Irtózatosan sok pénz érkezik a magyar lakosság egy részéhez 2025-ben. Kérdés, hogy ebből mennyi megy fogyasztásra, azon belül pedig mennyi az idén egyébként két számjegyű növekedést elérő újautó-piacra.
Bár a komplett idei évre vonatkozó autópiaci számokra még várni kell január elejéig, a legfontosabb tényezők már az eddig megjelent adatokból is láthatóak.
Végtelenül leegyszerűsítve a reexport torzító hatásával együtt számolva január és november között közel 110 ezer új autóra került rendszám Magyarországon, ez 10 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. Az év során voltak éves összevetésben komoly visszaeséssel és jelentős növekedéssel zárult hónapok.
A Totalcarnak még november elején az októberi eladásokról nyilatkozó importőrök szerint az akkori bővülés elsősorban a bázishatással magyarázható. Azaz tavaly produkált gyenge számokat a piac, ehhez képest volt látványos a többlet. Emellett egyes márkáknál az új modellpaletta, közösségiautó-megrendelések is javították az idei számokat.
A tizenegy hónap alatt elért 10 százalékos növekedés szép eredmény, ám azt is látni kell, hogy még bőven elmaradnak a járvány előtti szinttől az eladások. Ötéves összevetésben a korábbi piac 20 százaléka hiányzik. Tizenegy hónapos szinten ez 30 ezer autós mínusznak felel meg.
Uniós szinten egész jó
Nemzetközi összevetésben a magyar piac bővülése egyébként a jobbak közé tartozik. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint ennél jobb, 10 százalék feletti növekedést könyvelhetett el egyebek mellett Bulgária, Horvátország és Lengyelország is. Ezzel szemben voltak jó nagyot zakózó piacok is: Finnországban például 17, a picurka lettországi autópiacon 10 százalékos volt a mínusz. Összességében az uniós országokban 9,7 millió új autót adtak el, ami 0,4 százalékos javulásnak, lényegében stagnálásnak felel meg éves szinten. Ugyanakkor 2019 azonos időszakához viszonyítva ez több mint 4 millió autós mínuszt és 30 százalékos elmaradást jelent.
A magyar újautó-piac annak ellenére nem tudott erőteljesebb növekedést elérni, hogy a vásárlóerő javult. A reálbérindex ugyanis több mint 9 százalékos növekedést mutatott az idei év első tíz hónapjában. Ez a többlet azonban még kevés volt ahhoz, hogy a korábbinál nagyobb lendülettel vásároljanak a magyarok drágább, tartós fogyasztási cikkeket, köztük például autókat.
Extra milliárdok
Vagyis a magyar lakosság kiskereskedelmi kiadásai visszafogottak, így a fogyasztása is elmarad a reálbérek növekedése alapján várható ütemtől. A piaci elemzők arra számítanak, hogy jövő év elején lökést kaphat a fogyasztás, miután rengeteg pénzhez jutnak azok, akik korábban az inflációkövető állampapírba fektették a megtakarításukat.
Mivel a prémium állampapírok többsége általában az első negyedévben fizet kamatot, nem meglepő, hogy a legnagyobb kamatkifizetések január-márciusban várhatók. A Portfólió becslése szerint közel 1300 milliárd forint landol majd a lakosság számláján a kamat- és tőkekifizetésekkel együtt. Ehhez még hozzájöhet az az összeg, amely az esetleges állampapír-visszaváltásokból származik. Az idén igen visszafogottan teljesítő kiskereskedelemben - amelynek részét adják az autóvásárlások és gépjármű-alkatrész-eladások - egyfajta messiásként, azaz jelentős plusz keresletet generáló tényezőként várják az állampapír-kifizetéseket a különböző prognózisok.
Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a lakossághoz beérkező óriási összegnek mekkora részét fektetik be majd újra valamilyen értékpapírba. Ahogy azt sem lehet most megbecsülni, hogy a megkapott összeg mekkora arányban jelenik meg az ingatlanpiacon, az érintettek egy része ugyanis várhatóan kiadási céllal lakást szeretne majd vásárolni a pénzből. A pénz egy része pedig elmegy majd fogyasztásra, vásárlásra. Így akár az autópiacon is megjelenhet egy extra kereslet az év első hónapjaiban. Hogy így lesz-e és ez mekkora többletet okoz majd, az csak 2025 második, harmadik negyedévében derül majd ki, mindenesetre a piacra még mindig ráfér a növekedés.
