Ebben a magasságban már előfordulnak egyből használatba vehető gépek is, amik addig is örömet okoznak, amíg lépésről lépésre jobbítjuk őket. Így például ez az egymillióért árult Lada 2105 is lehet valakinek belépő hobbiautó. Annyira azonban már egy ilyen Zsiguli reszelgetése sem olcsó, hogy teljesen külön kategóriának tekintsük. Ezért kis gondolkodás után összeszedtem négy másik típust, amik ugyan árban még mindig nem tudnak a szovjet ipar remekével versenyre kelni, de élményben is többet adnak. És ma már nem akkora a pénzügyi szakadék.
Tökéletes autó így is a kis Hacsi, de ha ott a 200 lóerő ígérete, akkor könnyen elcsábul az ember. Doman Zolinál jártam és átbeszéltük a lehetőségeket.
A szimulátorozás lehetőségek kimeríthetetlen tárházát kínálja, és éppen ezért mindenki másért kezd bele, mást élvez benne. Vannak, akik kipróbálnák, megállják-e helyüket online bajnokságokban, vannak, akik csupán szeretnék átélni, milyen lehet a történelem egy-egy ikonikus járgányát ikonikus helyszíneken terelgetni, de akadnak olyanok is, akik megélhetési célokkal, autóversenyzői vagy e-sport karrierjük megalapozásaként tekintenek rá. Legyen akármelyik igaz rád, vagy vezéreljen bármi más, egy általános igazságot kijelenthetünk: a szimulátorozás olyan dolgokat tesz lehetővé, melyek normál körülmények között megvalósíthatatlanok, vagy legalábbis elérhetetlenek egy átlagember számára.
A mindennapi munka mellett hétvégenként szlalomversenyeken "használtam" az autót.
Erre a versenyzési formára ennél jobb típus talán nem is létezik, ezt bizonyítja is a több doboznyi serleg és érem, amit két év alatt sikerült összegyűjteni vele. :o)
...
A régi típusú karburátor hibáját, hogy jobbos kanyarban "ellöttyen" a benzin, egy ügyes trükkel sikerült kiküszöbölni, és attól kezdve minden irányban lehetett gázzal fordulni, ami nem hátrány versenyzés közben. :o)
A "ballábas" fékezésre pedig kifejezetten jól reagált a Trabi.
A műszaki hibák általában hétköznapi munka közben jöttek elő, versenyen csak két alkalommal romlott el, amikor kiesett egy csavar a váltó kapcsolószerkezetében, valamint egy féltengelytörésnél.
...
Azóta "megütöttem" a fejem és újra venni szerettem volna egy Trabantot, szimplán buliból, de ami tényleg tetszene, az irreálisan drága, ami meg olcsó, az olyan is...Ráadásul nem nagyon segítik ennek a "kihalásban" lévő típusnak még a veterán minősítését sem... :o(
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Újkorában a Subaru árlista legtetején csücsült, most viszont már csak egy dinoszaurusz, ami közelebb van Samantha Foxhoz, mint Megan Thee Stallionhoz.
A Volkswagen Csoport immár 28 éve publikált üzleti jelentése szerint az első Audi A8 technológiai korszakváltást hozott az autóiparban. 1994-ben szerintem ennél is többet tett, hiszen úgy indította el az Audit a manapság is sikerrel járt útján, hogy a V6-os és V8-as dízelektől a legendás 32-szelepes benzines V8-on át a hosszított platformú V12-es verzióig mindent felajánlott, ami egy luxusautótól elvárható.
Eddigi legjobb autóm. Nem szoktam sokáig megtartani autókat, de ez marad, még úgy sem adjuk el, hogy jön a gyerek. Nem érdekel, mi nem fér bele és hogy nehéz kivenni a gyerekülést stb.
...
