Különadók, adóemelések és növekvő útdíjak is drágítják az autózást jövőre
A Pénzügyminisztérium benyújtotta a 2023-ra tervezett költségvetést, amiből az látszik, hogy jóval több bevétellel számolnak a befizetett gépjárműadókból, amit főleg a cégek fognak nehezen viselni. Továbbá a biztosítók is a nyakukba kapnak egy különadót, amit várhatóan az ügyfelekre terhelnek és az úthasználati díjak se maradnak érintetlenül.
A tavalyelőtt benyújtott, 2022-es költségvetési tervezetben 90,5 milliárd forintot terveztek a gépjárműadó-bevételre, azonban a most nyilvánosságra hozott, 2023-ra tervezett költségvetésben már 173,2 milliárd forintos bevétellel kalkulálnak. Ez közel a duplája a tavalyi tervezetnek, így valószínűsíthető, hogy valami komolyabb változtatást terveznek az adótörvényben a gépjárműadó kapcsán.
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez automatikusan azt jelenti, hogy majdnem duplájára nőhet a gépjárműadó, a valóságban ez korántsem valószínű, legalábbis magánszemélyek esetén. Cégeknél egészen más a helyzet: fontos ugyanis, hogy jövőre összevonják a gépjárműadót a cégautóadóval, így utóbbi beleolvad a gépjárműadóba. Azt már tudni lehet, hogy a különadók részeként a cégautóadó növekedni fog, méghozzá közel a duplájával.
Vegyük példának azokat az értékeket, amik jól jellemeznek egy átlagos cégautót: egy 91 és 120 kW, vagyis 124 és 163 lóerő közötti teljesítményű, 14-es vagy 15-ös környezetvédelmi osztályba sorolt – tehát Euro 5-ös vagy Euro 6-os – autó esetén idén a cégautóadó havi mértéke 11000 forint, míg az új rendelet alapján ez az összeg havi 20000 forintra emelkedik majd. Ezek alapján cégek és vállalkozások már most jóval magasabb költségekre készülhetnek, azonban magánszemélyek esetén van arra is remény, hogy a gépjárműadó mértéke nem változik jelentősen.
Ugyanakkor lesz biztosítási pótadó, ami nem azt jelenti, hogy a meglévő biztosítási adó emelkedik, hanem ezen felüli adóról van szó. Ez érinti a cascót, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást és a vagyonbiztosítást. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a biztosítótársaságok emiatt extra költséggel számolhatnak, amit jó eséllyel az ügyfelekre terhelnek majd, tehát nőnek a járművek kötelező biztosításai, illetve a casco is.
A megtett úttal arányos útdíjakkal kapcsolatban is magasabb bevételt tervez a kormány: a 2022-re tervezett évi 263 milliárd forint helyett közel 310 milliárd forinttal számolnak 2023-ra. Továbbá az időalapú útdíjak esetén is több bevételt várnak: közel 93 milliárd forinttal számolnak 2023-ra, szemben a 2022-re tervezett 74 millárd forinttal.
Az még nem derült ki, hogy ez a 47 és 19 milliárd forintos plusz kinél csapódik majd le, de az nagyon valószínű, hogy mindenki megérzi majd. Ha a személyautókra vonatkozó díjak nőnek, akkor simán drágábban tudunk majd autópályázni, viszont ha a teherforgalmon és a cégeken szeretnék a plusz összeget bevasalni, vélhetően a szállítmányozó cégek plusz költségeit a boltok polcain lévő vaskos árcímkék is jelezni fogják.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi magas üzemanyagárak is beleszólnak a forgalom alakulásába, így, ha optimistán azt feltételezi a kormány, hogy az üzemanyagárak idővel csökkennek majd, akkor a várható forgalombővülés miatt eleve több bevétellel lehet számolni. Közben az is igaz, hogy ilyen mértékű növekedés még akkor sem tűnik reálisnak, ha jövőre hirtelen kimondottan olcsóvá válik az üzemanyag, tehát ha növekszik is a forgalom és ezáltal több pénz érkezik az útdíjakból, ez a költségvetési terv az útdíjak növelése nélkül nem tűnik tarthatónak.
Forrás: Index, Portfólió, Magyarország Kormánya
