látott újdonság, egyszerűen csak jól néz ki és minden szempontból elképesztően kompetens. Az ötajtós változatba épített, marketing rizsában lágy hibridnek nevezett, valójában a szemfényvesztéssel határos 48 voltos integrált indítómotor-generátor (ISG) dolgot is annyira jól csinálja, hogy majdnem elhittem neki. Ezért olyan nagy kár a lusta váltóért.

Nem újdonság a Ceed jóautósága, hiszen már az első generáció is ezzel vétette észre magát. Annyira jó volt, nehezen hittük el, hogy Kia. Időközben sorban dőlnek a bálványok, az autóipar némely óriásai nem találják, merre van az előre, például mintha a japánok lámpás nélkül tapogatóznának a sötétben – a Kia viszont töretlenül halad és fejlődik. Legalábbis minden Ceed egyre csak jobb lett, erről a 2018-ban bemutatott harmadik generációról már egyszerűen nem tudunk rosszat írni. Viszont nemrég kicsit átfazonírozták, kapott új motort, ezt az 1,5 literes, turbós négyhengerest, amit önmagában hatfokozatú manuálissal, az ISG-vel együtt pedig hétfokozatú dupla-kuplungos automatával (7DCT) árulnak.

Az átfazonírozás rész elsősorban az új KIA jelvények felhelyezését és új lámpákat jelenti, ami nem hangzik soknak, mégis észrevehető változás, különösen a magasabb felszereltségi szinteken. Elképesztően erős lett az új hátsó fényközpont, mikor Csepreghy Danival autókat mozgattunk, és mögöttem haladva először szembesült a látványos index-fényjátékkal, hát felkiáltott a telefonban. Ha valami jó fényezés és látványos kerék van rajta, mint a tesztautón, akkor kifejezetten pénz-szaga van a Ceednek kívülről. Mivel a formaterv is hibátlanul arányos, az összhatás nem izzadságszagú próbálkozásról, hanem ízlésről és biztos kezű választásokról szól – ezt hívják stílusnak. Na jó, egy ötajtós kompaktnál stílusról beszélni azért picit túlzás, de ez akkor is egy remek külső. Ráadásnak a Ceed pont elég tágas, hogy kiszolgálja legtöbbünk mindennapi igényeit.

A 48 voltos rendszer akkumulátora a csomagtérpadló alá került, ezért a hivatalos adatok szerint 357 literbe pakolhatunk csak, a sima változat 395-je helyett. Ám a változás a padló alatti rekeszre vonatkozik valószínűleg, mert felette ugyanakkorának tűnik a hely, szóval a hétköznapi életben ennek nem sok jelentősége van. Pont elég nagy így is a szépen kárpitozott puttony, és egy kisebb rekesz még maradt a padló alatt, amibe a kötelező kellékeket, meg egy-két apróságot elrejthetünk. A hátsó ülés is komfortos, a jól eltalált ajtónyílás mögött pont megfelelő a hely két felnőttnek kényelmesen, három főnek meg testalkattól függően rövid- vagy középtávra. Platinum felszereltségtől ülésfűtés is jut két hátsó utasnak, a pad meg kényelmes, szóval ez egy igazi, teljes értékű négyszemélyes utazóautó.

Városi terepjáróból átülve az első ülések felett talán alacsonynak tűnik majd a plafon, legalábbis a feláras üvegtetővel. Tehát colos sofőrök nem állíthatják akárhová az ülés magasságát, viszont a trón telitalálat. Hosszabb úton is tökéletesen kényelmes, pont ott lakik a határon kemény és puha között. Oldaltartása van, a könyöklők kellemes helyen várnak, a kapcsolók és kezelő emelek hibátlanok. Az ülés- és kormányfűtés annyira erős, hogy fagyos reggelen indulva is hamar lekapcsoltam őket, így nem kell kesztyű a téli vezetéshez. A kilátás sem rossz, mai biztonsági normák mellett ennél sokkal jobbat nehéz elképzelni, de azért a tolatókamerának örültem. A magas felszereltséghez új fedélzeti képernyő jár, jóval szélesebb és szép a képe, jól mutat rajta az állítólag okos navigáció. Persze van Apple CarPlay meg Android Auto csatlakozási lehetőség. A tesztautóban a műszerfal is teljesen LCD volt, de felárért: a Luxus csomag része indukciós telefontöltővel, JBL hangrendszerrel és front parkolóradarral. Ha a többit nem érzi valaki fontosnak, csak a digitális óracsoport miatt felesleges ezt beikszelni, mert szép ugyan a kijelző, és lehet négyféle designból választani, de a sima mutatós változat se csúnya.

Az 1.5 T-GDI motor a web szerint 2020-ban került gyártásba, és az 1,4 literes turbó került ki miatta a Ceed programból, a 204 lóerős 1.6 GT viszont továbbra is elérhető. Itt most mellékes, de nekem kicsit fáj, hogy viszont manuális váltó már nincs a GT-hez, márpedig ha abban is olyan a 7DCT, mint ebben, akkor ez rossz hír. Alapjában nem tűnik ez rossz váltónak, a tevékenységével semmi baj. Már hidegen is finoman kúszik és rajtol, csak akkor bénázik kicsit, ha meredeken kell felóvatoskodni valami szűk helyre, de ez a dupla-kuplungos felépítésből adódik. A váltások is egész kellemesek, tényleg minden jó lenne, csakhogy az áttételezés szerintem túlságosan hosszú. De annyira, hogy a hetedik gyakran még autópálya tempónál is sok: kisebb gyorsításra, enyhébb emelkedőkre is visszavált egyet-kettőt.