Van egy pár szabály, amit be kell tartani és akkor nem lesz gond vele: Ezekről tudni kell (EU model), hogy van bennük részecskeszűrő, egr és kettőstömegű. Vezérműláncos és kettős befecskendezésű. Négy vezérműtengely. A gyár 15ezer km vagy egy év olajcserét ír elő. Nem hallottam még olyan tulajdonost, akinek hála isten a kocsi ne kérte volna legkésőbb 9000 km körül. Nekem 7000 km-nél többet nem ment még el egy olajjal. Ment volna, nem kérte, de én inkább cseréltem, mert hosszú távra tervezek vele, annak ellenére hogy csak kipróbálni akartuk és utána eladni, hogy mást is kipróbálhassunk. Szóval van benne kettőstömegű lendkerék is, emiatt csak kinyomott kuplungal lehet indítani és leállítani is, ergo ez elég sokáig fogja így bírni. Bármennyit mész vele, mindig hagyd legalább egy percet járni leállítás előtt, még a kúton is tankolás előtt. V8 olyan hőt termel, hogy beszarsz. Nyilván hidegen nem rúgod neki, van rajta olajnyomás és olajhőfok mérő, ha elérte az üzemit akkor lehet taposni, bírja. Az EGR és a részecskeszűrő egy nagy kibaszás, amint lejár a garancia, kap egy rendes kipufogó rendszert ezen szarok nélkül, addig is csak hosszú utakra használom, várost kerülöm, arra ott az asszony gyász yarisa. Így van lehetősége regenerálódni és nem tömődik el gyorsan. Azt mondják kokszosodik a közvetlen befecskedezés miatt, ez lehet így van de eleve kettős befecskendezése van, valamennyire tisztulnak a kipufogó oldali szelepek is, amúgy meg bejáratott technika van a koksz eltávolítására, nekem ez nem probléma. Na mindegy, én nagyon vigyázok rá, nekem ez egy kincs.
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
A Punto korszak
Az első kérdés persze rögtön az volt: mivel? Dunaújvárosnak futárszempontból rettenetesek az adottságai: dimbes-dombos utcák, a városrészek pedig zártan elkülönülnek egymástól. Forgalom viszont általában nincs, és parkolóhelyet sem különösebben nehéz találni. Végül elcsakliztam a szüleim második autóként tartott szakadt egyes Puntóját.
Az autónánia posztok általában valami korosodó, kicsit szerencsétlen típusról szoktak szólni, amire éppen lenne pénzünk, de belevágni egy újabb problémás polgárpukkasztó projektbe annyira azért nincsen ingerenciánk, ezért inkább írunk róla, hogy levezessük azt a feszkót, amit a napi huszonhét és fél órányi hahun töltött idővel szerzünk.
Caparo T1 (2006) - A közúti Formula 1-es autó hülyeség
Rengeteg sportautógyár próbálkozott már egy „utcai Formula 1-es autó" kifejlesztésével, ám ezeknél általában inkább csak marketingfogás volt a fenti jelző, valójában nem sok közük volt az együléses versenyautókhoz. Ott van például a Ferrari F50, melynek gyártása során konstrukciós és motorikus szempontból valóban Formula 1-es technológiákat használtak, de a frissen piacra dobott Mercedes-AMG One-t is említhetjük, amely bár valóban egy F1-es hibrid hajtásláncot kapott, de ettől még egy kétajtós kupé, ami majdnem 1700 kilót nyom.
Nagyon régóta szerettem volna egy X308-as XJR-t, amit szerencsére két éve sikerült is megvásárolnom. Az első hónapok rettegéssel teltek, mert a rengeteg ismerős, autószerelő, vagy kolléga (akik ugyan még messziről sem láttak ilyen autót, "de a szomszéd ismerősének a fiának a testvérének a nagyanyja egyszer hallotta, hogy a jaguárok megbízhatatlanok") meggyőzött, hogy előbb vagy utóbb de tönkre fog menni, megáll alattam, felrobban, soha többé nem fog beindulni, csődbe fogok menni. Szerencsére az élet rájuk cáfolt, mert két év elteltével is bármikor, bárhova elmerek vele indulni.
Bolla Gyuri is odavolt a nagymacskáért (még ha nem is ez az évjárat, na de akkor is)
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Ez egy korai elmélet volt, még huszonéves korom elejéről, amikor még nagyon messze voltam attól, hogy autók tömkelegét próbáljam ki, és a tapasztaltabbakra hagyatkozva amúgy is logikusnak tűnt. Persze van igazságalapja az ellenérzéseknek, de nagyon nem úgy, és nagyon nem olyan mértékben, ahogy elképzeltem.
