A Project 7-ben minden összejött, ami a Jaguar alkatrész-raktáraiban passzol egy igazán komoly sportkocsiba. És ez már a gyártásra szánt változat, amelyet a Goodwood Festival of Speeden mutattak be.
Szigorúan véve ez az F-type eddigi legradikálisabb pályaautó-változata. Az 5 literes kompresszoros V8-as legerősebb, 575 lóerős és 680 Nm csúcsnyomatékú kivitele került az orrába. Az alumínium kétüléses a látszat ellenére nem könnyű, 1585 kilogrammot nyom, de így is képtelenül dinamikus: 3,9 másodperc alatt eléri a 100 km/h-s sebességet, és valószínűleg jócskán túlléphetné a 300 km/h-t, ha az elektronikus korlátozás nem akadályozná meg ebben.
A nyitott karosszéria persze már ránézésre is sokban különbözik a szokványos F-type-okétól. Meglehetősen látványos kötényezést kapott, hatalmas plusz légbeömlővel elöl, határozott diffúzorral hátul. A legfeltűnőbb változtatás azonban a sofőr mögötti áramvonalas bukókeret-burkolat, amely egyértelmű utalás a D-Type és az XK-SS típusokra. Az összkép egyértelműen versenyautós, ahogy a legtöbb műszaki részlet is. Az elektronikus aktív differenciálmű (EAD), a karbon-kerámia fékrendszer és a hátsó fékekkel megvalósított nyomaték-elosztás a két hátsó kerék között. Az egy szem kakukktojás a nyolcsenességes ZF automata váltó – ez ugyan nem passzol a képbe, de a Jaguar motorjához semmilyen más váltót nem gyártanak, így ezzel kell beérni.
A típus igazi jelentősége azonban nem a képességeiben, vagy a külsejében rejlik, hanem hogy ezzel a modellel teszi le a névjegyét a Jaguar legújabb részlete, a Special Vehicle Organization, vagy röviden SVO. Ez a szervezeti egység a jövőben is rétegmodelleket állít majd elő kisebb sorozatban, amivel a Jaguar ugyan aligha keres majd pénzt, viszont a különleges modellváltozatok révén sokat javíthat saját arculatán. Az SVO így áttételesen mégis hozzájárulhat az üzlet fellendítéséhez.
