Amerikai vaj
Minden hétre retró V8 sorozatunk váratlan fordulatot vett. A parkolóban a feltűnő és meglepően nagy autók mellett gyanúsan finoman öltözött tulajok vártak rám. Nem értem: muscle carokkal vad arcok járnak, nem mokaszinos urak. De a Thunderbird más. Puha, mint egy finom bőrcipő, kicsit édeskés, de megfelelően zsíros és sós, mint a vaj.
A hatvanas évek dicsőségének feltámasztása Mustangtól a Chargerig és Challengerig hasonló karaktert eredményezett, ide csatlakozik majd a Camaro is, sok narancssárgával, műanyaggal és idővel valami sportváltozattal. A Thunderbird sehogy sem illik a nehezen kezelhető vadállatok sorába.
Mert sohasem tartozott közéjük. Az 1955-ben megjelent Thunderbirdöt personal luxury carnak árulták, nem sportkocsinak vagy muscle carnak. A modell az akkor még sorhatos Corvette vetélytársának készült. Ezek a kis luxuskocsik, jellemzően kupék, az átlagnál magasabb komfortfokozatban, szervokormánnyal, automata váltóval és pihe-puha kidolgozással csábítottak. Kiemelkedő teljesítményről, sportváltozatról szó sem volt.
Természetesen a kor követelményein belül, mert a Thunderbird egészen 82-ig csak V8-cal került forgalomba, de semmiféle legendás, ötszáz köbhüvelykes rettenetváltozata nem létezett. A nyolcvanas években az amerikai autóiparral együtt a Thunderbird is hullámvölgybe került, ronda lett, és kapott az orrába egy sornégyes turbómotort, amit 1989-ben – nagyon helyesen – eltüntettek a motorpalettáról.
A Thunderbird utolsó generációja, a 2002 és 2005 között gyártott „Retro bird”, az 1955-57-ig gyártott első madarak, a „Classic bird”-ök modern másolata. Az autó az első szériához hasonlóan kétüléses, és ötven év után a jóllakott vérharcsák sziluettje újra elvékonyodik a farkuk felé. Apró, kerek szemekkel lesnek a prédára, hogy széles szájukba tömhessék.
A Thunderbird két ötméteres szedánnal, a Lincoln LS-sel és az S-type-pal épül közös padlólemezre.
Gondolhatják, ebből mi következik.
A Thunderbird, kétszemélyes kupé létére nagyon nagy: 4,7 méteres hosszával méretben veri a Mercedes SL-t és a Cadillac XLR-t is. Ezt a hosszt motorháztetőből hozza össze, mert a lenyitott vászontető nem foglal sok helyet, az utastér átlagos kényelmet nyújt, a 190 literes csomagtartó pedig szigorúan két személy csomagjaira van méretezve. A tervezésnél két golftáska megfelelő elhelyezése volt a fő szempont, ez nem vicc, és a fekete tesztautó gazdája történetesen golfozik is. Nem is kell bele nagyobb csomagtartó, pont jó ez így, de hová tűnt az a szűk öt méter?
A Lincoln LS-sel nemcsak a padlólemezen, de a műszerfalon is osztozik a Thunderbird. A belső kialakítás a döbbenetesen állat retrógépek rossz szokása szerint nem igazodik a különleges kasztnihoz, semmi érdekesség vagy újdonság. A madaras logó (nagyban, fémből) megjelenik a két ülés között is, de ennél több mutatvány kéne egy ilyen karakteres autóba. A felhasznált műanyagok és az összeszerelés minősége viszont nagyon jó, a bőrülések kényelmesek, és jól tartanak.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