Nemrég eladtam a családi autónkat, és bár van a kertben két működő kocsi, egyik sem helyettesíti igazán – vásárolni kellett valami újat. Az igények megszondázása után összeállt, hogy benzinmotoros, automataváltós kombit kell keressek, lehetőleg tetőablakkal és vonóhoroggal. Eddig jó, bonyolító tényező viszont, hogy kétmillió forint volt a meghatározott keret. Igazán nem sok pénz manapság a használtautó piacon.
Az Ikarus A3 nem holmi rosszul elsült vicc. Története 1986-ig nyúlik vissza, akkor mutatta be a francia Auverland cég az A3 típust, melyet elsősorban a hadsereg számára fejlesztettek, de civilek is megvehették. Amikor 1999-ben a menekülés útját kereste az Ikarus, ennek a terepjárónak a licenszét vásárolták meg, hogy hazai gyártással honvédségi beszerzésen induljanak vele.
Sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha sikerül a terv, mert az Ikarus még azelőtt csődbe ment, hogy a Honvédség terepjárót választott volna magának az Uazok helyére. Mellesleg az Auverland története is bukdácsolások sora. A lényeg, hogy összesen öt kaszni készült Mátyásföldön, ebből hármat szereltek készre, prototípusnak, és mind a három rendszámot kapott. Ez itt az utolsó, melyben ott az eredetileg bele szánt Peugeot dízel, és ez így egyben a valódi, magyar gyártású terepjáró. Egy darabka történelem, melyről Juhos Sándor mesél.
Az igazság fontos dolog. Élhetünk mi egy elképzelt világban, de attól még körülvesz minket a fizika. És bizony a fizikát nem lehet meggyőzni az igazunkról, nem áll le velünk vitázni, hisz az van, amit ő mond. A Fos mérése kapcsán felmerültek vitás helyzetek, bonyolult kérdések, úgyhogy Bélával úgy döntöttünk, hogy tök egyszerű a dolog, megkérjük a fizikát, hogy tegyen rendet. Van ok rá, hogy ez a motor 144 lóerőt tudjon? Vajon valaki a múltban kicserélte a motor belsejét egy soros vétizenkettő bokszerre? Vagy egy robbanás szélén lévő atomerőmű bújt el a szelepfedél mögé? Ki kellett deríteni, nézzünk bele a motorba egy kicsit.
Szerelem volt első látásra. Amikor 1998-ban találkoztunk, Ő egy nagy telepen ácsorgott már évek óta, több száz sorstársával együtt. Addig csak látens amerikai AUTÓ szerető voltam. Nem is hittem hogy kis hazánkban lehet kapni ilyen csodákat. A filmeken csak csodálkoztam, hogy egy autós üldözésnél mitől füstöl a hátsó kerék. Na azóta tudom... ;-))
...
A sors? azonban közbeszólt. A korábbi "gondos´" kezek megtették a hatásukat. Egy a motorból érkező nyikorgó hang vége teljes felújítás lett. Da akkor már nem gyári értékekre, hanem kissé "felpiszkált" szintre lett hozva Őnagysága. Akkoriban sajnos még semmiféle alkatrész beszerzési forrást nem ismertem, így eléggé körülményes volt a szükséges dolgok össze nyalábolása. Egy németországi cégtől hosszas levelezés eredménye képpen sikerült mindent beszerezni. Több mint fél évbe telt mindez. Azót kevesebb mint egy hóhap lenne ugyanez. És vélhetően olcsóbb is lenne.
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Menjünk vissza egy kicsit az időben: 1966-ban az SCCA – Sports Car Club of America – felügyelete alatt megalakult a Trans-American Sedan Championship. Az idők során több neve is volt a sorozatnak, de az egyszerűség kedvéért hívjuk simán Trans-Amnek. Az már a széria nevéből könnyen kikövetkeztethető, hogy a versenyeket az Egyesült Államokban rendezték, az viszont nem, hogy mindez nem csak amerikai gyártóknak szólt, hanem bárki jöhetett, ha megfelelt a szabályoknak.
