Kuplung fel, gáz! – Milyen váltóval tanuljunk vezetni?
Bár az utóbbi időkben egyre elterjedtebb az oktatás automata váltós autón, a közvéleményben még mindig tartja magát sok erről szóló sztereotípia. Megnézzük a kérdést oktatói szemmel.
Bár Magyarország nem Amerika (illetve Pécs nem New York, Komló sem egy Memphis - aki megfejti, kitől van a dalszöveg, nyerhet egy lapot a régi autós kártyából), ahol hírből is alig ismerik a manuális váltót, mégis néhány éve itt is kitartóan zajlik az automata-forradalom. A legtöbb új autót már nem is kapni manuális verzióban, taxiban is alig látni már, azonban a jogosítvány megszerzésénél a legtöbbeknek mintha nem is lenne erről tudomása.
Pedig régóta lehet jogosítványt szerezni automatán is, ebben az esetben a 78-as kódot jegyzik be a jogsiba, amellyel onnantól kezdve csak ilyen típusú járművet lehet vezetni. Ha a sofőr mégis kézi váltót szeretne használni, le kell tennie egy különbözeti vizsgát, ez bármilyen autósiskolánál elvégezhető, és időkorlát sem vonatkozik rá.
Azonban a köz- és a szakvélemény jelentősen eltér a témában: a legtöbb vezetni tanuló vagy nem is tudja, hogy létezik ilyen lehetőség, vagy mereven elzárkózik tőle, mondván, az nem igazi jogsi, féljogsi, nem tud majd igazából vezetni vele.
Sokan hozzák ezt a család idősebb tagjaitól, hiszen apáinknak az is általános nézete volt, hogy aki nem tudja a sufniban szétszedni és újra összerakni az autót, az nem is tud igazán autózni, szerelőhöz járni pedig szégyenteljes lúzerség. Sokat szerepel még a ne az autó döntse el, hogy én mikor váltsak érv is, még azoknál a tanulóknál is, akiknek különben sok szenvedésbe kerül megtanulni a váltó és a kuplung használatát, mégis ragaszkodnak hozzá.
Oktató kollégákat kértem meg, hogy meséljenek a tapasztalataikról, illetve osszák meg, mit gondolnak szakértői szemmel, érdemes-e így tanulni vezetni, milyen érvek szólnak mellette, és milyenek ellene.
- Egyértelműen csak javasolni tudom az automata jogsit - mondja Katona Ágnes pécsi szakoktató. - Nem ezen múlik, hogy ki hogyan lát, mozog a forgalomban, az viszont biztos, hogy a közlekedési látás hamarabb kialakul, és így azoknak is sokkal könnyebb megtanulni vezetni, akik különben hosszú órákon át szenvednének a kuplunggal. Ami pedig ebben a legfontosabb, az a biztonság: sokkal több idő, energia marad a kialakult forgalmi helyzetekre koncentrálni, ha nem vonja el a figyelmet a váltás, kuplungolás. De sokszor hiába javaslom ezt tanulóknak, a családból jövő ellenvetések erősebbek, akkor is, ha az illetőnek sokkal könnyebb lenne ezzel a módszerrel.
Csaknem minden oktató egyetért abban, hogy az automata váltók terjedésével egyre kisebb korlátozást jelent az így szerzett jogosítvány, hiszen a jövő autóiból egyre inkább kikopik a kézi váltás - az elektromos autók terjedésével ez különösen igaz.
- Tíz évet oktattam manuális váltóval, most pedig egy ideje már csak automatát használok - mondja el Pakuts Éva szakoktató. - Én magam sem ülnék vissza már hagyományos váltós autóba, a tanulóimnak pedig, akik manuálisról jönnek át, megkönnyebbülést hoz az automata, vannak, akik 40-60 óra után ülnek át, utána általában 10-20 óra is elég a sikeres vizsgához.
