Bár 1992 és 1998 között a legendás F1 volt az első utcai autó, mely a McLaren falai között készült, a brit sportautógyár személyautókra szakosodott részlege, a McLaren Automitive csak 2010-ben jött létre. Első modelljük a 12C (vagy MP4-12C) volt, melyből 2011 és 2014 között több mint 3 400 darab készült. Az autó közepén egy 3,8 literes duplaturbós V8-as kapott helyet, melynek 592 lóerejét egy hétsebességes duplakuplungos váltó továbbítja a hátsó kerekekhez. Érdekesség, hogy bár a McLaren szerint a 12C végsebessége 333 km/h, a valóságban 346-ot is sikerült belőle kihozni.
Ahogy Skyline esetén is, a Supra elképesztő népszerűsége is több, a Nissanéhoz nagyon hasonló tényezőből állt össze. Egyrészt szerepelt a Gran Turismo első és második részében: ez volt az a játék, ami nagy tömegekkel megismertette a japán belpiacos autókat. Gondoljunk csak bele, hogy itt még bőven a 90-es évek végén járunk, amikor még nem volt internet, így sokaknak – köztük nekem is – óriási élmény volt addig teljesen ismeretlen, ám annál érdekesebb típusokat megismerni.
1974-ben a németek már az utolsó órában jártak, hogy megmentsék a renoméjukat, amikor elkészültek a Bogár leváltására valóban alkalmas Golffal. A modern felépítésű autónak nem a labdajáték, hanem a Golf-áramlat (németül Golfstrom) volt a keresztapja. A wolfsburgiakat viszont aggasztotta, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában rögtön a gazdagok sportja jut majd az emberek eszébe, akkor pedig marketinges legyen a talpán, aki összekapcsolja a helyi mércével apró, európai ferdehátút a kockás nadrágban feszítő milliomosokkal...
Egy átlagos felhasználó úgy él, hogy ha elromlik valami az autóján, akkor bosszankodva megjavíttatja. Az autókedvelő úgy él, hogy elviszi az autót rendszeresen karbantartásokra, megadja neki, ami jár. Aki hobbiból tart autót, az széppé varázsolja, ápolgatja, kicseréli, amit kell, és időnként átnézi az autót, hogy mindig tökéletes állapotban legyen a jármű. Meg vagyok én, aki a napi járós autóját is hobbiból tartja, és emiatt meghasonlik önmagával. Egy jóval alacsonyabb polcon tárolom, mint a többi autómat, de önkéntelenül is keresem, hogy mivel van rajta probléma. Ha megtalálom, megpróbálok nem foglalkozni vele, mert úgy érzem, hogy itt ez a helyes tett. De persze ahogy a kígyó sem tagadhatja meg önmagát, úgy én is hiába áltatom magam, csak a gazdám helyett a pénztárcámat és a szabadidőmet marom meg egy óvatlan pillanatban.
Csomagtartó: Nekem pont elég, 3 főnek több hetes kiránduláshoz is befér simán 3 utazótáska. Ha horgászni megyek a horgász fotelt is benyeli meg az összes peca cuccot, karácsonykor pedig a 2,40-es fenyőfa és simán befér ha eldöntöm a hátsó ülést. Döntött üléssel gond nélkül elvittem 4 db felnire szerelt 17 colos gumit. Kértem rá vonóhorgot is, utánfutót nem húztam még vele, nem is tervezem, bicikli szállítót szoktam a horogra szerelni.
...
Nettó 800km-ert bírt ki, úgy hogy a műszerfal mögött ne zörögjön bizonyos fordulatszámon, vagy rosszabb út esetén valami csavar vagy műanyag. Engem zavar (zavart), szerintem ha lenne ilyen opció rendelésnél, hogy „ garantált zörgésmentes beltér” akkor én azért hajlandó lennék fizetni is. Halottam, hogy a Vitara is zörög, meg a TC-n olvastam, hogy a 40 millás Merci is, szóval ezt simán elnézem már neki.
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Az 1994-es Jaguar XJ6 3.2S annyira szép, hogy a kert díszének is elmegy, amíg javításra várva pihen. Ezt mondtam mindenkinek, mikor megvettem, de azt nem gondoltam, hogy végül közel egy évig tart majd ez a kerti pihenés.
