Nagy-Britannia autóipari kilátásai a Covid és a Brexit után

Sosem fogom elfelejteni a percet, amikor a 2016-os júniusi hajnalon bekapcsolódtam a BBC élő szavazati eredményhirdető műsorába. Brit barátaimmal nem akartuk elhinni, hogy már megint a propaganda győzött a józan ész felett – hiába a valódi sajtószabadságot lehetővé tevő, kötelező tévé-előfizetés. Ha elég hangosan kiabálják, el lehet adni a nosztalgikus, délutáni teakeksz ízű, nonszensz érveket az Egyesül Királyságban is.

Egy szabadkereskedelmi megállapodás nélküli EU-kilépés az egész brit autóiparra tragikus hatással lenne. A járvány miatti bezárások és kötelező táppénzes időszak alatt a tartalékok nagy része erősen kiapadni látszik, ami hihetetlenül sebezhetővé teszi Nagy-Britannia gazdaságának fontos motorját.

A brit járműipar 2019-ben összesen 82 milliárd font (kb. 31,4 ezer milliárd forint) forgalmat bonyolított, összesen 42,4 milliárd font (kb. 16,2 ezer milliárd forint) exportértéket képviselt, amellyel a tavalyi brit export 13 százalékát biztosította. Ebbe persze az őshonos márkák mellett a nemzetközi gyártók helyi üzemeinek (Nissan, Toyota, Honda, Ford, stb.) a termelése is beletartozik.

Az idén nyáron megtartott SMMT (Society of Motor Manufacturers and Traders – Autógyártók és Értékesítők Szövetsége) Nemzetközi Autóipari Konferencia fő témáját a fenntarthatóság jelentette, ám ezúttal nem csak környezetvédelmi szempontból. Ahogy arról már szó volt, a 2020. első negyedévi értékesítés sokkoló számokat hozott az egész Egyesült Királyságban.

„Létfontosságú, hogy a Brexit-tárgyalások minél gyorsabban, minél kedvezőbb, átfogó szabadkereskedelmi egyezményt hozzanak. Hogy így elkerülhető legyen az egyezmény nélküli kilépés esetén várható, 2025-re kb. 40 milliárd fontra (bő 15,6 ezer milliárd forintra!!!!) becsült kiesés” – mondta Graham Hoare, a Ford UK vezérigazgatója. Ez felfoghatatlanul sok pénz, magyar viszonylatban öt évnyi teljes nyugdíjkifizetés.

A Covid-válság valódi hatása feketén-fehéren nyilvánvalóvá vált az SMMT legfrissebb jelentésében. Eszerint a munkaerő harmada még mindig kényszerszabadságon van, minden hatodik munkahely pedig valós veszélyben van. A brit kormány hiába hozott létre példátlan munkahely-megőrző támogatási csomagot, ezt csak novemberig lehet fenntartani. Már júniusban több, mint hatezer állás szűnt meg.

A brit járműipar olyan dedikált gazdasági mentőcsomag kidolgozását sürgeti, amely új lendületet adhat a gyártásnak, a vásárlási kedvnek, ezáltal a veszélyeztetett munkahelyek számát is csökkentené. A szövetség továbbá egy korlátlanul hozzáférhető vis maior-alap létrehozását sürgeti, amely enyhítené a jelenlegi pénzforgalmi nehézségeket.

„A brit autógyártás alapjában véve erős, azonban a hosszú, kényszerű leállás megviselte a cégek likviditását. (...) A kormány beavatkozása példátlan, azonban önmagában nem elég. Ahogy ezt más országok esetén is láttuk, olyan átfogó támogatási csomagra van szükség, amely segítené az újrakezdést, a kereslet újjáépítését, a gyártási mennyiséget, illetve a növekedés ütemét. Ez a segítség pedig egy sokszorosan megtérülő befektetést jelentene a brit gazdaság számára” – mondta Mike Hawes, a szövetség elnöke.

Az elnök szerint a levegőben lógó foglalkoztatási válságot csak súlyosbítja egy esetleges megállapodás nélküli Brexit lehetősége. Amennyiben sikerül kidolgozni egy szabadkereskedelmi egyezményt, az nemcsak életben tudná tartani az ipart, de új zöld technológiai fejlesztések indulhatnának be, erre szakosodott központok épülhetnének ki. Mindez elősegítené a brit kormány fosszilis üzemanyag-mentes terveinek elérését.

Nem kedvez a brit kilátásoknak a Nissan válsága sem, amelynek itt van a legnagyobb európai gyártóüzeme Sunderlandben: nemrég jelentették be, hogy az X-Trail gyártását visszatelepítik Japánba. Bár úgy tűnik, a Nissan leépítési hullámát ez az üzem legalább bezárás nélkül megússza, szemben a Hondáéval: a japánok 2021. júliusában bezárják a gyárukat Swindonban, és szélnek eresztenek 3500 embert. Ebben a beszállítóknál megszűnő munkahelyek nincsenek benne. A Honda egyébként nem a Brexitre hivatkozik, hanem a nemzetközi autóipari folyamatokra, és nemcsak az évi 160 ezer ferde hátú Civicet gyártó üzemet csukja be, hanem a Civic szedánokat készítő török üzemét is.

A konferencián felszólalók között volt Adrian Hallmark, a Bentley vezérigazgatója is. Véleménye szerint bármi, ami lassítja a gyártási/logisztikai folyamatokat, pénzt és időt pazarolva, csak a vevők költségeit növeli tovább, ami a jövedelmezőséget és a keresletet is csak tovább ronthatja. Már a különböző Brexit-kimenetelekre való felkészülés is rengeteg, fejlesztésre szánt pluszköltséggel járt. A Bentley duplájára növelte raktár kapacitását, az eddigi két napnyi alkatrész tartalék mennyisége most öt és tíz nap között mozog, ami több millió fontos extra kiadást jelent évente.

Nadhim Zahawi, gazdasági miniszter a konferencián bejelentette, mindent megtesznek azért a Brexit-tárgyalások során, hogy elkerüljék a megegyezés nélküli kilépést. Ezzel párhuzamosan már sikerült megegyezniük Svájccal, Dél-Koreával és Dél-Afrikával, illetve folyamatban vannak a tárgyalások Japánnal és Törökországgal is. Bejelentett egy 78 millió fontos (30,5 milliárd forintos) zöld technológiai fejlesztési alapot is, az alap nagyobb kedvezményezettjei a Ford, a Jaguar Land Rover és a McLaren.

A brit járműipar többet fejlődött az elmúlt tíz évben, mint valaha. Most pedig egyszerre kell zsonglőrködnie az ország Európai Unióból való kilépése, a világjárvány és az elektromos autózás egyre sürgetőbb fejlesztésének kihívásaival.

A brit autók többről szólnak, minthogy eljuttassanak A-ból B-be. Bennük ülve megérted a spirituális tanítást – a célnál sokkal fontosabb az oda vezető út. Ráadásul a királyi család mellett, a nemzeti imázs legfontosabb nagykövetei világszerte. Még akkor is, ha legtöbbjüket külföldi anyacég tartja életben. Reméljük, nem válnak limitált szériás, exkluzív gyűjtői darabokká a közelgő tényleges Brexit után sem. A biztonság kedvéért, aki teheti, vegyen britet nagy tételben, amíg még teheti.