Hungaroring Classic 2019 – részletesen

Van akkora élmény, amit nem lehet az ember fejében normálisan meglevő skálákon ábrázolni. Amikor a befogadó oldalról olyan erős ingerek jönnek, hogy az agy lelép a térképről. Mint amikor egy chiptuningos smoker-Golf TDI-t kiszedik egy út széli emissziós vizsgálaton és a műszeren megjelenik az „ERROR”-felirat, vagy amikor valakit a Babetta nyergéből egyenesen átültetnek egy Ducati Panigaléra és arra biztatják, gangoljon fel bátran negyedikig, majd ott húzzon egy jó kövér gázt. A megvilágosodás pillanatai sokfélék lehetnek. Most egyre teszek javaslatot, és ez a kellemes fajtából való.

Leírhatatlan – ezt a szót tanulta meg mindenki, aki 2017-ben ott volt az első Hungaroring Classicon. Szédelegtünk az esemény után, hetekkel később is emlegettük, s most, évekkel később is elő-elővesszük az ott készült fotóinkat, sokunknak azóta onnan származó kép a háttérfotója a mobilján. Valószerűtlen volt, hogy nálunk, az Európa szívcsakrájától túl keletre eső, pici Magyarországon egy ennyire színes, gazdag, sokdimenziós, óriási autós rendezvény előfordulhat.

Szalayék óriási pénzekkel tolják a most, egy hónap múlva következő, 2019-es második rendezvényt. Erre most azt mondom, joggal, mert itt nem az a kérdés, hogy hány embert sikerül becsábítani valami ragtapaszokkal egybetartott, egy-két pimf érdekességre felhúzott pénzszivattyú-happeningre, hanem arról, hogy mindenki vesztes lesz, akihez nem jut el időben a hír: ember, itt fillérekért olyat láthatsz, amihez képest az ötven éve emlegetett népligeti versenyek csak görbe tengelyes Matchbox-tologatások voltak. Ha kellően náci vagy komcsi lennék, azt mondanám – KÖ-TE-LE-ZŐ-VÉ kellene tenni minden magyar állampolgárnak. Igen, nemcsak benzinvérű hímeknek, hanem nőknek, gyerekeknek, aggastyánoknak - és még talán a bölcsészeknek is. Mert ez olyan.

Számomra, aki talán inkább a benzinvérű hímek csoportjába tartozom, a legérdekesebb dolog az, hogy a kábé kétszáz felfoghatatlan értékű, csodás technikájú, képekről, YouTube-ról jól ismert, olykor egyenesen legendás autók legnagyobb részéhez odasétálhatok a paddockban (ez a szerelőállások sora), ha épp szabad valaki, szóba elegyedhetek a pilótájával, tulajdonosával, szerelőivel, s ennek semmiféle kellemetlen szájíze nem lesz (VIP-belépővel, vagy éppenséggel újságírói akkreditációval – bibi – pedig a legféltettebb koronaékszerekhez is tapintásnyi közelségbe kerülhetek).

Aztán, ha elegem lett a sok álló szerkezetből, kimehetek a pályához és megnézhetem, ahogy az autómondákba illő döbbeneteket vezetőik üvöltő motorokkal széjjelpadlózzák egymás ellen a kanyargós hungaroringi aszfalton. De most nem a benzinvérűeknek írok, mert ők úgyis sejtik, milyen egy ilyen esemény, a java részük pedig úgyis ott tátotta a száját velem együtt, 2017-ben, az elsőn.

A félénkebbeknek, a pénzt jobban beosztóknak, a feleség haragjától, a gyermek hisztijétől tartóknak kell most mesélnem. 8900 forint az előre váltott, egész hétvégés belépőjegy egy főnek, 14 év alatt a kölkök ingyen beléphetnek – de ez, gondolom, inkább a mániásoknak és a Mogyoród 50 kilométeres körzetében lakóknak szól, mert egy éjszakányi szállás rendesen megdobja a kiadásokat. Jó hír, hogy a napijegy kicsivel még olcsóbb, az 7900 forint, azaz egy tipikus család, ahol három felnőtt és egy kiskorú gyerek van, 24 ezer forintból megússza a bulit. Még jobb hír, hogy a hat helyszínre szétszórt street-food pavilonokból ha nem is menzai, de azért teljesen korrekt, utcai áron lehet táphoz jutni – fényévekkel jobb minőségben.

