Bemutató: Škoda Octavia 2013

Az Octavia igazi világpolgár, otthon van Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban, Indiában, Kínában, Angolában, Ukrajnában és Kazahsztánban – ezekben az országokban gyártják a jelenlegi, második szériát. Tavaly 380 000 darabnál is több készült belőle, a világ sok piacán kedvelt típus. Nálunk talán nincs is olyan funkció, amire ne használták volna. Családi autó, taxi, rendőrautó, tűzoltóautó, céges és minisztériumi futkározós – és persze ne feledjük a versenyautóvá átalakított darabokat sem.

A múltjához és a neki szánt jövőhöz méltó bemutatót szerveztek Mlada Boleslavba a škodások. A frissen felújított Škoda Múzeumba csődítették a nemzetközi sajtót, ami nagy bátorságra vall. A világ egyik legrégebbi gyártójának történelmét felidéző kiállítás könnyen ellophatta volna a show-t az új jövevény elől, de mindenki időben abba tudta hagyni a csodálatos veteránok vizslatását. Hogy a kedves olvasók figyelmét ne tereljük el a fontos újdonságról, a múzeumi ínyencségeket később szervírozzuk.

Utólag visszagondolva válik világossá, mennyire škodásra csinálták az egész bemutatót. Látványos volt, de visszafogott: szuperlatívuszokban beszéltek a legújabb, legszebb, legjobb, legkönnyebb Octaviáról. Ugyanakkor egyszer sem hangzott el a szó, amit az utóbbi időkben szinte minden bemutatón hallhattunk, sőt, a nagyon visszafogott sajtóanyagban sem írták le: prémium. Mint ha ezzel is a škodás visszafogottságot, parasztvakítás-mentességet akarnák hangsúlyozni. Ráadásul egzotikus táncosok helyett egy csapatnyi, Škoda-gyári melós ruhába bújtatott Václav, Bohumil és František dobolt ütemesen a színpadon, ezzel is kifejezve, szívük együtt dobban a gyárral. Mögöttük a kivetítőn láthattuk, ahogy a szalagon elkészülnek az első Octaviák.

Miután begurult az első Octavia, megtudhattuk, miben különbözik a régitől. A kocsi eleje ismét az első és második generációs, még nem csepplámpás elődöt idézi, a hátulját a Škoda-védjegynek számító hátsó lámpák és a Rapid formáit másoló hátfal határozza meg. A Rapid és az Octavia rokonságát letagadni is nehéz lenne, nagyon hasonlítanak egymásra. Oldalnézetből a leghangsúlyosabb különbség a hátsó ajtó és az ablakkeret találkozásánál látható, az Octavia ajtólemeze ügyesen felível a c-oszlophoz. Ha valaki még ezt látva is bizonytalan lenne, melyik modellt is látja, menjen a kocsi elejéhez: a hűtőmaszkok, a lámpák már egészen könnyen megkülönböztethetővé teszik a testvéreket. Az Octavia hűtőrácsa nem ér ki a fényszórókig, a ködlámpák sem krómosan csillognak, inkább feketék. Innen szemből látszik csak igazán, hogy a Rapidnál szélesebb az Octavia. Méghozzá nem is kicsit. Közel negyven centivel terebélyesebb, de a saját elődjénél is bő négy és fél centivel több helyet foglal el egy sávban.

A nyers számokba nem akarom belefullasztani a kedves olvasókat, meg aztán nem is menne ez olyan könnyen. Konkrét méreteket nem nagyon tartalmazott a Skodától kapott információs anyag, úgy gondolták, elég, ha annyit tudunk, az elődnél hosszabb kilenc centivel, szélesebb négy és féllel, a magassága is nőtt, majdnem tizenegy centit. Miért titok, hogy a kocsi 4659 mm hosszú, 1814 mm széles, 1570 mm magas és tengelytávja 2686 mm, nem tudom.  Arra mindenesetre büszkék lehetnek, hogy a csomagtartó 590 literes, mert ez konkrétan szerepelt a szövegben. A legelső Octavia 528 literjére sem nagyon panaszkodtak, így gyanítható, most sem fognak a csomagtér mérete miatt utcára vonulni az elégedetlen vásárlók.

A karosszéria formái abszolút sallangmentesek, Jozef Kaban, a Škoda vezető dizájnere kihangsúlyozta: nem akartak divatos autót tervezni. Talán nem ez a helyes kifejezés, hiszen divatirányzatból sem csak egy van, de az biztos, hogy a lehető legegyszerűbb módon igyekeztek felöltöztetni az új MQB platformra épített kocsit. A formai visszafogottsággal akarják elérni, hogy a dizájn ne avuljon el túl gyorsan, és még évek múlva is frissnek hasson az autó kinézete. A sziluett octaviás, mindenhol pengeéles törések futnak a kasztnin, az illesztések hajszálpontosak. A fény-árnyék határvonalak határozottan különítik el az elemek világosabb és sötétebb részeit. Egy kis formai játékot azért megengedtek maguknak a tervezők: a fényszórók burája alatt visszaköszönnek a hűtőmaszk szilái.

