Dani túltolta? Egy autókereskedő panaszai
Többek szerint tönkreteszem a használtautó-piacot a cikkeimmel. Számos tartalmatlan, szórakoztatóan indulatos trollüzenet után a minap felhívott egy budapesti autókereskedő, és húsz percig panaszkodott. Meghallgattam, érdemes volt, bár nem gondolom, hogy a visszatérő átverésekről, a becsapott vásárlók ügyeiről, illetve ezek tanulságairól, vagy akár a megelőzésről szóló anyagaim ott kattognak minden reklamáló vevő fejében, ahogy azt sem, hogy ezeket csak félreértelmezni lehet.
Aki ma használt autót vásárol, általában nem rendelkezik mély műszaki ismeretekkel, ugyanakkor gyanakszik, mert éppen a használtautó-kereskedelemben a legalacsonyabb a vevők bizalma. Erre rengeteg rossz tapasztalat ad okot. Az alábbiakban egy vidéki kereskedő levelét olvashatjátok, aki szerint az ügyfelek egy ideje minden indokolatlan esetben reklamálnak, és megkeserítik a tiszta üzletet. Ez nyilván a ló túloldala, később el is mondom, hogy miért.
Viktor összeszedett, okos levelet írt. Mielőtt elolvassátok, nem árt átvenni a legalapvetőbb használt autós játékszabályokat. Ha valaki magánszemélyként autókereskedésből vásárol, csak bizonyos esetekben reklamál megalapozottan. Nincs általános garancia a használt autókra, nem lehet őket indoklás nélkül kicseréltetni mint egy cipőt, amely mégsem tetszik. Vannak viszont a vevőt és az eladót védő szavatossági jogszabályok, melyekről bővebben a polgári törvénykönyvben olvashattok, esetleg itt, egyszerűsített formában.
Érdemes reklamálni, amikor az autónak olyan, a vásárlás előtt nem tisztázott, a szerződésben, vagy annak mellékletében nem részletezett, nem a természetes elhasználódásból adódó (jellemzően nem kopó-fogyóalkatrészt érintő), illetve nem könnyen észlelhető (például látható sérülés) hibája jelentkezik a vásárlást követő első évben. A fenti kivételeken kívül eső esetekben a hatodik hónap végéig azt vélelmezi a jog, hogy a kereskedő eltitkolta a problémát, vagyis rejtett hibás autót adott el, így hibásan teljesítette a szerződésben vállaltakat. Ilyenkor neki kell bizonyítania ennek ellenkezőjét. A hatodik hónaptól a vevőre hárul a bizonyítási kényszer.
A vevőt még írásban sem lehet lemondatni a szavatossági jogairól vagyis, ha olyan általános felelősséghárító mondatot olvastok egy adásvételin, hogy a vevő a járművet megtekintett és kipróbált állapotban vásárolta meg és tudomásul veszi, hogy utólagos reklamációnak nincs helye, nyugodtan nyugtázzátok így: bullshit.
Ezen a ponton megemlíteném amit Viktor is: minden használt autót el kell vinni állapotfelmérésre, mielőtt eldöntitek, hogy kifizetitek. Ez közös érdek, ezért indítottuk a MűhelyPRN műsort is a Youtube-on, ha viszont elzárkózik az eladó, keresni kell egy másik autót.
Feladó: Viktor
Címzett: Zách Dániel
Dátum: 2019. júl. 24., Sze, 19:55
Tárgy: Használt autó garancia
Kedves Dániel!
Én autókereskedő vagyok, és egy kicsit más szemszögből szeretnék írni neked. Valószínűleg kaptál már másik ilyen visszajelzést is. Tök jó az amit csinálsz egyébként, és nem azt mondom hogy a te hibád, amiről most írok, viszont a helyzetet kezelni kellene, mert senkinek sem jó.
A problémám, hogy lassan minden második eladott autó után garanciális igényekkel jönnek vissza a vásárlók, a bőven 10 év feletti kategóriában is, sőt főleg ott. És itt most nem a jogos igényekről beszélek, évi több száz használt autót adunk el, vannak amik tényleg elromlanak nem sokkal a vásárlás után. Mi ezekben az esetekben mindig kártalanítottuk a vevőket.