Elmegy tehát 30 ezer forint egy olyan napra, amelynek során négy fényképezőgép/mobil memóriakártyái olvadnak gubaccsá, amelynek az emlékét tíz év múlva is előveszi majd mindenki a családi összeröffökön, amire az akkorra felnőtté érett gyerekek büszkék lesznek, hogy ott lehettek. Ez itt nem egy újabb résznyi Star Wars (amelynek két és fél órányi kikapcsolódására szintén elmegy tízezer forint egy jobb moziban egy családnál, még több is), hanem egy élőben, önnön testtel végrehajtott dimenzióugrás. Tudom, hogy sokan vannak, akiknek harminc darab ezres óriási pénz, maradjunk annyiban – ezért az élményért ez az árszabás már a karácsonyi ajándék kategória.

Merthogy ezek azok az autók, amelyek mellett egy nutriabiológus is elidőz pár percet. Ezek azok a hangok, amelyek után sivár porszívónak tűnik majd minden, ami az utcán fut..., azaz, a Lambók, Ferrarik, AMG-k, M-es BMW-k és Aston Martinok elektronikus hangeffekteknek. Ezek azok a versenyek, amelyeken történik is akció, nem pedig a gumicsere-taktikán és a köz számára láthatatlan telemetrián dőlnek el a dolgok.

Közben a feleségünk/csajunk sem unatkozik, mert a látogatókat kifejezetten arra ösztönzi a Hungaroring Classic szervező gárdája, hogy egy kiszemelt, régebbi kor öltözetében érkezzenek, s lehetőleg az egész család öltözzön össze. Már a 2017-es rendezvényen is érezték páran a bugit, mostanra remélhetőleg már a többség kedvet kap hozzá. Ennek aláhúzásaként lesz kint korhű divatbemutató, a Schwarzkopf-standon profi fodrászok ingyen elkészítik mindenkinek a megfelelő frizurát, aki pedig menet közben rájön, hogy mégse farmer-póló-tornacipő kombóban kellett volna érkezni, annak akad rendes ruhakölcsönző/butik is a helyszínen. Az ilyen mindig jó buli a szebbik nemnek, tapasztaltam már többször is Goodwoodban. Hiszen efféle cosplay-re nincs másutt lehetőség bizonyos kor fölött – és az a bizonyos kor nagyon lent van.

A gyerekeknek pedig éppoly jó lesz, mint a papáiknak, mert a fél kilométer hosszú, profi, szokásos hungaroringi gokartpálya mellett lesz még nekik dodzsem, kisvasút, körhinta és tucatnyi egyéb játék is. Mégsem ezek ígérkeznek a legvonzóbbaknak, hanem a holdjáró, más néven elektromos dicikli (igen, d-vel), amelynek ugyan két kereke van, mint a b-s változatnak, de kétoldalt, s azok között, egymás mellett ülnek az áldozatok, akik a villanymotorok szinkronizálásával próbálják irányban tartani a járgányt. Lesz még motoros fánk – egyfajta dodzsem, csak kreténebb –, és mini hotrod-arzenál is, természetesen vezetésre készen.

Aztán, ha papa, mama, gyerek, csaj, csávó, nagyi és bölcsész mind elteltek az élményekkel, lesznek fizikailag és agyilag kevésbé terhelő elfoglaltságok is. Például veteránautó-parkoló és -kiállítás, ahová körülbelül ezer járművet várnak (önmagában egy-másfél órás program), alkatrészbörze (az igazi keményvonalasoknak), „60 éves a Mini” brutálkiállítás, öt, különféle autós felvonulás a pályán, utcazenészek, kik hat színpadon lépnek fel, autószépségverseny és még ami még ezek közeit kitölti.

