Használt: Toyota Avensis 1.8 VVT-i T3x Angliából

Csakhogy, ha már megvette ez a bizonyos magyar, akkor miért ne jöhetne haza vele? Tudja, mennyiért kapná meg ugyanezt otthon, százezer kilométerrel visszatekerve. Úgy 2,1-2,4 millióért. Ráadásul Gábornak volt már egy ilyen Avensise. Egészen addig, amíg egy jobbról előzős barom totálkárosra nem törte.

Ha ilyenkor az ember építkezik, jobban megnézi, mennyit költ a következő autójára. Abból, amennyi pénzt erre szánt volna, még egy viszonylag fiatal Corolla sem jött volna ki, maximum egy Swift.

Csakhogy, Gábor agyalós ember. Lakik kint rokona Angliában, és rendszeresen jár ki hozzá, ismeri a helyi használtautó-árakat. Már egy ideje rágódott rajta, hogy van-e az a pénz, amennyiért jobbkormányos autóval közlekedne itthon. Mivel járt ilyennel elég sokat, úgy döntött, hogy van. Aztán a feleségét is meg kellett győznie erről, ami nehezebb projekt volt, de sikerrel zárult.

Az érvek között fő helyen szerepelt, hogy a kedvenc Avensisből egy megkímélt, keveset futott, 1,8-as benzinest körülbelül 800-900 ezer forintnak megfelelő fontért lehet megkapni egy magánembertől. Feltéve, ha gyorsabb vagy, mint a helyi nepperek. Mert a nepper Angliában is nepper, és a korosodó, nem dohányzó bácsik autóira kegyetlenül lecsapnak, aztán pár nap múlva úgy százezerrel drágábban árulják tovább (szigorúan változatlan futásteljesítménnyel, az ám!). Bár, még így is vastagon megérné, de ha már spúrkodunk, akkor legyünk következetesek – nepper kilőve a táplálkozási láncból.

Gábor bújni kezdte az angol hirdetési oldalakat, leginkább az Autotradert és a Gumtree-t, beállította a maga keresőkritériumait, és várta, hogy mikor kerül a hálójába a neki megfelelő autó. Időnként bekerült, de nem sikerült rögtön az elsőt megvenni, nagyjából a harmadik autót csípte meg a kinti rokon. De azt nagyon. Ez bele tellett úgy két hónapba, de az autó, akkori árfolyamon úgy 860 ezer forintból megvolt. A paraméterek: Avensis II. 1.8 VVt-i, 2003 decemberéből, öt ajtóval (mert az angolok nem hülyék, alig vesznek szedánt), automata klímával, 110 ezer mérfölddel. És Angliában ez tényleg annyi, kőkeményen meg lehet bukni a futásteljesítmény manipulálásával.

Amikor itt tartottunk a történetben, kissé a szívemhez kaptam. Igaz, a kocsi adminisztrációját el kellett intézni, ki kellett menni érte repülővel és haza kellett hozni. Gábor ezt egybekötötte egy angliai nyaralással, ha már ott járt. Kirepült fapadon, elintéztek mindent, kifizetett kéthónapnyi biztosítást, hazavezetett, tankolt, kompolt, megszállt, evett, és a végén számolt. A hatéves Avensis így is megállt egymillió alatt. Nem rossz, ugye? Ennyiért itthon még az első generációs Avensisből is csak a legszánalmasabb példányokat lehet megvenni.

A második oldalon: a jobbkormányos lét nyűgjeiről, a költségekről, továbbá a kötelező angliai nyaralásról. Lapozzon!