Megint színre lép az egyik legszeszélyesebb magyar aggastyán, amely egyre gyorsabb és borzasztó lassú is tud lenni

• Csütörtök reggel rajtol el Balatonfüredről a Kékszalag mezőnye, várhatóan több mint 500 hajóval és több ezer vitorlázóval a fedélzetén. 
• Légvonalban körülbelül 150 kilométert kell megtenniük, de a széljárástól függően ez több is lehet. 
• Az időrekord alig több mint 5 óra, azt is lehetetlen megmondani előre, hogy megdől-e a mostani versenyen. 
• A teljes végeredményre szombat reggelig várni kell, várhatóan akkor lesz egyébként a verseny egyik legmenőbb eseménye is kint a vízen, a célvonalnál. 

Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 27-én én rajtolt el Európa leghosszabb és ma már legrégebbi tókerülő versenye, a Kékszalag.  

1934-ben a legismertebb versenyvitorlázók arra jutottak, hogy a partok érintése nélkül érdemes lenne egy 140-160 km-es navigációs versenyt rendezni, amely komoly felkészültséget, tudást és egész embert kíván. A Hungária Yacht Club ezért kiírta a regattát a Balaton kék szalagjáért. A verseny megszervezésében többek között Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós, dr. Keresztúry Gyula és barátaik vállaltak főszerepet és úgy döntöttek, hogy a versenyen bármilyen vitorlással el lehet indulni. Végül 1934. július 27-én 21 hajó indult el Balatonfüredről. Ezt a versenyt Rabonbán 30-as cirkáló nyerte Ugron Gábor kormányzásával. 

Bár kilencven éve az első, a most csak az ötvenhatodik verseny lesz, hivatalos nevén a az 56. Kékszalag Raiffeisenn Nagydíjra. A kilencven év és az ötvenhatodik "sorszám" közötti eltérés magyarázata egyrészt azt, hogy a második világháború miatt 1943 és 1946 között nem rendezték meg a versenyt, 1947-től pedig kétévente került rá sor. Majd 2001 óta van minden évben Kékszalag. 

Légvonalban több mint 150 kilométeres távot kell megtennie a versenyzőknek. Balatonfüredről indulnak, az első állomás Balatonkenese, onnan irány a Siófok/Zamárdi, majd ott fordulnak Tihany és a tó nyugati medencéje felé. Keszthelyen van a következő kanyar, majd a vissza a füredi célba. 

"A mostani Kékszalagon több mint 500 hajó indul, átlagosan 4-5 főből állnak a legénységek. Azaz körülbelül 2800 versenyző lesz egyszerre a vízen" - mondta a Totalcarnak Holczhauser András, a versenyt szervező Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára. A csapatoknak pedig maximum 48 órájuk van arra, hogy megtegyék az említett távot. 

Lehetetlen megmondani

A távolságot légvonalban lehet csak megadni, mivel a hajók ennél a széljárástól függően hosszabb, adott esetben sokkal nagyobb távot mennek. Például, ha az adott etapon szemből fúj a szél, akkor cikkcakkban (cirkálva, krajcolva) kell haladniuk a hajóknak. Arra is van azonban példa, hogy órákon át lehet menni az adott forduló vagy a cél felé viszonylag egyenletes szélben. 

Bár a vitorlázás tehát csak részben technikai sportág, a fejlesztések eredményeként egyre gyorsabbak a hajók, ám szél nélkül ezek sem mennek. Vannak vitorlásversenyek, amelyeknél ha nincs elég nagy szél, akkor a versenyvezetők halasztásról dönthetnek. Ha egész nap szélcsend van, akkor egy nappal későbbre teszik az adott futamot, futamokat.

A Kékszalag azonban rendhagyó ebből a szempontból: elképzelhető, hogy az időjárás miatt a csütörtök reggel 9 órára kitűzött rajtot 1-2 órával elhalasztják, de napos "késés" nem lesz. A Kékszalag dátuma egyébként fix, mégpedig abban az értelemben, hogy hagyományosan azon a csütörtöki napon rajtoltatják el a több mint 500 hajót, amely a legközelebb esik a teliholdhoz. A holdfény ugyanis - közvilágítás híján - nagyon sokat segít az éjszakai tájékozódásban, a víz visszaveri a fényt, így a hullámok, a vízfelületen a szél, és a többi hajó is jobban látható.

