Minden idők legjobb autóreklámjának zárószlogenje így szól: Hát nem nagyszerű, ha a dolgok egyszerűen csak működnek? Az Accord hirdetését nem csak azért kellene gravírozott repi-tollkéssel bevésni minden reklámszakember agyába, mert égrekiáltóan zseniális, hanem mert tökéletesen megragadja tárgyának lényegét. És még csak nem is hazudik róla.
Aki netán még nem látta volna a neten az Accord reklámfilmjét, fejvesztés terhe mellett nézze meg azonnal. A lényeg röviden: Accord alkatrészek elképesztő techno-dominóként hatnak egymásra, minden megpöcköl-kilő-elgurít-lespriccel-bekapcsol valamit, mígnem elérkezünk a kész autóhoz. George Lucas vagy a Wachowski testvérek simán megcsinálnák számítógépes effektekkel, és őket is állva tapsolná meg a közönség, de a Honda-verziót igazi vasdarabok játsszák. Tökéletesen beteg ötlet, a létező legnehezebb út kéjes vállalása - a 606. kísérletre sikerült csak felvenni, amikorra már a stáb minden tagjának egységesen őszbe fordult a frizurája.
A valódi Accord pontosan erről szól, simán csak hibátlanul teszi a dolgát minden porcikája. A Honda elvileg a kategória prémiumautói ellen küldi az Accordot, így előre rettegtünk, hogy a prémiumság a temérdek idétlen kényelmi elektronika és az elburjánzó műfa rengetegét hozza majd, gonosz áremeléssel. Ehelyett egy átlagosan felszerelt, egyszerűen szép autót gyártottak, amit minden áldott nappal egyre jobban szerettünk.
A szedán külsejét már a TotalCar tévéműsorában alaposan megdicsértem. A formanyelv ismerős, a legtöbb részletet már viseli egy vagy több másik autó, de az Accordon egy értelmes, szép egésszé áll össze minden. Fa Nándornak kell lenni ahhoz, hogy egy ilyen erős élekkel megrajzolt autóról a vízcsepp jusson valakinek az eszébe, de az Accord légellenállási együtthatója 0,26, minden ma kapható nagyszériájú autó legalacsonyabbika.
Mindez a négyajtós verzióra vonatkozik. Az Accord Tourer háta ugyanis egy gusztán becsomagolt tégla, így fel is tolja a légellenállási mutatót 0,32-re, ami már csak a kombik között számít jónak. Ennél sajnos nagyobb bajt is okoz: diszkréten elcsúfítja a Hondát. A kasztni 8,5 centivel hosszabb a szedánnál, a tengelytáv 5-tel, és mindez a csomagtartót gyarapítja. Hátul ülni ugyanakkora a hely, és ez így is van jól, mert eddig is pont elég jutott. Nem divatkombi, rendes haszonállat a pofásabbik alomból.
Oldalról nézvést idegenül hosszúnak tűnik az Accord, főleg a hátsó ajtó mögötti rész. A hátsó oldalablak lefelé ível a sportosság jegyében, de a tető fölötte szép egyenes, így a csomagtartó belmagassága a kategórián belül nagyon nagy. És mivel az áttervezett hátsó futómű alig vesz el helyett, így 576 liternyi csomag fér be, vagy 1657 liter lehajtott ülésekkel. Az első szám nagyobb a Citroën C5 Break vonatkozó adatánál, és a második is csak egy literrel kisebb, pedig a C5 akkora autó, hogy sorsot húztunk, ki mer először a közelébe menni.
Optikai csalás lesz ez - Az Accord és a C5 kívülről is majdnem centire ugyanakkorák, bár a Citroën 4 centivel magasabb. Ez tehát egy nagy autó, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a kilincs megfogásának a pillanatától minden, amivel kapcsolatba kerülünk, úgy jó, ahogy van. A gyönyörű, masszív, krómozott kilincs egy meglepően súlyos, kísértetiesen simán nyíló ajtót tár ki, ami mögött az egyik legkényelmesebb beltér sötétlik.
Majdnem teljesen fekete autóbelsőt ritkán talál otthonosnak az ember, de az Accord formái annyira a helyükön vannak, hogy a szín fel sem tűnik. < b>A sivárság ellen a középkonzolra szép műanyag díszburkolat került, ami lényegesen elegánsabb az álságos műfánál. Van egy tucat CD-re méretezett, csillapítottan nyíló tárolódoboz, hamutartó, kesztyűtartó, szemüvegtartó, kapaszkodó, nehogy egy hirtelen mozdulat megriassza a stresszbeteg tulajdonost.
< >