Elolvastam a sajtóanyagot. Azt írja, az S5-ös fenomenális élményautó. Nem igaz. Az egy granturizmó. Hanem ez a középmotoros R8...
Egyszer már voltam hasonló rendezvényen a Hungaroringen. Akkor RS4-esek, S6-osok, S8-asok meg egy csomó új TT várta, hogy naphosszat nyüstöljük. Az R8-ast akkor még csak szoborként tekinthettük meg nyálcsurgatva, most azonban végre ki is próbálhattuk. Ja igen, az új S5-öst is kipróbálhattuk. Szegényke, bármilyen más rivális mellett izgalmas lett volna.
Audi S5
Az S5-ös a hármas kupé BMW-re rímel. Nagy, elegáns, presztízstől duzzadó négyszemélyes kupé tele vitalitással. Nem a Hungaroringen kellett volna kipróbálnunk, és pláne nem az R8-cal együtt. Amikor az ember olyanokat olvas, hogy 354 lovas V8-as, meg 5,1 másodperces gyorsulás, gondolatban máris egy versenypályára képzeli magát, ahogy ül az autó volánjánál, és miközben a tökfőzelékkel összekeveredik a szájban a kenyér héja meg a fasírozott, a nyitott újság képei megelevenednek. Milyen remek játékszer az emberi agy, néhány merengő pillanatra bárki lehet Schumacher, bárkinek lehet S5-öse.
Aztán jön a ronda, gonosz valóság, bele lehet ülni, ki lehet próbálni, és rövid úton kiderül, hogy már megint a pesszimistáknak volt igazuk. Az S5-ös granturizmó, a granturizmóság minden előnyével és hátrányával. Bődületesen gyors és erős, remekül irányítható, de nagyautósan viselkedik: kicsit dülöngél, kicsit nehézkes és rettenetesen halk. Ez persze nem baj, ahogy az sem baj, hogy a sajtóanyag felejthetetlen vezetési élményről beszél. Biztos sokaknak felejthetetlen élményt okozna magában a motorerő, bennem azonban egészen más jellegű gondolatok fogalmazódtak meg.
Azt gondolom, az S5-ös nagyon jó autó. Gyönyörű szép, kényelmes, kiegyensúlyozott, borzalmasan erős, mégis csöndes luxuskupé. Bármikor gondolkodás nélkül vállalnék vele egy Budapest-Hamburg-Budapest kirándulást, ha nem nekem kell fizetni a benzint. Biztosan megfelel bármilyen célra, de élményautózni nem. Hiába gyorsul jól, hiába zseniális a V8-as, hiába a remek futómű meg az összkerékhajtás, ez akkor is inkább bálna, nem angolna.
Még magas fordulaton is alig halljuk a kipufogót, kanyarban a sportosított futómű ellenére is érezni, a fejlesztésnél a kényelmi szempontok fontosabbak voltak az irtózatos kanyarsebességnél. Ez természetesen egyáltalán nem baj, sőt. Vélhetően a célközönség sem versenypályán akarja majd tönkretenni, és egészen biztosan a legmesszebbmenőkig elégedett lesz új autójával, mégis azt gondolom, a háromliteres, szintén összkerékhajtásos dízel sokkal értelmesebb választásnak tűnik. Sokkal olcsóbb, mindössze 8 tizedmásodperccel lassabban ugrik százra, vagyis még mindig 6 másodpercen belül, és kábé fele annyit fogyaszt. Inkább azt vegyék. Az agyuk úgysem az ötös Audiban fog leszakadni. Arra ott az R8.
Audi R8
Ez a Walter da' Silva egy vonalfetisiszta. Tudják, ő felel az aktuális SEAT-család dájnamik lájnjáért, de az S5-ösért és az R8-asért is, és feltételezem, ő találta ki, hogy az utóbbin körbefutó motívumot huroknak nevezzék. Idézem: "Ilyen például a teljes járművet körbefutó vonal, a 'hurok' (loop): az első légterelőről indulva lendületesen a vállövig fut, megkerüli a far világos alakzatokból felépített rajzolatát, majd a túloldalon ismét visszatér az orrhoz. A négy kerékjárat a quattro összkerékhajtás egyértelmű megnyilvánulásaként, a 'hurok' mentén különös hangsúlyt kap."
Az R8-ast megpillantván mindenkinek könny szökött a szemébe. Amikor először láttam, nekem is nagyon tetszett. Most másodjára már voltak averzióim, de amikor a célegyenesben három R8-as előzött meg egyszerre, és oldalról nézhettem a sziluettjüket, miközben a kipufogóik robaja töltötte meg az autónkat, minden ellenérvem elszállt. Ilyen egy szupersportkocsi. Elegáns, de kegyetlen bérgyilkos, ki tudományát olyan szintre fejlesztette, hogy boldogan, csodálva nézzük végig, ahogy precíz, célratörő mozdulataival elválasztja a lelkünket a testünktől.
A sok különleges formájú LED-es lámpa, a kétszer két kipufogóvég, és a 100 km/h-s sebesség felett előbújó hátsó szárny már csak apró igazítás egy mesterművön, az R8 akkor is vagányabb lenne az autók 99,9 százalékánál, ha ezekre már nem jut energiája a tervezőknek. Azért a hátsó üvegen kikandikáló V8-as látványától kár lett volna megfosztani az emberiséget.