A Kis Hercig

Rover 25 1.6 Club

2001.10.10. 07:53

Másfél nap Anglia. Ennyi időre kaptam az autót, amelyet az általam valaha is kölcsönkapottak közül a legnehezebb volt visszaadni. A menyasszonyom belekapaszkodott, és miközben ujjait fejtegettem le a kilincsről, kijelentette: neki más nem kell soha, adjuk el a házat és vegyük meg.

 
   
 

Bizony, az új Rover 25 elsősorban női vágyak tárgya: nem a királyfi fehér lova, hanem maga a herceg. Bár a legkisebb, 1.4-es motor is 103 lóerőt produkál, az 1.6-os pedig hattal erősebb és több, mint tíz százalékkal nyomatékosabb, útfekvése kiváló, váltója tökéletes; a külcsín mindent meghatároz: egy pillanat alatt rabul ejti a női szemeket.

 
   
   

Az orr-rész agresszivitását a külső tükrökkel külön kihangsúlyozott tojásdad forma és a nagyon lágy farrész feloldja, kedvesen bumfordivá teszi. A forma oltárán jó sok, úgyis csak a férfiakat érdeklő dm3 került feláldozásra, a 304 literes csomagtér eggyel kisebb kategóriába való. Ráadásul aranyszínű, bocsánat: Sienna Gold pearlescent (prospektus), bocsánat: szürkéssárga (forgalmi). Kis ékszer.

 
   
 

Amitől nagyon angol az autó: krómküszöb "Rover" gravírozással, igényes, medálszerű embléma mindenütt, "Rover" márkájú gumiszőnyeg, kényelmes fotelek, számtalan fabetét, krómtömkeleg a hűtőrácstól a csomagtér pereméig, klasszikusan púpos motorházfedél, visszafogott színek, luxushatású anyagok. Két utas számára bőséges hely és lehajtható könyöktámasz áll rendelkezésre hátul. A fejtér mérete a kategóriában szokatlanul kellemes, bár cilinderviselést nem tesz lehetővé.

 
   
   

A design a Giugiaro-Italdesign műve, 1995-ben rajzolták meg az autót. Érdekes tény, hogy az ő studiója készítette a Daewoo Lanos formatervét is: nem véletlen, hogy ha egymás mellé állítjuk a két kocsit, a Daewoo a Rover elnagyolt vázlatának tűnik. A '95-ös formát 2000-ben átdolgozták, egyben a korábbi BMW-s típusjelölést (első számjegy a típus, a másik kettő a hengerűrtartalom) elhagyva a 200-asnál is bevezették az új Rover-nómenklatúrát.

 
   
 

A változások nem csak a formára szorítkoztak: az autó frontjának az új márkaarculatba illesztése például számítógéppel tervezett, különösen hatékony, H1 és H7 izzós fényszórókat is hordoz. Jó megoldás, hogy a reflektor felkapcsolásakor a tompított is égve marad - drukkolok neked, generátor! Álló helyzetben is van, ami ontsa a wattokat: a szériában szerelt kalcium-technológiás akkumulátor élettartama és megbízhatósága a gyártó szerint jóval felülmúlja elődjéét.

 
   
   

A vezetési élmény finomításáért is sokat tett a gyár: a fejlesztések sorát hely hiányában nem sorolom fel, mivel az autó alkatrészeinek 40 %-a változott, de a tapasztalatok szépen összegzik a javításokat. A motor furcsa szörcsögések közepette, de nagyon könnyen indul. A 16 szelepes DOHC motor az első pillanattól, hidegen is gyönyörűen jár, ilyenkor jó érzés tudni, hogy a károsanyag-kibocsátást gyújtás-katalizátor csökkenti.

 
   
 

Az 1.6-os motor és a valamivel több, mint egy tonnás kasztni jó kombináció, szinte a teljes fordulatszám-tartományban dinamikusan húz, négyezer felett a gyorsulás Hondásan fenomenális, egészen hétezerig, ahol még nincs leszabályzás, de van humánum: az ember feljebb vált.

A motor eközben halkan brummog, nagy sebességnél sem zavaró a hangja, ilyenkor csak a szélzaj erősödik fel kissé, de az utastér még így is csendesebb kategóriatársai legtöbbjénél. A kapcsolat az úttal a sebességfüggő szervokormány jól eltalált, kifinomult szabályozása folytán kitűnő, a váltó precíz, határozott (a 25-ös egyébként rendelhető Steptronic váltóval is).