Most azokról az esetekről beszélek, amiket én úgy nevezek, hogy vásárlás utáni hiszti. Amikor a megvásárolt pl. 16 éves, 280.000 km-t futott C-Maxnak hív a vevője, hogy elvitte állapotfelmérésre vásárlás után, és a szerelője talált egy csomó hibát (kopóalkatrészek, szivárgások jellemzően), az autó szerinte életveszélyes, vezethetetlen. Többnyire már ügyvéddel is beszéltek, aki megerősítette nekik, hogy joguk van hibás teljesítés miatt visszahozni a gépkocsit, vagy kérni az összes hiba kijavítását.
Ezekben az esetekben eleve nem értjük, hogy miért nem vásárlás előtt csinálnak állapotfelmérést, amikor erre nálunk minden lehetőség megvan. De sok minden egyebet sem értünk, a vevők nem mérlegelik az autók korát, futásteljesítményét. és azt sem ha pl. a legolcsóbb példányt vették meg az adott típusból. Átváltanak elmebeteg üzemmódba, és követelik a hibák kijavítását, vagy a visszavásárlást.
A problémát súlyosbítja a szerelők hozzáállása, akik a teljesen normális autókat is szeretik túldramatizálni, és minden életveszélyes szerintük. Természetesen, ha elromlik valami akár vásárlás után 3 hónappal is, a szerelő, és a vevő akkor is biztosan tudni vélik, hogy az már a vásárláskor is rejtett hibás volt, ezért nekünk kellene állni a teljes javítási költséget.
Hangsúlyozom, hogy nem az a kereskedés vagyunk, amely vacak, átverős autókat árul. Vidéken működünk, csak kulturált magánszemélyektől vásárolunk, vagy számítunk be. Az autók az átlagtól inkább jobb állapotúak, melyeket mi is minden esetben kipróbálunk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a vevő is kipróbálja, átnézze. De ugyanakkor nem óvoda vagyunk, hogy mindenkinek elmondjuk, hogy egy 10-15 éves autó már nem olyan, mint új korában. Nem lehet vele ész nélkül rohanni, de ésszel használva igenis lehet vele biztonságosan közlekedni. A probléma elterjedésében óriási szerepet játszanak sajnos az ügyvédek is, akik elképesztő leveleket írogatnak nekünk, és feltüzelik a vevőket ellenünk, akár belehajszolva őket egy vesztes végkimenetelű perbe is. Nem tudjuk, hogy egyszerűen csak lusták rendesen utánanézni a témának, vagy mivel úgysem sikerdíjért dolgoznak, ezért az az érdekük hogy mindenből per legyen, mert ők minden esetben megkapják a pénzüket, akkor is ha veszít az ügyfél. Csak akkor az ügyfél hatalmasat bukik, perköltség, ügyvédi díj, szakértői díj stb.
Ez a kialakult helyzet senkinek sem jó, a bíróságok leterheltségét sem hiszem hogy 15 éves autók kopó alkatrészei, és vélelmezett garanciája miatt kellene növelni. De a vásárlók ilyenkor gyakran elmennek a fogyasztóvédelemhez, rendőrségre, ahol a hibákat jelentősen túldramatizálva, és ferdítve próbálják meg véghez vinni a teljesen jogtalan visszavásárlási igényüket. Mert az autó továbbra is megfelelően működik, üzembiztosan gyorsít, lassít, kanyarodik. Bele tudnék menni rengeteg ügybe egyenként, de a probléma szerintem érthető.
Nyilván lehet rá azt mondani, hogy válasszak más szakmát, ha nem tetszik. De azt gondolom, hogy ez a helyzet senkinek sem jó ebben a formájában, a használtautó-garancia kérdését rendbe kellene tenni a fejekben sürgősen. De egy jobb törvényi szabályozás sem ártana, mert a mostani nagyon sok vitára adhat alapot. Ebben szeretném a segítséged kérni, hogy egy figyelemfelkeltő cikkel próbálj meg kicsit vevői oldalról rendet tenni a fejekben, mert minden héten megjelenik egy új cikk arról, hogy milyen jogai vannak a vevőknek, de nem igazán tudják ezeket értelmezni. Csak az jön le nekik, hogy garancia van a használt autóra. Illetve mindenki fejében van egy olyan elképzelés, hogy egy használt autót csak úgy indoklás nélkül is vissza lehet vinni 3 napon belül, és visszakérni az árát, ha nem tetszik.