Gyerekkori emlékeink között keresgélve hajlamosak vagyunk a valódi memóriafoszlányokat összekeverni a papírképeken őrzött pillanatokkal. A kevés, de annál értékesebb kép örökké az emlékezetünkbe vési azt is, amiről legfeljebb a szüleink sztorijaiból lenne tudomásunk. A korabeli autósújságokból kivágott képekkel komfortossá tett szobámra, a kisebb játékboltnyi (azóta is a garázsnak kinevezett iratrendezőben tartott) kisautómra és a Trabantunkra azért biztosan emlékszem. Mintha csak tegnap lett volna, amikor a kétütemű autók betiltásával jól megijesztett szüleim előre menekültek, és egy négyüteműre cserélték az egyébként újszerű 601-esünket. A szintén újszerű 1,1-esben a leginkább ülésmagasítóként jeleskedő, korabeli gyerekülésbe ülve az öv bekötésével egy kis pultot kaptam az ölembe, amire egy műanyag kormányt támasztottam, és azt csináltam, amire már akkor is szívből vágytam: vezettem!
Nem tehetek róla, autóbolondnak születtem. Igazi kincsesbánya volt az utca, a 90-es évek izgalmasan vegyes képet mutató felhozatalát kívülről fújtam, apum rendszeresen szállította az aktuális magazinokat (nagy részüket azóta is őrzöm), születésnapra és karácsonyra egy kisautó volt a biztos választás (minél hétköznapibb típus, annál jobb), az oviba minden nap vittem magammal egy túlélő Matchboxot vagy Majorettet. A tévében KITT volt a kedvencem, mondanom sem kell, később mekkora csalódás volt a Baywatch. Szerettem, ha a szereplők a kormány mögé ültek, utólag persze sajnálom, de akkoriban Belmondo kosztümös filmjeire sem voltam kíváncsi. A doboznyi floppy-ról és később CD-ről is autós játékokat telepítettem, és órákig játszottam a kisautóimmal, persze szigorúan az összeillő méretarányokkal...
Ez a közeg igazi safe space volt számomra. Apum ennél sötétebben látta a dolgot, a címbeli idézet is tőle származik. Hálás vagyok, hogy egyúttal a megoldást is ő találta ki, tőle tudtam meg, hogy némelyik hozzám hasonló őrült hivatásszerűen él a hobbijának, ők írják azokat a cikkeket, amikből kiderül, hogy milyen lesz az új 5-ös BMW. Hoppá! Ez annyira megtetszett, hogy titkon eldöntöttem, én ilyen őrült akarok lenni. Kicsit tartottam tőle, hogy ehhez mérnöki diploma kell, arra viszont örökletes humán beállítottsággal kevés esélyem volt. Szerencsére jött a szombat délben Totalcar, Karotta és Winkler pedig megmutatta, hányféle oldalról lehet szemlélni ugyanazt a témát, hála nekik elhittem, hogy én is lehetek az élet császára. Ahogy lehetett, megszereztem a jogsit, és az újságíró diploma kedvéért a BKF-re jártam, egy ideig metróval, utána tesztautóval.
Az A5.hu-nál csak rövid ideig gyakornokoskodtam, az Autó-Piacnál viszont két éven át úgy éreztem, mintha nyertem volna a lottón! A szakma mellett fantasztikus kollégákat ismertem meg. Örökre hálás leszek nekik, amiért hittek bennem és olyan lelkesen támogattak, mintha a saját gyerekük sorsát egyengetnék. Első autómat, egy 1981-es Opel Manta B CC-t Lővei Gergelytől vettem, majd, amikor nem tudtam megfelelő helyen tárolni, vissza is vette tőlem. Állítom, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem bukott az első autóján, pláne, egy veteránon. Az online újságírással az Autó-Piac beszántása után az Origo Autó rovatánál, a TV-műsorok születésével a Garázs TV stábjában ismerkedtem meg, és az Autó-Motornál folytathattam a nyomtatott újság manufakturális gyártáshoz hasonlítható készítését. Közel 15 év után végül eljutottam a TC-hez, igyekszem jól bánni az örökséggel.