Az oktatók majdnem egyöntetűen vallják, hogy a tanulóknak sokkal könnyebb koncentrálni a valóban fontos dolgokra (a forgalomra, a körülöttük lévő dolgokra), ha nem a váltással kell foglalkozniuk.
- Azzal, hogy elmaradnak az indulási nehézségek, a lefulladás, a hátragurulás, egy olyan stresszhelyzetet előzünk meg, ami a mai rohanós, türelmetlen közlekedésünkben jelentős tanulást hátráltató tényező. - mondja Árvay Kornél szakoktató is. - Az automata váltó használata nyugodtabb körülményt teremt a tanuló és az oktató számára is, így hamarabb sajátíthatók el a biztonságos közlekedés alapjai.
Akadnak természetesen ellenérvek is.
- Akik most kezdik a vezetést, legtöbbször már csak anyagi okokból is régebbi autókkal kezdenek, amiknél valóban orosz rulett egy automata váltó - mondja Kovácsi Tamás szakoktató. Amellett nem biztos, hogy jó dolog, ha kikopik egy kicsit bonyolultabb feladat: aki megtanulja rendesen használni a kuplungot, az jobban érzi az egész autót, mélyebb tudása lesz. Ez nemcsak a tradíció miatt fontos, mint ahogy kézírást sem csak azért tanítanak az iskolában, mert hátha egyszer nem lesz gép, hanem azért is, hogy fejlődjenek az ember szenzomotoros készségei. Ez persze munkás és sokáig tart, de ha az ember ezt megtanulta, akkor mélységében jobban érezi az egész folyamatot.
Sokan amiatt is tartanak az automatán tanulástól, mert Magyarországon egyelőre több a manuális váltóval szerelt autó, és nem szeretnének olyan helyzetbe kerülni, hogy hiába van jogosítványuk, adott, manuális autóval nem tudnak mit kezdeni.
- Aki egyszer automatán tanult meg, az nem ül vissza manuális autóba - mondja Kuti Tamás iskolavezető. - Egyszerűen nem fogja úgy hozni az élet. Mi is oktatjuk mind a kettőt, azonban a jövő egyértelműen az automatáé, mint ahogy ma már szervó nélküli autóba sem fog beülni senki azért, mert “az az igazi”. Ez nem elhülyülés, ilyen alapon a fél világ hülye, amiért automatát vezetnek, hanem más készségek kerülnek előtérbe. Egész Amerikában, Ausztráliában, vagy akár Japánban és Koreában is az automata a megszokott, nem is beszélve arról, hogy nem jutna eszembe rosszabb vezetőnek titulálni egy BKV-sofőrt azért, mert automata váltós buszt vezet.
Sok oktató azt is kiemeli, hogy a mai forgalmi viszonyok eleve nehezebbek, mint a néhány évtizeddel ezelőttiek, a fiatalabb tanulók képességei pedig mások, nehezebben koncentrálnak, szórtabb a figyelmük, emiatt hatékonyabban lehet őket biztonságos közlekedésre tanítani automatával.
Nem érdemes kockáztatni, elég nagy a tét
A kérdés jogilag kellően szabályozott és világos: a „korlátozott” jogosítvánnyal csak a korlátozás szerinti jármű vezethető. Ha a vezetői engedély szerint kizárólag automata váltós autót vezethetünk, akkor manuális váltó esetén szabálysértést és bírságot kockáztatunk, extrém esetben a jogosítványunk is bevonásra kerülhet pár hónapra.
A jog konkrétan úgy tekint a sofőrre ilyenkor, mint aki jogosítvány nélkül vezetett. Ez sajnos az úgynevezett „engedély nélküli vezetés” szabálysértést valósít meg.