Talán a hosszú áttételsor miatt, esetleg rosszul programozott gázpedál miatt lehet, hogy gyengébbnek érződik a kocsi, mint valójában. Míg utána nem néztem a katalógusban, 120-130 lóerősre saccoltam maximum, mert egyszerűen hiányzik belőle a tűz. Ha odalépek, mondjuk előzésnél, akkor azért megvan az erő, szépen épül fel a sebesség és simán át lehet ugorni rövid egyenes szakaszon is a helyközi buszt, viszont ha csak úgy haladnék szépen tempósan, ahhoz valahogy a szokottnál jobban kell nyomni a gázpedált. Akár országúton, akár autópályán. Még szerencse, hogy a Kia Ceed fejlett sebességtartója remekül működik, kifejezetten szépen követi a sávot, úgyhogy ügyes robotnak lehet átadni a gázpedál taposás kemény munkáját.

Amúgy ezt a gyengeség-élményt már az adatokból is sejteni lehet, ugyanis a manuális váltóval két tizeddel hamarabb 100 km/h-ra ér ugyanez a motor. Miközben dupla-kuplungos váltóval általában javulni szokott a gyorsulás. Azt gyanítom, hogy a minél jobb fogyasztás érdekében áldozták be a hasítást, pedig tíz éve ilyen erős turbómotorral ekkora kocsiban már nagyot lehetett veretni. A kocsizásban a Ceed futómű egyébként simán partner, még ha nem is akar sportautónak látszani. A vadság megjátszása a GT-ben sem jellemző, a rugózási kényelemből nem enged a Kia, itt a GT-Line-ban meg még annyira sem. Viszont az igényes, hátul multi-link futómű, az elfogadható önsúly – 60 kiló plusz az ISG rendszer, így felszereltségtől függően 1350 kg körül járunk – és a kiváló hangolás miatt akár gyorsan, akár lassan, akár jó úton, akár borzasztó makadámon haladtam vele, pont mindig tökéletesen kiszolgált.

Nagyon szerethető a Ceed vezetési élmény, ami mára merőben kihalófélben lévő tulajdonság, pláne az ilyen egyszerű, mindenre jó svájci bicskának szánt típusok között. Állítom, hogy ma már a Focus nem ennyire kellemes, a BMW 1-ről sem vagyok nagy véleménnyel, a Corolla és a Golf pedig legfeljebb ugyanilyen jó tud lenni, semmiképp sem jobb. És ugye a Fordnál meg a Volkswagennél feláras a jó futómű. Szintúgy a Mercedes A osztály-ba, de ott az alapváltozat is már ügyes, nálam a kategória egyik legjobb vezetési élménye az. Viszont a Kia van olyan jó, és sokkal kényelmesebb a vezetőülése. Miközben továbbra sem drágább a többieknél, mekkora vicc már ez, mi?

A ISG rendszerű lágy hibridből azonban a Ceed sem tud csodát kicsiholni. Annak ellenére nem, hogy maximálisan kihasználja a megoldás előnyeit. Felengedett gázra vitorlázik kikapcsolt motorral, és már a fékezés alatt leáll piros lámpához érkezéskor. Sűrű városi forgalomban tényleg szinte csak a gyorsítást intézi benzinből, ha odafigyelve vezetjük. Ennek ellenére 7,3 literes fogyasztást mértem, ami ugyan nem sok 160 lóerőhöz, de nem is kevés – meglepődnék, ha nem lehetne manuális váltóval, ISG nélkül megközelíteni. Hát az 1.6 GT alig egy literrel evett nálam többet. És a hibrid, csomagban az automata váltóval, félmillió forint felár. Pedig amúgy a csúcsot jelentő Platinum GT-Line 160 lóerős motorral és egy szép metál fénnyel egész jó ajánlat 8,3 millióért.

Mindebből az jön ki, hogy aki az új turbómotort a sportérték miatt keresi, az jobban teszi, ha a hárompedálos változatra szavaz. Ez a hibridnek nevezet változat nem fogyaszt annyira jól, mint a neve sugallná, és így automatával az izom is csak a kényelmes, gondtalan és békés autózását adja, a sportos hangulatot nem. Persze ettől még nem rossz dolog, szerethető a Ceed így is, pláne, hogy a két gyengébb benzines változat nem kapható 7DCT-vel. Csak a 136 lóerős dízelt lehetne ehelyett választani, 550 ezer forinttal drágábban, vagy a 204 lóerős GT-t, 1,1 millióval többért. Szóval vannak érvek e változat mellett, de a Ceed kínálat legjobbja, és legnépszerűbbje valószínűleg nem a 160 T-GDI Hybrid 48V lesz.