Teszt: Subaru Legacy 2.0 kombi

Az összhatás agresszívebb és markánsabb lett - az eddigi Legacyk sem voltak vészesek, de az az igazság, egyikre sem emlékszem, milyen. Pedig tegnap kifejezetten az összehasonlítás végett nézegettem a képeiket.

Nem rossz oldalról, de a legszebb talán hátulról. A hátsó lámpák összekötése egyetlen sötétpiros ívbe a 80-as évek végéről származó megoldás. A gömbölyű Seat Ibizákon volt ilyen, jobb is, hogy a piros ív nem merül feledésbe.

A belseje az... hát... Ha más autó lenne, simán lerondáznám, ez azonban egy Subaru, ami egyrészt a világ legjobb autója, másrészt dizájn-fronton ráfér a biztatás, egy kis pozitív megerősítés.

Az üléshuzatok vastag halszálka-mintája mondjuk nem maga a megtestesült rock n' roll életérzés, de az üzleti szférában megjárja. Az ülések nagyon kényelmesek, a vezetőoldaliban gerinctámasszal. Magasságállítás viszont nincs, csak az ülőlap eleje és hátulja billegethető - ezt a forgalmazók előszeretettel hívják állítható magasságú ülésnek. Én nem.

A műszerfal kialakítása ugyanolyan egyedi, mint a Lexus IS 200-ban, csak teljesen máshogy. Abban trapéz az órák árnyékolója, ebben meg egy középen csúcsos, hosszas kacskaringó, mint egy Gaudí-ház homlokzata, ami kikanyarodik egészen a középkonzolon is túlra. Hogy szép vagy sem, én aztán meg nem mondom, de egyéni.

A kormányoszlop tetején, ahol más az elakadásjelzőt tartja, a Legacyban a kis helyzetjelző kapcsolója van. A kormánynak csak a magassága állítható. Subarus az ablakmosó kapcsolója is (gomb az ablaktörlő kar végén), de a leginkább Subaru a jobb felszereltségi szinthez járó fabetét: hát én ilyen ocsmányat még tényleg nem láttam.

A rakodóhelyek tárgyában semmi rendkívüli: a középső könyöktámaszban elfér pár CD, a középkonzolban néhány telefon, a vicces pohártartóban egy kis pillepalack. A keret nélküli ajtók (a hátsók is) fület gyönyörködtető cuppanással csukódnak.

A fűtés kezelése nekem kicsit bonyolult. Jobban szeretem, ha a ventilátor intenzitását tekerőgombbal irányíthatom, itt viszont egyetlen gombot kell nyomkodni, és egy pici digitális ikon jelzi, egy, kettő, három vagy négy lapát dolgozik. Ugyanígy megy a levegő elosztása is, sajnos: egy nyomás, fel, kettő nyomás, lábhoz, három nyomás, ide-oda, négy nyomás, szélvédő.

Tesztautónkban volt CD-játszó (egy pokoli idegesítő Clarion), amiről eszembe is jutott a Subaru ellenséges érzülete minden modern szórakoztató-elektronikai eszköz iránt. A gyári honlap mellett érdemes megnézni a használtautó hirdetéseket: még a legextrább Legacykat, Outbackeket és Forestereket is szinte kizárólag magnóval hirdetik. Pedig érdemes beléjük CD-t szerelni, a Legacy halk, otthonos belső tere zenehallgatásra ideális, a kényelmes futóműnek köszönhetően pedig egy hét alatt egyszer sem ugrott a CD, a legmélyebb kátyúkkal szabdalt macskakövön sem.

< >