Használtteszt: Nissan Qashqai 1.5 dCi – 2010.

Esetünkben a furcsa ábrázatú idegent úgy hívják, hogy Nissan Qashqai. Amikor 2006-ban belépett az autóipar akkoriban még bőven benzin- és gázolajszagú csehójába, gyakorlatilag új kategóriát teremtett. Nem arról van szó, hogy előtte ne léteztek volna terepjáró-formájú, emelt hasmagasságú, de közben személyautósan vezethető autók. Voltak ilyenek korábban is, csak éppen sörhasat eresztettek, nagyobbak lettek, ekkorra már a Toyota RAV4 is 4,4 méter körül mozgott. A Nissan X-Trail éppen egy nagy ugrás előtt volt, hiszen a 2007-es generációváltással húsz centit nőtt.

A Nissan ezt a helyzetet ismerte fel mindenkinél gyorsabban, a pofon pedig a felénk kevésbé jelentős Tiida és az X-Trail, vagyis egy személyautó és egy SUV között csattant. Ez az új félméret lett a crossover, bár a szóhasználat már ingadozó, a két fogalom, a crossover és a SUV többnyire összefolyik. A Qashqai elképesztően nagy siker lett, és elérte azt a bravúrt is, hogy a modellciklus előrehaladtával nem visszaestek, hanem egyre növekedtek az eladások. Nem csoda, hogy ebbe a buliba mindenki be akart szállni, az indulatok azóta sem csillapodnak, mindenki szurkálódik, furakodik, néha-néha rendesen betalál egy jobbegyenes.

Pedig a Nissan crossovere nem egy hatalmas karakter, nincsenek parádés részletei, de talán éppen ez a siker kulcsa. Nézzük csak meg a Juke-ot: nincs ember, akinek ne lenne véleménye a formájáról. Van, aki imádja, másokat a hányinger kerülget tőle. Márpedig ha megosztó, akkor egészen biztosan lesznek olyanok, akik azért nem veszik, mert olyan, amilyen. A Qashqai nincs kitéve ennek a veszélynek: emelt hasmagasság, ebből kifolyólag könnyű ki- és beszállás, viszonylag jó rálátás a forgalomra, körbeműanyagozott, így robusztusnak tűnő test. Semmi különös, csak éppen mindenkinek ez kellett.

Nissan Qashqai 1,5 dCi – 2010. forgalomba helyezési és honosítási költségei
Vagyonszerzési illeték	35 100 Ft
Forgalmi engedély	6 000 Ft
Törzskönyv	6 000 Ft
Eredetiségvizsgálat	18 500 Ft
Regisztrációs adó	49 400 Ft
Rendszám (párban)	8 500 Ft
Kötelező biztosítás (éves, 31 éves vidéki férfi, 14 éves jogsival)	35 164 Ft
Gépjárműadó (éves)	17 940 Ft

A kazincbarcikai Szabó Suzukitól kapott tesztautó már fészliftes, a ráncfelvarrás 2010 elején volt, akkor az orrot és a farrészt is átdolgozták. Használtautó-vásárlásnál nyilván nem azon fogunk elmélkedni, hogy mennyivel lett más az első fényszóró vagy a hűtőmaszk, hanem inkább a korábbi sérülések nyomait, esetleges kókányolásokat vadásszuk. A tesztautó, úgy tűnik, megúszta ezeket, az élek szépen futnak, a hézagok normálisak, csak a bal hátsó lámpán van kis sérülés. Bármit is választunk, vétel előtt érdemes azért lefuttatni az alvázszámot valamilyen kártörténeti lekérdező oldalon, például a TotálKáron.

A tizenöt éves, bő 230 ezer kilométert futott Nissanba beülve kellemes a meglepetés. Egyrészt jó anyagokból és igényesen rakták össze, mindössze a kormány és a váltógomb bőrözése kopottas. Kiszakadva nincsenek, de már nem a fényesedésnél tartunk. Az első és hátsó üléseken is akad egy-egy pici lyuk, de nem cigaretta égette, inkább beleakadhatott valami. Ezzel együtt ennyi kilométer után még a vezetőülés oldalpárnája sincs agyongyötörve, sokkal feszesebb, mint vártam. Talán inkább hosszú távokon ment bele a kilométer, nem gyötörte a folytonos ki- és beseggelés. A beltér egész tágas, elöl-hátul jól elférni, és marad mögöttünk 410 liter a csomagoknak. Akinek ez nem elég, veheti a Qashqai +2-t, a csomagtérpadlóból felhajtható pótülésekkel, 500 literes raktérrel.

Amit annak idején az angliai gyárban bepakoltak a csúcsfelszereltségű Qashqaiba, ma is működik, pedig van extra bőven. A digitklíma kétzónás, jó hideget fúj, pedig van dolga a hőségben – ha az eladó bármikor is azt állítja, csak egy töltés kell, legalább kételkedjünk benne. A központi kijelző itt még inkább egérmozi-méret, de megy rajta navigáció, és van tolatókameránk is, ami ebben a kategóriában nagyon hasznos tud lenni. A legtöbb crossoverből és SUV-ból nem valami panorámás a kilátás hátrafelé, de még ha így is lenne, a magasabb építésből adódóan nem hátrány, ha a képernyőn a talajhoz közelebbi történéseket is látjuk.

