Adatlap Saab 9-5 Aero 2.0T XWD - 2010
A Saab letett a repülőgépes formák kényszeres felidézéséről. Ez már másik évezred, egy új korszak és talán a szebb jövő – ennek jegyében űrhajósra vették a figurát. Ha a Galaktikus Konföderáció Mennyei Angyalai ilyennel parkolnának a Mars mögött, hiteles lenne a belépőjük – a svédek azt fogják észrevenni, hogy kedvenc szektahősünk, Asthar Sheran, a Nagy Kozmikus Hadjárat parancsnoka csészealj helyett az új 9-5 Aeróra vált, hogy ilyen eszközökkel harcoljon a világot megcsippelő Pokol Gyíkjai ellen.
A fejlődés és annak iránya érthető: akik évtizedekig repülőgépben gondolkodtak, előbb-utóbb továbblépnek. Mi jöhet a légkör után? A légüres tér – igen, egy darabig ebben lebegett a Saab a General Motors-korszak után, majd jött az orosz pénzzel gömbölyített holland Spyker. Az orosz bankot a saját kölcsönével kivásárolták a buliból; olyan tiszta lett az üzlet, mint a trollhättani hó.
Persze a 9-5-ben még ott a múlt, nem is tagadják, az autó alapja a kiváló Opel Insignia. Természetesen nem vették át szolgai módon, több ponton jelentősen módosítottak a terven. Szembetűnő különbség a méret – tíz centit toldottak be a tengelytávba, aminek köszönhetően akkora az utastér, hogy hosszabb intergalaktikus kalandozásokkor sem alakulhatnak ki klausztrofóbiás tünetek.
Az aránylag decens opeles formaterv helyett elővették a nagy sikerű Aero-X tanulmányautó skicceit, majd némi pauszpapírral megrajzolták ezt a tipikusan scandinavian future kontúrt. Simon Padian dizájner szerint persze tetten érhető az aeronautika, de szerintem inkább múltidézés ez, hisz a végeredmény túlmutat az eddigi saabos stílusjegyeken. Jan Åke Jonsson ügyvezető igazgató is az új korszak bizonyítékaként hozta fel a 9-5-öt – vajon az ötcsillagos külső alatt hasonlóan minőségi a technika is?
Az biztos, hogy a műszaki és kényelmi okosságokkal nem spóroltak. A kétliteres turbómotor passzol az összképbe, amit olyan apróságok tesznek csillogóbbá, mint a parkolási segédlet, a szabályozható futómű, a szélvédőre vetíthető adatok (HUD) vagy éppen a Haldex által fejlesztett összkerékhajtás és eLSD, vagyis elektromos, önzáró differenciálmű.
A nyugati országrészt beborította a hó, a bulvárra kihegyezett napilapok katasztrófahelyzetet sugalltak – jobb tesztterepet nem is találhattam volna a fagyos, havas Zala megyénél. A rossz utakon bizonytalankodó autók között hiperbiztonságos kapszulának tűnik, és ez nem csak álnok sugallat: a 4x4, a blokkolás- és kipörgésgátló tökéletesnek bizonyult a hóhordásban.
Előttem buszok, teher- és személyautók kacsáztak, mi azonban nyugodtan, normális íveket rajzolva haladtunk előre. A közúti pánikra hajlamos feleségem is érthetetlen módon békés volt, teljes anyai erejével a pulyára koncentrálhatott. A fel-felbőgő jánykát bájosan hamis gyermekdalokkal szórakoztatta. Elöl, a fűtött ülésre terített pokrócáról megtört tekintettel nézett fel rám Potyer Dönci, a kutya.
Kétezres motor kétszázhúsz lóval – van még valakinek a menetdinamikát érintő kérdése? Akkor csak nekik elárulom, hogy az alumíniumból készült négyhengeresnek egyébként bioetanolra optimalizált változata is elérhető, amely üzemeltethető benzin és E85-ös tetszőleges arányú keverékével is. A hatfokozatú váltó jól kapcsolható, ám bevallom (milyen rossz még leírni is), hogy a 350 Nm-es nyomatékhoz kivételesen elfogadtam volna az automata váltót – a 9-5 karakteréhez nem passzol a kézi fokozatkeresés.
A változó szelepvezérlés és a közvetlen benzinbefecskendezés együttese elvileg nyolc-kilenc literes fogyasztást adhatna, de az istennek sem jött ki a katalógusadat. 14,8 literes átlaggal kaptam meg a kocsit, és a hó miatti óvatos autózással sem tudtam 12,2 alá vinni – pedig a hivatalos források majd' négy literrel kevesebbet jósoltak.
Konkurenciát jelenthet a Mercedesnek, a BMW-nek és az Audinak? Lapozzanak, kiderül!