 
   
   

A futóművön is sokat változtattak, így a hasmagasság két centivel csökkent, minden autó megkapta a korábbi kétezres fejlett futóművét. A gyári 185-ös gumik lendületes autózásnál sem tűnnek alulméretezettnek, bár egyesben már gurulva hirtelen gázadásra az első kerekek simán elforognak. A kis Rover életem első autója, melynek kuplung- és fékpedálja egy síkban helyezkedik el, ez vészfékezésnél sokat jelenthet.

 
   
 

A tesztautó fékje a 11 000 km-es futásteljesítmény dacára nagyon lepusztult állapotban volt. 180-ról közepes fékezésnél érdekes és félelmetes pedáleffektusokat produkált - a forgalmazó szerint egyedi hiba lehet, más hasonló visszajelzés még nem volt.

Ha a fék, vagy a vakmerőségre ösztönzően kiváló futómű bajba sodorna minket, a második generációs kis Rover korszerű, a kategóriában elvárható biztonsági felszerelései óvnak. 45 literes pilótalégzsák, överő-határolók, tervezett nyúlásképességű övek, a deformált ajtó nyithatóságát biztosító zárakasztók és átgondolt szerkezeti erősítések biztosítják az ügyetlen tesztelő épségét csinn esetén.

 
   
   

Amivel viszont baj van, az jó pár apró nüansz, ami kissé hiteltelenné teszi a tervezők minőségre való törekvését. A napellenzőkön a tükrök fedetlenek, az ajtók zárgombja idejétmúlt, a széria négy elektromos ablakemelő gombjai a kézifék alatt, teljesen összekeverhetően helyezkednek el, a bajuszkapcsolók szerintem a Daewoo Ticóból jöttek, a szellőzés tolószabályzói nehezen hozzáférhetők, a beltérvilágítás épp olyan, mint az én 16 éves Seatomban: egy pilács a tető közepén. A csomagtérvilágítás a csomagtér helyett az ember szemét világítja (igaz, van lámpa a kesztyűtartóban is), motorházfedél-teleszkóp nincs (bár a kitámasztó karon szivacsrátét óv a forróságtól), a tank fedele műanyag, a sapkát tankoláskor nincs hova rakni.

 
   
 

Fejletlen az elektronikai rendszer: a központi zárnak nincsenek rablásvédő opciói, az ablakemelőkön se becsípődésgátló, se végálláskapcsoló, a vezetőoldali ablak gombját nem kell nyomva tartani teljes lehúzáshoz, de nehéz megakadályozni is ebben: ha résnyire akarom csak nyitni, akkor is felfelé kell moccantani a kapcsolót, hogy az ablak megálljon. A légkondi nem automata (bár nagyon hatásos), a kapcsolók hosszú úton mozognak.

 
   
   

Nem tudni, hogy a Honda és a BMW flörtje a céggel mit hagyományozott az autóra, a motor karakterisztikája és a kifinomult hajtáslánc a japán korszakra utal, a nagyon jó útfekvés a bajorokat idézi. Hogy honnan keveredtek Opel kapcsolók a műszerfalra (pl. ablakfűtés) és Opel magasságállító kurbli a vezetőülés alá, arra nincs magyarázat.

 
   
 

A ház eladása sem ok nélkül merült fel: Humphrey-ért 4.187.000 jó magyar fizetőeszköz-egységet kell feláldozni. Ez egy alsó középkategóriás, az átlagnál jóval kisebb csomagterű, nehezebben és költségesebben szervízelhető (bár a szervízperiódus 25000 km) kocsiért első hallásra sok. Ennyiért már valóban új fejlesztésű, nagyobb autót is lehet kapni.

 
   
   

Ugyanakkor egy elegáns, nem lejáratott presztízsértékű, de a tolvajokat hidegen hagyó, kis értékvesztésű, jól használható, korszerű technikai megoldásokat felvonultató, kategóriájánál magasabb komfortot képviselő izgalmas, sportos autóért reális lehet - ki-ki mérlegelhet, ár-értékarány táblázatot készíthet, számolgathat. Nőknek ez egy pillanat műve.

 
  AKCIÓ!
 
  A Wallis Pest-nél jelenleg akciósan kaphatók Rover 25 demoautók. A lényeg:
Rover 25 1.4i/5a
színek: királykék, élénkpiros, sötétszürke, bordó, világoszöld, sötétzöld, arany
futott km: 23 000 - 37 000
felszereltség: légzsák, szervokormány, immobiliser, risztó, 2 elektromos ablak, klímaberendezés, , központi zár, rádió, állítható fényszóró, metálfény
évjárat: 2000
listaár: 4 192 000 FT
ELADÁSI ÁR: 3 190 000 FT
a készlet erejéig
(tesztautónk is az akciós bemutatóautók egyike volt)