A Fordnál valaki úgy gondolta, egy héttel Frankfurt előtt jó ötlet bemutatni egy-két újdonságot a kishaszon fronton. Így elvitt minket Münchenbe egy egynapos romantikus kirándulásra az új euro 5-ös 100 lóerős ECOnetic Van-el és a szintén új, 155 lovas Turneoval.
Új időszámítást vezettek be a Transitnál, mostantól csak egyféle motorméret létezik, és az is dízel. Intsünk búcsút a zajos 2,4 literesnek (élt tíz évet), a 3,2 literes big blocknak és a nálunk nem túl gyakori benzines motornak is. Mindet leváltotta a Ford Puma motorcsalád új tagja, a 2,2 literes Duratorq dízelmotor. Bár 2012-es modellnek nevezik, de már mostantól is csak ezzel lehet rendelni az új Transitokat.
Ford Puma motorcsalád
Fordéknál kis kavarodást okozhat, hogy nem csak egy autót hívnak Pumának, hanem a ZSD kódjelű Duratorq dízel motorsorozatot is.
Ez 2000-ben jelent meg a piacon a 2 literes változattal, 115 és 130 lóerővel. Ezt követte egy ráncfelvarrott 5 Nm-rel erősebb 115 lovas. Az éppen most leváltódó 2,4 literes volt 100, 115 és 140 lóval, akárcsak az új 2,2-es. A nagyobb Duratorq blokkok már nem a Puma családhoz tartoztak, de létezett/létezik még 2,5 literes (143 Le), 3 literes (156 Le) és sor 5-ös 3,2 literes is (200 Le).
A ráncfelvarrás olyan finom volt, hogy kívülről nem is látszik, kizárólag a belső értékekre mentek rá. Na nem a kézműves műanyagokat cserélték le mahagónira és marhabőrre, hanem kizárólag a motortérben történtek a nagy változások. Az új motor négyféle verzióba lesz rendelhető, a már ismert 100 (310 Nm), 125 és 140 lóerős változat mellé érkezett egy hátsókerekes 155 lovas (385 Nm) is, amit egyébként az év vége felé érkező Rangerban is megtalálhatunk majd.
A tesztút során főleg a Transit Van 100 lóerős ECOnetic változatával tudtam megismerkedni. Ez a verzió igen takarékosra van hangolva, így nagy gyorsulásokra ne számítsunk, de azért a városi és települések közti utakon nem volt gond. Viszont autópályán már minden előzést alaposan meg kell gondolni mert 110 km/h-nál leszabályozza, így adott esetben kellemetlen meglepetéseket okozhat. A felszereltség része még a Start-Stop rendszer, ami kellemes meglepetés volt.
Mint a legtöbb régi autóval rendelkező ember, nem igazán szeretem, ha hirtelen leáll a motor, de legalább gyorsan indul újra, ha rálépünk a kuplungra. Így a bajor vidék falvain keresztül autókázva a komputer állítása szerint 7,6 litert fogyasztott a tesztteherrel (400 kg) a raktérben. A motor igen halkra sikerült, ha még a Transit Connect-tel is csinálnak valamit, lassan tényleg nosztalgikus emlék lesz csak a klasszikus Transitos kerregés, amit a harmadik utcából is meg lehetett ismerni. Kis teljesítménye ellenére se forogta szét magát, a jó optimalizált 6 sebességes váltónak köszönhetően se ment még 110 km/h-nál se 2000 fölé a fordulat.
Felszereltségében nem változott, lassan de biztosan a haszonjárművekhez is begyűrűznek az olyan kellemes extrák, mint például a tolatókamera. Az újdonság, hogy már lehet rendelni ECOnetic csomagot is, ami az ECOnetic felszereltséggel ellentétben kikapcsolható(!) sebességmaximalizátort is tartalmaz. A karácsonyfa változatot Transitéknál Limitednek nevezik, ez kívülről az alufelni és a színre fújt első lökhárító mutatja, belül pedig a busz változatnál széria hátsó fűtés/hűtés, telefonkihangosító és szebb kárpit. De persze a kézműves műanyagok ott is ugyanúgy kopognak.