A csomagolás csinos, de milyen a beltartalom? A technikára már mondhatnánk nyugodtan: divatos. Hiszen a trendeknek megfelelően könnyebb lett a karosszéria. A megfelelő anyagok felhasználásával elérték, hogy nem csak a legnagyobb, de minden idők legkönnyebb Octaviájával állhassanak a vásárlók elé. Az elődhöz képest akár több mint száz kilóval is kevesebbet kell mozgatni. A motorok is trendik, 1,4-es és 1,8-as TSI benzinmotorokkal (122-től 180 lóerőig), illetve 1,6-os és 2 literes dízelekkel (105-től 185 lóerőig) indítják a forgalmazást – később lesz Octavia RS, az ígéretek szerint erősebb, gyorsabb minden eddiginél. Érdekes módon az egyliteres motorról nem beszéltek, ennek az oka lehet a már korábban sokat emlegetett Rapid, amely a gyengébb, alacsonyabban felszerelt Octaviára vágyóknak is alternatívát nyújt. A gazdaságos és környezetbarát üzemeltetés természetesen fontos: ha hinni lehet a gyári adatoknak, az 1,6-os dízelmotor a Green Line verzióban csak 89 gramm széndioxidot pufog ki kilométerenként, és 3,4 litert fogyaszt. Hogy ezeket az értékeket ki veszi komolyan, az már más kérdés.

Az utastérben kellemes, jó minőségű anyagokat találunk, nem is vártunk nagyon mást, a prospektusfotót elnézegetve egy ilyen beltér pár éve simán elment volna jóval magasabb kategóriában is. Helyhiányra senki nem fog panaszkodni, a kasztni méretnövekedésének kimondottan a beltér nagyobbá tétele volt a célja. A gombok, kezelőszervek minden bizonnyal nem csak érzésre, de valójában is finoman működnek, a statikus bemutatón kevés funkciót lehetett kipróbálni. Mindenesetre volt, aki olyan mániákusan nyomkodta a gombokat, tapperolta az érintőképernyőt, mint ha ennek segítségével olyan információkhoz jutna, mint mások több heti teszteléssel.

Lesz rendelhető új fejlesztésű multimédia, CANTON hifi, és egy rakás „Simply Clever” truváj. Ilyen „Egyszerűen Nagyszerű” kiegészítő a Rapidból ismerős jégkaparó, amit most már zárható tankfedélbe rejtettek, így nem kell félni, hogy bárki a mi kaparónkkal jégmentesíti a saját kocsiját. Van tépőzáras csomagcsúszkálás-gátló, egyik oldalán kárpitozott, másik oldalán gumis csomagtérszőnyeg, ajtókárpitba integrált szemetes, pohártóba dugható telefon/MP3 lejátszó tartó, meg még sokan mások.

Egy modern családi autóból nem maradhatnak ki a biztonságra figyelő, kényelmet növelő felszerelések sem. Kilenc légzsák, vészfékasszisztens, sávfigyelő, a vezető éberségét figyelő rendszerek, gyalogost védelmező motorháztető, hogy csak párat említsünk a testi épségünket szériában vagy felárért óvó eszközök közül. Az octaviások kényelmét adaptív sebességtartó automata, intelligens fényszóró, parkolást segítő berendezés, közlekedési tábla felismerő, kulcsnélküli indítás, ping-pong asztal méretű, nyitható panorámatető hivatott szolgálni, csak győzzék pénzzel megfizetni a komfortot.

Sajnos sem a pontos technikai adatokat, sem a lehetséges felszereltségi szinteket nem kötötték az orrunkra, hiába nyomtatták ki több nyelven is a prospektust, kaptuk meg a szövegeket elektronikus formában is, csak címszavakban írták körül az új Octaviát. Összesen négy darab fényképet mellékeltek a sajtóanyaghoz. Egy ennyire fontos autónál mindez nem lehet pusztán a véletlen műve, kellett, hogy maradjon muníció a menetpróbákkal egybekötött bemutatókra is. Hogy valójában milyen autó az Octavia, még pár hétig titok marad, de a mostani bemutató, mint egy finom előétel, felkeltette az étvágyunkat: kíváncsian várjuk az első métereket, jöhet a knédli csülökkel!