Senki nem tud olyat, mint a Toyota?

Kedves Ignác!

Mindig örülök, amikor azt hallom, hogy valaki elégedett az autójával. Jól döntött, amikor a Corollát választotta, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tíz év elteltével is annyira boldog vele, hogy nem rest levelet írni róla. Én is tisztelem, becsülöm a Toyotát, de szerintem túlzás azt állítani, hogy csak ők tudtak/tudnak autót gyártani.

Egyrészt nem szabad elmenni amellett, hogy a Toyota is gyártott selejtet bőven, akár az említett korszakban is. Gondolok itt bizonyos VVT-i, illetve a 2,2-es D4-D motorokra, amelyekkel azért voltak/vannak bajok. Másfelől a többi említett márkának is voltak jobb és rosszabb modelljei, motorjai, egy Golf IV az adagolós TDI motorral például tartósságban, megbízhatóságban erősen versenyben van a Corollával, sőt. A sokat szapult Mégane-ból, illetve a hasonlóan hírhedt 307-esből is voltak példányok, amelyekbe több százezer kilométert tekertek elégedett tulajok, bár a statisztika tényleg azt mutatja, hogy ezekkel több probléma volt. Mindenesetre nem fekete-fehér a kép: ön egy szerencsésebb típus jól sikerült példányával jár elégedetten, míg a környezetében lehet, hogy hétfő reggel gyártott, ridegtartásban használt autók hullottak szét.

Persze abban van igazság, hogy a Toyota, főleg ha még régebbre nézünk vissza, túlnyomórészt kiemelkedően megbízható, tartós autókat gyártott, erre hosszú távú stratégiát, arculatot is építettek, sikeresen. Mi is lelkesen ajánlunk a használt autót keresőknek bizonyos Toyota-modelleket, pont azért, mert a tapasztalatok alapján kevés velük a baj. Ez a használtpiacon egyre lényegesebb szempont, amióta a technika fejlődésével durván elszálltak a javítási költségek bizonyos problémák esetén ( befecskendező rendszerek, kettős tömegű lendkerék, kokszosodás és társai).

Más a helyzet egy új autónál. A tipikus újautó-vásárló nem tíz évre tervez, aminek a gyártók egyébként rendkívül hálásak lehetnek. Három-öt év, legfeljebb kétszázezer kilométer után mind a cégek, mind az a néhány magánvásárló, aki megteheti, hogy újonnan veszi autóját, jellemzően megint átülnek egy új autóba. Ez alatt ma már szerencsére kevés autó okoz komoly bosszúságot, azt is általában betakarja a garancia. Nyilván vannak kivételek, de az újautó-vásárlónál a megbízhatóság sokkal kevésbé hangsúlyos szempont.

Az autógyártók bevallottan régóta arra törekszenek, hogy az első tulajdonosnál, vagyis az ügyfelüknél minél kevesebb, lehetőleg nulla meghibásodás forduljon elő. Ami ezután történik, az a legtöbb gazdasági elemzés szerint lényegtelen. Lehet különböző kilométer-mennyiségekről vagy időtartamokról beszélni, de az biztos, hogy az autó tervezett élettartamán túli problémákkal nemigen foglalkoznak a gyártók – egyszerűen nem áll érdekükben. És mivel az itthoni autópark jelentős része túl van a tervezett élettartamán, sok típusról lehet rosszat hallani.

Lehet, hogy az ismerőseinél nem ez a helyzet, az utóbbi időben valóban elszaporodni látszanak a súlyos típushibák, amelyek már akár százezer kilométer előtt is megkeserítik a tulajdonosok sorsát. Ez baj, és küzdenek is ellene a gyártók, több-kevesebb sikerrel, de azt azért nem állíthatjuk, hogy a Toyota lenne az egyetlen, akinél ilyen még nem fordult elő, sőt, azt sem, hogy náluk sosem voltak bajok.

Egy újautó-tesztnél azonban érthető okokból lehetetlen megjósolni a megbízhatóságot, és itt térnék rá az emlegetett unalmasságra. Más szempontok alapján kell ítélkezni az autóról, amikor új autót tesztelünk, az újautó-vásárló érdeklődésével szokás közelíteni. És a Toyoták gyakran sokkal kevésbé vonzóak a konkurenseknél, hogy visszafogottan fogalmazzak. Esztétikailag, kidolgozottságban, vezetési élmény szempontjából sokszor lemaradásban vannak, vagy lehet, hogy mindez nem is szempont a tervezésüknél. De ha egyszer a többiek szebb, gyorsabb, kényelmesebb vagy élvezetesebb autókat gyártanak, nem lehet elhallgatni a Toyoták nyilvánvaló hátrányait.

Más kérdés, hogy a vásárlók hogy döntenek. Jelenleg a Toyota a világ legnagyobb darabszámot eladó gyártója, ami egyértelműen őket igazolja. Ön is elégedett, feltételezem, legközelebb is Toyotát fog venni, de nem mindenki gondolkodik ugyanígy. Másoknál – és a Totalcarnál ez a gondolkodásmód bevallottan erősen jelen van – nem a megbízhatóság a legfontosabb szempont. Bevállalunk egy-két plusz szervizt, többletköltséget, kényelmetlenséget cserébe azért, hogy nap mint nap örömmel üljünk saját autónkba. Tudom, az is öröm, ha minden nap beindul, és ugyanúgy teszi a dolgát, de nekünk, szerencsétlen, perverz jellemeknek ez nem elég, többet várunk az autóinktól. Mások meg (vélt) presztízsre, szépségre, kényelemre, különlegességre vágynak, ezért olyan sokszínű az autós világ.

Hogy a többi gyártó miért nem érik el a Toyota műszaki színvonalát? Ez alatt gondolom, a megbízhatóságot érti, mert a műszaki színvonal sok mindent jelenthet. A Toyota szemlátomást konzervatív vonalon mozog, általában a bevált megoldásokat részesíti előnyben, ami nagyon sokat számít. Nyilvánvalóan a legjobbak között vannak a minőségbiztosításban, és valószínűleg kicsit más a szemléletük is, bár ezt nehéz lenne bármivel is igazolni. Én úgy gondolom, a többiek általában magasabb műszaki színvonalú, igényesebb, érdekesebb autókat gyártanak, bátrabban, lendületesebben fejlesztenek, és ezért kényszerűen gyakrabban csúszik be egy-egy hiba.

Az elmúlt időben egyébként azt figyeltem meg, hogy sokszor a legrosszabb új autókból lesznek a legjobb használtak. A konzervatív technika, a kevésbé mutatós anyagok, a bágyadt vezetési élmény, amelyekre egy újautó-tesztnél jogosan ingatja a fejét az ember, gyakran évekkel később hálálják meg magukat, és a konkurensekhez képest visszamaradt újautóból príma vétel lesz a használtpiacon, ahol mindez nem érdekes, csak az, hogy ne menjen tönkre. Van, aki önhöz hasonlóan hosszú távon gondolkodik, és már az újautó-vásárlásnál is a megbízhatóság motiválja leginkább, de ez nem jellemző. Ha így volna, mindenki Toyota Priusszal járna.