A mezőny egy része, az élboly tagjai már csütörtökön napközben befutnak. Azt azonban lehetetlen megmondani, hogy mikor. Hiába fejlődnek a hajók, a széljárás miatt nagyon lassú is tud lenni egy verseny. Erre az egyik legjobb példa, hogy a kor egyik legismertebb hajóépítője, Benacsek Jenő tervei alapján 1944-ben készült Nemere II. 75-ös cirkáló 1955-ben 10 óra 40 perces idővel nyert, ez volt a rekord 57 éven keresztül. Azaz majdnem hat évtized alatt a jóval korszerűbb technológiával épített hajók sem tudták megdönteni. Majd jött a 2012-es Kékszalag, amelyen Józsa Márton kormányzásával a mostani versenyen hivatalosan MLS Raiffeisen Fifty-Fifty néven induló kétárbócos katamarán 10 óra 34 perces idő alatt ment körbe a Balatonon. Majd ezzel a hajóval  az elmúlt években több új időrekordot produkált a csapat: 20214-ben, 2022-ben és 2023-ban. A jelenleg érvényes időrekord a tavalyi, 5 óra 3 perc 56 másodperc. 

Az előbbiekből adódóan még kérdés, hogy a csütörtökön rajtoló versenyen megdől-e a rekord. Ideális esetben a Kékszalagot egy katamaránnal akár 5 órán belüli idővel is teljesíteni lehetne. Ugyanakkor a 2019-es versenyen például több mint 15 óra kellett a Petrányi Zoltán kormányozta Racing Django legénységének, hogy elsőként haladjanak át a füredi célvonalon. 

Abszolút esélyese sincs a Kékszalagnak. Ruják István, korábbi olimpikon vitorlázó, a Vitorlás Magazin szakértője mostani esélylatolgatásában azt írta:

"Akkor tehát idén ki nyeri az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjat? Segédfogalmam sincs, bár a sebességi csoportok kialakulása behatárolja a legnagyobb esélyesek körét. Lássuk hát! Nem az én tippjeimet, hanem azt, hogy mit lehet tudni egyik-másik társaságról, valamint ki, mit mesél önmagáról, a csapatáról, a hajójáról a Kékszalagra készülve. 

A cikk felsorolja a végső győzelemre esélyes katamaránokat. Egyebek mellett az időrekorder Fifty-Fiftyt, a többszörös győztes RSM-et, a 2019-es győztes Audax Djangót (korábban Racing Django), a Prospex Deltát vagy a Team Kaálit.

A tavalyi versenyen egyébként a Fifty-Fifty mögött második helyen érkezett be az RSM, a harmadikon pedig a Prospex Delta legénysége. A katamaránok jellemzően tizenéves hajók, ám mindegyiket évről évre fejlesztik, például új vitorlákkal, árbócokkal, egyéb szerelvényekkel. Autós példával élve kvázi tuningolják, hogy még gyorsabbak legyenek. 

Az egyik legmenőbb rész

A katamaránok jelentik tehát az élbolyt, de emellett több mint harminc különböző tömegű. méretű, ennélfogva nagyon eltérő sebességű hajókat tömörítő osztály csapatai egymással külön is versenyeznek. 

Sokan vannak a Kékszalagon, akik nem is annyira a versenyzés, a minél jobb helyezés, hanem a kihívás miatt mennek a Kékszalagra. Azaz, hogy teljesítsék a távot. Ehhez kitartás kell, pláne, ha szélcsendes időben kerül sor a versenyre. A lassabb hajókkal ugyanis 24-48 órás programról van szó, végig kint a vízen, gyakran kánikulában.

Bár az jó eséllyel már csütörtökön kiderül, hogy ki ér be elsőként a balatonfüredi célba, a befutók teljes listájához meg kell várni a szombat reggelt. Akkor van a Kékszalag egyik legmenőbb része: az első helyezett csapata köszönti az szombat reggeli limitidő lejárta előtt utoljára befutó hajó legénységének tagjait. Akik jellemzően ilyenkor már elég nyúzottan érkeznek a célvonalhoz. 2019-ben például így nézett ki a dolog. 

Erre pár éve került sor először.  Reméljük a következő minimum 90 évben is így lesz.