Üdv, Viktor
Sokan sem vevőként, sem kereskedőként nem értik, mikor érdemes/megalapozott reklamálni, illetve mikor kell helytállni. A nagy, közös tanulási folyamat mellékterméke az is, hogy némelyek a közelmúltban vásárolt, és 6+6 hónapon belül elromlott autójukat azonnal megjavíttatják, majd a számlával jelentkeznek a kereskedőnél, hogy fizessen. Ezzel lábon lövi magát a vevő, mert a polgári törvénykönyv az ő, és az eladó kölcsönös együttműködését írja elő a vita rendezése érdekében.
Az előbbinek tehát lehetőséget kell adnia arra, hogy elsőként a kereskedő vizsgáltassa át, és javíttassa meg az autót a saját költségén. Ha ez nem lehetséges, esetleg nem gazdaságos, a javítási kísérlet után tárgyalhatnak az utólagos árcsökkentésről, cseréről, vagy az autó visszavásárlásáról. A végső megoldást a jog az eredeti állapot helyreállításának nevezi. Ez nem egyszerű visszavásárlást jelent, és tényleg csak a legvégső a négy lehetséges lépés közül. Ha zátonyra fut az egyeztetés, ügyvédet kell bevonni, ha ez sem segít, az ügy peresíthető. A bíróságig vitt fogyasztóvédelmi ügyek kimenetele nincs kőbe vésve, ám az utóbbi nyolc évben szerzett tapasztalataim szerint először mindig a vevő számára jelent többletkiadást az illetékek, a perköltség, és esetleg a műszaki szakértői szakvélemény költsége miatt. Nagyon erős lélektani dráma ez, gondoljatok bele egy kicsit! A bíróságok túlterheltek, a fogyasztóvédelmi perek akár másfél-két évig is elhúzódhatnak, és a döntés teljesen egyedi. Már csak ezért is érdemes időben tájékozódni, átvizsgáltatni, mérlegelni.
Sok autót óratekerés után adnak el és ezek az esetek is hibás teljesítésnek tekinthetők, feltéve, hogy a vevőt nem tájékoztatták előre arról, hogy a műszerfali számláló állása nem valós. Ha az ilyesmi utólag derül ki, szintén lehet és kell reklamálni, mert az eladó felelőssége tájékoztatni erről a részletről a vevőt. Ha ő sem tudott róla, akkor neki is az autó előző gazdájához kell fordulnia, és így tovább. Az óratekerés mértéke határozhatja meg az ügy kimenetelét a bíróságon, ahogy az autó futásteljesítménye kis- vagy nagymértékben befolyásolja a piaci értékét és ezzel a kárt, amit a tekerés jelent.
Fogyasztóvédelmi cikkeimmel az évi hétszázezres magyar használtautó-piac tisztulásához, és az emberek jogérzékenységének fejlődéséhez szeretnék hozzájárulni. Nem ígérem, hogy a folyamat mindig, mindenki számára fájdalommentes lesz. Újságíró vagyok, nem jogász, nem rendőr, nem egyéb hatóság. Indulataim persze vannak, de tanácsot is mindig kérek, és kapok a Totalcar más cikkeiből is ismert hideg fejű jogi szakértőimtől, Dr. Vágány Tamástól és Dr. Méhes Dávid Dánieltől, akik a zűrös terület alapos ismerői.
Amit mindenféle írott és mozgóképes tartalmainkkal szeretnénk átadni, az nem kotta bármilyen helyzet megoldásához, hiszen nincs két egyforma ügy. Igazán elégedett akkor lennék, ha az üzeneteink címzettjei megtanulnának körültekintően dönteni, alaposan tájékozódni, felkészülni a legrosszabbra, de remélni, hogy minden rendben lesz, és megtartani a jóhiszeműség alapjait, mielőtt aláírják a következő autójuk adásvételi szerződését, esetleg eladnak egyet valakinek a telepről.
A fentiek csak azokat a helyzeteket fedik le, amikor egy autókereskedés nem eleve a csalásra rendezkedett be, és nem alapítja, majd dönti be fél-egy évente az újabb cégeket a háttérben, hogy így ússza meg az összes szavatossági macerát. Mára önálló ügytípussá dagadtak nálam a dobos céges esetek, ami ellen elsősorban úgy lehet védekezni, hogy szerződéskötés előtt ellenőrzitek az eladó rovatban szereplő cég helyzetét: megnézitek mióta létezik, illetve nincs-e kényszertörlés alatt. Igen, itt tartunk most, és ezért csinálom, amit csinálok. Az értelmes kritikát mindig nyitott füllel fogadom, a többire nincs időm.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
