Külföldi rendszámmal autózni itthon?
Lehet is, meg nem is
Sokan emlékeznek még a kétezres évek végén tapasztalt szlovák rendszámos autódömpingre. Akkor még mindenki elhitte, hogy az EU tagsággal eljött az adóoptimalizálás kolbászkerítése is, mindenki maga döntheti el hol vált ki rendszámot és hol (nem) fizet regisztrációs adót az autójára. Annak a korszaknak már vége, most viszont újra aktuális a külföldi rendszámok használatának igénye az import autók vonatkozásában.
2011-ben egy huszárvágással csukta be a kiskaput a jogalkotó és addig nem látott szigorral korlátozta a külföldi rendszámos autók hazai használatát. Aztán az alapvető jogok biztosa felemelte a mutatóújját, a törvényhozás pedig belátta: enyhíteni kell a drákói szigoron.
Vékony határmezsgyén táncolt akkor a jogalkotó, egyszerre kellett biztosítani az EU-s közösségi vívmányok (áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása) érvényesíthetőségét és az állami adópolitikát (regisztrációs adó). Végül sikerült közös nevezőre jutni, bár egyes kérdések továbbra is szabályozatlanok. Például az, hogy elkobzott külföldi rendszám-forgalmi esetén miként tudja elhagyni az országot az érintett autó.
2024-re már senki sem akar adókerülési céllal szlovák rendszámmal közlekedni itthon, viszont a külföldi import autók honosításának előre nem látott nehézségei miatt egyre többen érdeklődnek, miként használhatnák a külföldi rendszámos autójukat addig, amíg sorra nem kerülnek a méltán hírhedt Közlekedési Hatóság 2023-as újítása óta remekbe szabottan működő on-line időpontfoglaló rendszerben.
A kérdés csak akkor releváns, ha az import autó olyan országból származik, ahol a rendszám az autóra és nem a üzembentartó, tulajdonos nevére szól.
A német rendszámok például utóbbi kategóriába tartoznak, így import esetén nem kapja meg a vevő a D felségjelű plakettet az autóra. Adná magát a magyar ideiglenes rendszám, de az ilyen esetben nem jó megoldás.
Német autó esetén sokkal jobb választás a német ideiglenes rendszám (Kurzzeitkennzeichen), ilyen célú használatát a rendőrség sem bünteti az elmúlt 5 évben. Ez viszont csak öt napig érvényes, valójában csak arra való, hogy hazafurikázzon vele az egyszeri szürkeimportáló.
Ha pedig kifejezetten importálás a cél, ott a német Zoll, azaz kiviteli rendszám (Ausfuhrkennzeichen), vagy ahogy sokan hívják, a piros szélű rendszám, amit a lejárat napjáig jogosan használhatunk a zöldkártya-egyezmény országaiban.
A legtöbb EU-s országban azonban a rendszám az autóhoz tartozik, így logikus lenne, hogy azzal a plakettel furikázzon az új magyar tulajdonos,
amíg sorra nem kerül a "gyorsreagálású" KH hadtest on-line időpontfoglaló rendszerében, és le nem honosítja az autót. Csakhogy a jogszabályok ezt szigorú keretek közé szorítják.
A szabályozási logika szerint külföldi rendszámmal - főszabályként - nem közlekedhet itthon magyar állampolgár, csak a konkrétan meghatározott kivételek megvalósulása esetén engedi ezt a jogszabály. Uniós alapelvek ide vagy oda.
A jogszabály (25/B. §) értelmében magyarországi lakóhellyel rendelkező személy csak magyar forgalmival és rendszámmal ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban.
Igazoltatáskor a rendőr ellenőrzi, hogy a külföldi rendszámú jármű vezetőjének - állampolgárságra tekintet nélkül - van-e magyarországi lakóhelye. Amennyiben a jármű vezetője rendelkezik magyarországi lakóhellyel, igazolnia kell az előírás alóli mentességét.
Az a járművezető, aki rendelkezik magyarországi lakóhellyel akkor jogosult külföldi rendszámú járművet közúti forgalomban vezetni ha:
- magyarországi lakóhelye ellenére a szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. A külföldi bejelentett tartózkodási helyét külföldi hatóság által kiállított igazolvánnyal vagy közokirattal kell tudnia igazolni,
- a járművet hat hónapon belüli időszakban 60 napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén, és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
- a járművet Magyarország területén kívül rendszeres munkavégzés érdekében használja.
Ha a fentieket az autós a helyszínen nem tudja igazolni, a rendőr bevonja az autó külföldi rendszámát és forgalmiját, közigazgatási bírság kiszabásának kíséretében. A mentesülési körülmények utólagos igazolásának nincs helye.
Ez igen komolyan hangzik. Csak annyi vele a bökkenő, hogy EU-s tagállamként tagjai vagyunk a Schengeni övezetnek.
Ami ugye annyit tesz, hogy határellenőrzés nuku. Így pedig rendőr legyen a talpán aki megmondja, hogy a megállított autó mikor és hol lépett be Magyarország területére, mióta van itt és hányszor ment át másik EU tagállamba, majd jött vissza onnan is.
Erre azt a megoldást találta ki a hatóság, hogy az ilyen - már igazoltatott, mentességre hivatkozó - autók és sofőrök adatait rögzíti a központi nyilvántartásban, aminek köszönhetően egy ismételt igazoltatáskor már látják, hogy a konkrét autó túllépte-e a maximális 60 napot az elmúlt fél évben.
Száz szónak is egy a vége: a hazai honosítási mizéria nehézségeinek áthidalására a külföldi rendszám csak korlátozottan, egy szűk kör számára kínál valódi megoldást. Nincs mese, a magyar honosítási eljárást kell egyszerűsíteni-meggyorsítani. Feltéve, hogy a jogalkotó és a hatóság szándéka nem arra irányul kifejezetten, hogy lassítsa az import autók dömpingjét a hazai használt autók piacán.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
Címlapkép: Economx.hu