Hogy mit vezetek? Columbóhoz hasonlóan egy öreg, szürke Peugeot-val gördültem be, de a napi járós 206-os mellett pár éve sikerült megvennem az autót, ami gyerekkoromban a négy keréken guruló tökéletességet, egyben az álmok netovábbját jelentette, egy E39 525i-t. Nem kárhoztatom mindennapos nyúzásra, szent grálomat a jövőnek tartogatom, az állagmegóvás persze megkívánja a rendszeres járatást, feltéve, ha nem esik az eső. Egy BMW nem BMW alapon tavaly gyerekkorom kedvenc régi autója, egy E28-as 5-ös is családtaggá vált. Ahogy a feleségemnek ígértem, a tökéletesnek nem, imádnivalónak annál inkább nevezhető Cápát gyakrabban fogom kihozni a garázsból, hogy ne csak a tudat, hanem a közös kilométerek is boldoggá tegyenek. Érdemes hallgatni rá!
Ez a negyedév is eltelt, nagyobb cégeknél születnek az első pénzügyi értékelések, rendes autóbuziknál meg pörögnek az autók a flottában. Történt a mi házunk táján is néhány változás, volt amitől búcsúzni kellett, volt ami jött, összlétszámban azonban csökkent a flotta. És ez zavar. Nagyon.
Gyerekként elvarázsolt a Corvette C4 nyúlánk alakja, majd újságíróként vezettem C6 tesztautót. Ez itt a kettő közötti, ötödik generáció, a Chevy Corvette C5, melyet 1997-től gyártottak 2004-ig. Még bukólámpás, de már van benne HUD meg kitörésgátló, és egy igazi, telivér sportautó, számos műszaki csemegével. Meg egy üvöltő V8-cal.
Az Alfasud egy C szegmensbe tartozó elsőkerekes kisautó volt, melyet 1971 és 1989 között gyártott az Alfa Romeo. Létezett belőle ferde hátú, kupé és kombi kivitel is, a motorkínálat pedig kizárólag négyhengeres boxereket tartalmazott 1,2; 1,3; 1,4; és 1,5 literes kivitelben. A leggyengébb változat 63, míg a legerősebb 105 lóerős teljesítményt tudott.
Kikötéseim az új kocsival kapcsolatban. A legfontosabb a megbízhatóság (nem elsőgenerációs hajtásrendszer), ne legyen 3 hengeres mütyürke valami, kombi és automata váltó (meguntam a dugóban történő váltásokat). Ezekkel a feltételekkel elég sok minden ki lett lőve...
...
A motor+váltó+hybrid rendszer szerintem egy zseniális megoldás, de meg kell tanulni használni. Mint írtam az elején nem tetszett és bántam a választásomat. Most már tudom használni, és nem egy lassan vánszorgó vezetési stílusom van. Sokkak szerint elég nehéz a lábam. Igaz a kocsitól nem várom el egy 3s-os gyorsulást. Városban és országúton megfelelő ereje és dinamizmusa van, valószínűleg mert használom a vezetési mód választót.
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
A B3 generáció volt az első Volkswagen Passat, amit keresztmotorral szereltek, mert nem az Audi 80, hanem a VW Golf rokona volt műszakilag. Aztán az orra is nagyon különleges lett, hűtőrács nélkül, mélyre nyúló köténnyel, talán innen kapta becenevét a Malac Passat. De ez az 1992-es darab azt is megmutatja, hogy miért szerették oly sokan ezt a legendás családi autót.
Bár a videóban erről nem esik szó, erről a kocsiról érdemes tudni, hogy decens ültetést kapott, a német forgalmiba be is van jegyezve a rugó szett. Ráadásul ez nem valamelyik sokat emlegetett dízel, hanem az ABS motorkódon jegyzett 1,8 literes benzinmotor, központi befecskendezővel és 90 lóerővel. A lényeg azonban nem ez, hanem a mindössze 52 ezer kilométer és a nyugdíjas német bácsi fűtött garázsa, ami kiváló állapotban megőrizte az eredeti a fényezést és a kárpitot.