Jourdan tövig nyomta a gázt azon az elhíresült monte-carlói éjszakán. Nem is tehette volna másképp, hiszen ötvennyolc évesen épp az utolsó éveit futotta versenyzőként, és óriási iramot diktált, hogy bizonyítson a nejének. Navigátora Frédéric reszketve diktálta sorra a kanyarokat, jobb kettő, bal három, mester! - üvöltötte vékony, de magas hangján az anyósülés négypontos biztonsági övének fojtó szorításából. A délután elrajtolt mezőnyre időközben ráesteledett, a szúrófények lézerkardként metszették százmillió fenyő lombjait a hideg januári éjszakában.
A történet szerint MacGyver Budapestre utazik, egy érzékeny információkat rejtő órát kell átvennie egy amerikaiaknak dolgozó orosz kémtől. Már elsőre gyanús, hogy a budapesti utcáknak furcsán Los Angeles-i hangulata van, de én nem tudhatom, nem éltem a szocializmus alatt.
Gazdaságos ivó vagyok. Ez előny, hiszen olcsón és gyorsan cseszem szét magam, másrészt hátrány is, mert egy erős nap utolsó tüskéjeként bevert belga sör már közepesen kicsinál. Két Kwak volt bennem, én meg a Mosselenben, mielőtt kimentem az utcára szívni egy kis frisst, és hopp, a telefonom megcsörrent. Tibi barátom volt, és közölte, hogy aznap zárul a jelentkezés, akkor megyünk-e a Bamakóra?
Petrány Máté kollégánkkal nemrég az első három Gymkhanát jegyző Matt Martelli osztott meg részleteket a kezdetekről. A rendező szerint 2008 tájékán a raliversenyzés lényegében senkit sem érdekelt Amerikában, így a cél az volt, hogy valahogy a tengerentúli közönség figyelmét is felkeltsék. Mivel a gördeszkás, BMX-es és hasonló extrémsportos videók éppen aranykorukat élték, Ken Block fejében megszületett az ötlet: készítsenek ők is egy ezekhez hasonló kisfilmet, csak épp egy autóval a főszerepben.
Mint az egy korábbi posztban kifejtettem, a pár év D-Max és Vadmusso után még mindig pickupra vágyok, így a mostani Heti merítésben az általam nézegetett típusokból nyújtok át egy válogatást. Mondjuk az első pont nem pickup, na de azért beleillik a listámba ;) (Nyegleo).
A Landy és az én történetem egy picit régebbről kezdődik, még pedig 1986-ból. Akkoriban itthon nem nagyon lehetett ilyen autóval találkozni, én is Ausztriában egy kis faluban láttam egy 88-ast. Mondhatom első látásra szerelem volt. Ahányszor arra jártunk, mindig sóvárogva néztem az ütött-kopott kis gépet. Aztán teltek, múltak az évek, a szerelem megmaradt, már csak az autó hiányzott a beteljesüléshez :-)
...
2011 szeptemberében aztán adódott egy lehetőség és éltem vele. Egy helyi autókereskedőnél volt egy LR88S3, amit sokáig hirdetett, de nem kellett senkinek. Átmentünk a testvéremmel megnézni, és szerelem volt első látásra. A család női részlege teljesen hülyének nézett, mondván minek ez a roncs, de gondoltam nem lehet így vége egy legendának. Meg kell mentenem a magam örömére. Következő héten nyélbe ütöttük az üzletet. Hozzám került egy 1972-es gyártású 88 sw, ráadásul dízel. Madarat lehetett velem fogatni.
...
Ezt az autót csak olyan ember válassza, aki tényleg fanatikus, és ilyenre vágyik ! (Vásárlás előtt mindenképp próbálja ki ha teheti, akkor hosszabb úton, mert azért ez nem egy limuzin.) Velük folyamatosan foglalkozni kell, nem olyanok, mint a mai, modern autók. Tudomásul kell venni, hogy a 40-50-60 éves technika már gondozást igényel. Hol egy tömítés, hol elektromos csatlakozó, vagy kapcsoló mehet tönkre, és azokat bizony cserélni kell, ennek anyagi vonzata is van. Most, hogy már 5 éve tartósan használom (2012 októberében helyeztettem forgalomba, és 90000km van mögöttünk, napi rendszerességgel járok vele munkába (is))azt hiszem mondhatom én nem bántam meg, hogy megvettem.
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!