A kulcsot elfordítva egy kellemetlen rántás társaságában, kissé kulturálatlan működéssel kel élete az 1,5-ös dízelmotor, de ahogy bemelegszik, szépen kisimul. Miután ez megtörtént, egy jó karakterű dízellel van dolgunk, amely ezt az aránylag nagy testet is kellő dinamikával mozgatja, közben pedig a komputer szerint 6,8 liter az átlagfogyasztás. A német Spritmonitor adatai szerint amúgy hosszabb távokon, kényelmesen autózva simán el lehet lenni vele hat liter alatt is.

Mondjuk, ezekkel az 1,5-ös dCi-kkel nem is a fogyasztás vagy a dinamika terén szokott gond lenni – bár egy szervizben álló autó valóban nem túl fürge. A motor rossz hírét részben a gyárilag elbaltázott olajcsere-periódus alapozta meg, a harmincezrenkénti szerviz túlzottan optimistának bizonyult, ezt az elhanyagolást nem bírták a dCi-k. Amúgy ebből az ezerötösből sokféle változat került a Renault-Nissan csoport autóiba, gond leginkább a Delphi-féle befecskendező rendszerrel adódott. Itt az injektorok és a nagynyomású szivattyú számítanak fájdalmas javításnak.

A Qashqai esetében valamelyest szerencsénk van, hiszen a dízelmotor 103 lóerőnél erősebb változatai már Siemens-üzemanyagrendszert kaptak – márpedig a Qashqai 103, 106 és 110 lovas dCi-vel készült. Tesztautónkban ezek közül a középsőt találjuk. De nemcsak a befecskendezők okozhatnak bosszúságot ennél a motornál, hanem a hajtórúdcsapágyak is, márpedig ha azok elengedik magukat, nagy bajt tudnak csinálni. A kétliteres dízelnek a váltója adhatja fel a harcot.

A motoron kívül viszonylag gyakorinak számított a gyári lengéscsillapítók korai fáradása, ez használtan már nyilván nagyban függ attól is, milyen minőségű alkatrészeket építenek be, amikor cserélik. Hasonlóak a tapasztalatok a kerékcsapágyakkal is. Többen is panaszkodnak zörgő beltérre, bár én ezzel a problémával nem találkoztam. Ellenben a kuplung és a kettős tömegű lendkerék elég sokat elmegy. A 7,36-os Népítélet-átlag arra utal, hogy nagy tragédiákra nem kell számítani a típussal, de vannak azért megalapozottan negatív vélemények is.

Alkatrészárak
Alkatrész megnevezése	Bruttó kisker ár	Alkatrész márkája
Első féktárcsa (db)	24 389 Ft	Textar
Első fékbetét (garn.)	25 800 Ft	Textar
Első lengéscsillapító (db)	28 774 Ft	Kayaba
Vezérműszíj készlet (szett)	28 237 Ft	SKF
Kuplungkészlet (szett)	69 939 Ft	Renault
Kettős tömegű lendkerék (db)	219 880 Ft	Sachs
Olajszűrő (db)	2 998 Ft	Hengst
Levegőszűrő (db)	3 783 Ft	Alco
Motorolaj (5 liter)	19 625 Ft	Total-Elf (5W-30)

Ha magamnak kéne Qashqait venni, bajban lennék, és nemcsak azért, mert nem kedvelem a crossovereket. A motorválasztás nem egyszerű, mert bár az 1,5 dCi ideális lenne az autóhoz, a lehetséges nyűgjei visszatartanának, különösen ha még azokat a tételeket is hozzáadjuk, amelyek általánosságban bármelyik dízelnél felmerülnek: turbó, kettős tömegű, EGR. A gyártás végéről már 1,6-os gázolajosba is futhatunk, vagy ott van a kétliteres. A legészszerűbb opciónak ugyanakkor az 1,6-os benzines tűnik, különösen ha komolyan vesszük a városi terepjáró szókapcsolatból a városi kitételt, és valóban ilyen körülmények között használnánk a kocsit. Titkos tipp a 140 lovas, kétliteres benzines, abból viszont aránylag sok az automata.

A hazai Qashqai-kínálat elég bőséges, közel 250 darabot számlál, a benzinesek vannak enyhe túlsúlyban, úgy 60-40 százalékos arányban. Többségük egyhatos, kétliteresből alig negyvenet hirdetnek. A dízelek zöme 1,5-ös, de ki lehet fogni a frissebb 1,6-ost és a 2,0-st is. Az érvényes magyar papíros autók másfél millió forintról indulnak, és néhány nagyon keveset futott, újszerűnek mondott példányt leszámítva 3,7-ig mennek. A tesztautó valahol középtájt helyezkedik el ezen a skálán a maga 2,4 milliós árával.

A használt crossoverekre ácsingózó tömegek hasonló árban, de ingadozó méretben megnézhetik még a Toyota RAV4-et, de a japánok 2,2-es dízelével nem árt vigyázni. Szintén nem sikersztori a Subaru Foresterben lévő kétliteres bokszerdízel. Van ennyi pénzért Opel Antara és közeli rokona, a Chevrolet Captiva. Jó választás lehet a Honda CR-V, én talán inkább azt venném. Felbukkannak Dacia Dusterek, Mazda CX-7-esek, Volkswagen Tiguanok, Ford Kugák. Mondom én, ebből a buliból senki nem akart kimaradni.

A tesztben szereplő autót a Szabó Suzukitól kaptuk kölcsön. További hasonló Nissan Qashqai crossoverekért böngészd a Jóautók kínálatát.