Mivel ez a szabálytalanság nem szerepel a kötelező mértékű bírságokról szóló jogszabályban, az intézkedő rendőrön múlik, hogy milyen szankciót alkalmaz. Megúszhatjuk egy szóbeli figyelmeztetéssel is, de helyszíni bírság vagy szabálysértési feljelentés is lehet belőle. Az pedig akár szabálysértési elzárásig is fajulhat. Minden eset más, a konkrét körülmények döntik el, hogy milyen szankció lesz a végeredmény, univerzális válasz tehát nincs.
Nem csak emiatt veszélyes kockáztatni, egy esetleges baleset elbírálása során a KGFB biztosító is visszakövetelheti a kifizetett kárösszeget az autóstól amiatt, hogy tulajdonképpen jogosítvány nélkül okozta a balesetet a sofőr.
Nem érdemes hát kockáztatni, sokkal egyszerűbb megelőzni a bajt és letenni a különbözeti vizsgát. A jogszabály alapján elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt jármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű jármű vezetésére terjeszti ki.
Aki már magabiztos a forgalomban automata váltós autóval, annak a manuális váltóssal sem lesz gondja a különbözeti vizsgán.
Valóban igaz, hogy egyelőre szélesebb spektrumon mozognak a lehetőségei annak, aki a hagyományos megoldást választja, azonban akinek nehezebben megy a váltás, a majdhogynem egybehangzó vélemények szerint nagyon is érdemes megpróbálkozni az automata váltós jogsival, ugyanis nem kevés költséget is meg lehet így takarítani. Az is igaz, hogy az automatás órák a legtöbb helyen egy kicsivel többe kerülnek, azonban nem elhanyagolható az a tény, hogy összességében várhatóan kevesebb órára lesz szükség. Nem érdemes arra az elavult nézetre hallgatni, hogy az automatás jogsi nem teljes értékű, vagy nem igazi, hiszen a jövőbeli autók jelentős részénél már nem lesz érvényes a megállapítás. Körülbelül annyi értelme van ezt hangoztatni, mint azt, hogy a császármetszéssel szülő nő csalt, mert az nem is igazi szülés.
Olvasói reakció
Köszönöm az újabb, hasznos cikket. Szerintem egy fontos érvet érdemes lenne megemlíteni a „kézi váltós” jogosítvány mellett, ez pedig a munkaerőpiaci előny.
Általános gyakorlat, hogy cégeknél automataváltós autót csak a felsővezetők kapnak, egyszerűen azért, mert azokban a gépjármű kategóriákban, amikben ők mozognak, már nem is létezik kéziváltós modell. De náluk lejjebb – középvezetők, területi képviselők, projektvezetők stb. biztos, hogy kéziváltós autót kapnak használatra a dolgozók, a klasszikus „melóskocsikról” nem is beszélve. Egy fiatal, frissjogsis munkavállaló, ha olyan munkakörbe kerül, amiben autót biztosítanak számára, biztos, hogy kéziváltós modellt fog kapni.
Egy B kategóriás jogosítvány – és mögötte a magabiztos vezetői tudás – előny a munkaerőpiacon, de aki csak automatát vezethet, hátrányba hozza magát. Még szellemi munkakörökben sem tudom elképzelni, hogy egy cég a dolgozóhoz igazítja a gépkocsibeszerzését, a „melósautó” kategóriában pedig szinte lehetetlen.
Szóval, aki a munkaerőpiacon versenyképes akar lenni, annak véleményem szerint tudnia kell kéziváltós gépkocsit is biztosan vezetnie. És a kulcsszó a „tudni” és a „biztosan”, nyilván egy különbözeti vizsgát le lehet zavarni a sikeres állásinterjú után is, de egyik munkáltató sem örülne, ha az új belépő egyből kocsitöréssel kezdi a karrierjét.
Munkájához további sok sikert kívánva, üdvözlettel: Horváth Ferenc
Jogos a felvetés, viszont nem teljesen igaz. Szerkesztőségünkön belül is több olyan középvezető és területi lótifuti ismert, akiknek automata Octavia jutott osztályrészül.
A kiegészítést köszönjük.
