Életveszélyes rom – magánszemélytől

Viszonylag friss hirdetés, ügyfelem átküldte a linket, én pedig nekiláttam a szervezésnek. Az olcsóbb „nyolcszázezres-egymilliós” kategóriában keresgélt, valami kisautóban – Jazz, Note, Colt trióban – gondolkodott. A Nissan Note alulértékelt járgány ebben a városi szaladgálós szegmensben. A jó marketinggel rendelkező Honda Jazzhez képest szinte féláron kapni a megkímélt darabokat. A kiszemelt példány igazi unikornis, magyarországi forgalomba helyezésű, több mint tíz éve egy tulajnál! Mint a mesében, ugye?

Már az egyeztetés is érdekes volt. Az eladó épp elutazott, egy fél délután lett volna csak szabad az átvizsgálásra, amikor viszont én voltam betáblázva, egyszerűen csak egy héttel később tudtunk nekifutni újra az egyeztetésnek, ami rendkívül körülményes volt. Titkos tipp eladóknak: ha elfoglaltságod miatt nem tudod felvenni a telefont, de életed párja viszont otthon van, akkor az ő számát add meg a hirdetésben.

Az egyeztetés után viszont gördülékeny volt minden, szívélyesen fogadtak az állapotfelmérés helyszínén. A hirdetés szerint az autó műszakilag teljesen rendben van, gyermeket szállítottak vele, jelentősebb törése nem volt. Ehhez képest a jobb hátsó sárvédőív vágva volt, C oszlop belső felén lehet 1000 mikront is mérni, a tető alatt szintén – megvan hol vágták, majd hegesztették az elemet. De hát a maga több mint 15 évével ennyi lehet benne, reméljük tisztességesen dolgoztak anno a mesterek. A karosszériáról annyi, hogy nem volt elem, ami ne lett volna meghúzva, megnyomva, összekarcolva. Nem lehetett az autót azzal vádolni, hogy szép. Mondjuk amúgy sem egy Pininfarina által rajzolt autóról beszélünk...

Alánéztem a kocsinak, hátha ott szebb lesz. Hiszen a hirdetés ígérete szerint csak egy apró rozsdás pont van az autón. Na de az a pont! Az mindenhol ott volt ám! Sorolom: kipufogó, csomagtér padlólemeze, sárvédőív, rugótányér és a két első doblemez teteje. A kipufogó „enyhén” kifúj.

Az autó beltere pedig KKK. Kopott, karcos, koszos. A francért nem lehet egyet porszívózni, ha már meghirdetem... Bal első lámpa cserélve, jobb oldali erősen matt. Mostanában a műszaki vizsgákon ellenőrzik a szélvédőre ragasztott regisztrációs rendszám matricákat is. Ezt csak a szentélek tartotta a helyén- ez bukta.

Motortér: fékfolyadék fekete trutyi, hűtőfolyadék barna trutyi. Blokk alján olajfolyás- de ez jó, ebből látni, hogy az olaj még folyékony halmazállapotú. A klíma nem működik, pedig nemrég volt javítva, tisztítva. Indításnál felsírt a hosszbordásszíj, én pedig akkor, amikor elindultunk a próbakörre.

A kormány szar. És ez nem politikai hitvallás, hanem olyan szinten kotyog-kopog, hogy ilyet már rég hallottam. Lengéscsillapítás nincsen, a fekvőrendőr 5 km/h sebességnél olyat üt, mint Mike Tyson fénykorában. A kuplung nagyon fent fog, de végül sikeresen visszaérünk az enyhe emelkedőn. Hát, nem mondom, izgultam kicsit, hogy a másfél kilométeres próbautat végül tudjuk-e abszolválni. Igazából többet terveztem, de visszafordultam, amint lehetett.

Ezekután nagy meglepetés volt, hogy a diagnosztika egy-két jelentéktelen hibakódon kívül semmit nem mutatott. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez az autó vállalható állapotban van. Kérdés, hogy kinek a felelőssége egy ilyen, közúti közlekedésre teljesen alkalmatlan gépjárművel róni az utakat?