Most, hogy gondolom már mindenki rágerjedt az eseményre – július 12-14. a hétvége, senki ne feledje! - néhány szárazabb részletbe is beavatnám az olvasókat. Például hogy az elővételben beszerzett napi belépő ugyan 7900, a hétvégi pedig 8900 forintba kerül, de a helyszínen megváltva mindez egy ezressel drágább, tehát érdemes előre. Aztán vannak még a VIP-jegyek (szigorúan kemény eurókért), ahol hat év az ingyenesség korhatára, s a napi jegy 254, a hétvégi bérlet 381 pénzbe fáj. A legjobb, hogy a jegyeket nemcsak neten és a helyszínen lehet beszerezni, hanem a Spar-áruházlánc nagyobb boltjaiban is – érdemes keresni, amúgy a Hungaroring Classic honlapján ott a lista róluk.

Maguk a pályás események már péntek reggel elkezdődnek a hét autókategória számára. Elismétlem, mik ezek – a napi nagyjából tíz futam és két parádémenet menetrendje egyébként a rendezvény honlapján részletesen ellenőrizhető:
1. Classic Endurance Racing – Le Mans-i, sebringi versenyautók 1971 előttről – Ferrari 512-esek, Lola T70-esek, Porsche 908-917-ig mindenfélék (körülbelül 50 autó).
2. 2.0L Cup – Tavaly bevezetett új kategória kétliteres, rövid tengelytávú, az FIA 1966 előtti előírásainak megfelelő Porsche 911-esek számára (körülbelül 40 autó).
3. Group C Racing – a Le Mans-i versenyeken 1982–93 között népszerű versenyautó-kategória.
4. Heritage Touring Cup – a köznapi ember számára is autónak kinéző autók, olyanok, amilyenektől a középkorú és annál idősebb férfilátogatók szeme könnybe lábad majd. 1966-84 közötti, a túraautó EB-ken szerepelt kocsik, BMW 3.0 CSL Batmobile-ok, plecsnivé szélesített Ford Escortok és Caprik, óriásvasaló-szerű Jaguar XJ12-esek, Alfa Bertone GTA-k és társaik.
5. Greatest's Trophy – itt futnak majd a legnagyobb legendák és a legdrágább autók, az 50-es és 60-as évek versenyautó-ikonjai, a Maserati Birdcage, a Ferrari 250 GTB, az Alfa Romeo TZ, s ha mázlink van, még a Breadvan (Ferrari 250 GT SWB Scuderia Serenissima) is eljön, ami a világ egyik, ha nem A legértékesebb autója ma.
6. Sixties' Endurance – 1963 előtti sportautók, 1966 előtti GT-autók mennek egymásnak. Elszakadunk az Opel Astra, a Kia Rio és a Ford Mondeo magasságától, jönnek a Jaguar E-Type-ok, Porsche 911-esek, Ferrari 250 GT-k, AC Cobrák, Aston DB4-5-ösök és társaik.
7. Central European Trophy – a keleti blokkban készült versenyautók, Ladák, Škodák, Trabantok time-attack futama. Ha minden igaz, és mázlija lesz a technikával, Karotta is indul a Hangyásszal.

Már péntek reggel indul a móka, igaz, az még zárt falak mögött – 9.30-tól folyamatosan mennek az edzőkörök, délután 12.45-től már az időmérők is, kategóriánként. Szombaton, az első közönségnapon 8.30-tól kezdődik a muri, már időmérőkkel és rendes versenyfutamokkal vegyesen, melyek 35-45 percesek lesznek. Este hétkor ér véget a nap. A 8.35-kor kezdődő vasárnapi program már csak a versenyekről szól, 20-90 perces futamokkal egészen este hatig. A mindenféle futamok közé beszórva pedig ott lesz fűszerezésnek öt autófelvonulás is, csak hogy a szem is pihenni tudjon keveset.

Aki ennyiből nem értette, hogy kötelező ott lenni, annak beszélhet az ember. A Hungaroring Classicért érdemes áldozatot hozni – én egy komplett, már nagy vonalakban már leszervezett és lefoglalt olaszországi nyaralást toltam el miatta egy héttel. Uraim, tegyék meg tétjeiket.