Műszakilag is patika a malac, még a rádió is a bele illő VW Alpha, bármilyen lehangolóan spúr megoldás volt az új korában. Szóval szinte múzeumi darab ez a Passat, és méltón megidézi 1992 valóságát: szegényes felszereltség, kényelmetlen ülés, nyestriasztó, viszont tökéletesen megbízható, jól működő és egyszerűen, olcsón karbantartható műszaki tartalom. Ilyen egy klasszikus VW családi szedán!
Ez a bizonyos nagy fordulópont egy drasztikus szabályváltoztatásnak köszönhető, melyre már hatalmas szüksége volt a sportnak. Ennek keretében az egészen az 1992-es szezonig visszanyúló, a végére igen problémás LMP1-es szabályrendszert a Hypercar kategória váltotta fel, mely minden tekintetben előnyösebbnek tűnik mind a gyártóknak, mind a szervezőknek, mind a nézőknek. Azonban hogy megértsük, miért is akkora nagy szám ez az új szabályrendszer, először vizsgáljuk meg, mi is volt a baj az előzővel.
Élményautó - ennél a fogalomnál a lexikonban csak egy fotó kellene egy Spiderről, semmi több
Még nem régen van meg a vas, bár az ismerkedésen túl vagyunk. Elég nagy szerencsével jutottam hozzá - gyakorlatilag annyiban van, mintha dojcslandból hoztam volna és leregadózom - valamiért nagyon el akarták adni, valószínűleg féltek tőle (öreg, olasz, ritka blablabla). Magyar szerelő nem kókányolt még bele, ellenben a német! Az elektronika siralmas - egyelőre - bár már elég sok mindent megcsináltam rajta (pölö az összes műszert újra kellett gombolni, hol a jeladó volt rossz, hol rosszul volt bekötve, hol meg nem is volt bekötve, a biztosítékdobozon meg annyi a szigszalag, mintha el akarták volna postázni valahova). Mindezektől eltekintve hálás darab és nagyon szerethető; persze ez alfásoknál mindig kis elfogultságot is jelent.
...
Borzalmasan öncélú egy vas: nagyon látványos és stílusos, ezért cserében jó ha az ember hozzászokik, hogy szűk, olaszmajom pozícióban ül, 120 fölött a menetszél lobogtatja a fület, nincs csomagtér, nincs rugózási komfort. Ezek azonban szigorúan részei a Nagy Alfa Spider Érzésnek.
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
2014-ben a Nissan egyszerre megbotránkoztatta és elkápráztatta az autós közvéleményt: egy olyan Le Mans-i prototípussal rukkoltak elő, mely minden addig bevett gyakorlatot, alapelvet, írott és íratlan szabályt felrúgott. A mai napig erősen megoszlanak a vélemények, hogy a Nissan GT-R LM Nismo egy eleve halálraítélt agyament baromság, vagy egy be nem teljesült zseniális vízió volt inkább. Ennek járunk most utána.
Sokunknak van valamilyen formában projektautója: van, aki veteránt újít, akad, aki a tuningol, és olyan is van, akinek csak beakadt valami kretén szerelem. A műfaj nem igazán kötődik kategóriákhoz: tulajdonképpen olyan hobbiautóról van szó, amit a gazdája maga farigcsál, általában azért, mert élvezi. Olyan ez, mint gyerekként – vagy felnőttként – a legózás, csak nagyban. Hiszen amikor egymás után rakjuk a kis kockákat, végül egy érdekes, részletes tárgy születik, de az igazi élvezet nem a végeredmény, hanem maga az alkotás.
Nos én 2010-ben egy 2.0-es benzines 1991-es Honda Accordból ültem át ebbe a paripába és meg kell valljam, féltem a megszokott dinamika elvesztésétől. ÉS kellemeset csalódtam. Ezzel az autóval is lehet dinamikusan haladni, persze kicsit más stílusú vezetést igényel és más az élmény is. A honda nagyon lapos, széles autó volt hihetetlen kanyarstabilitással, ehhez képest ez az AVANT egy magas építésű billegős karosszériájú autó, ami nem jelenti feltétlenül azt, hogy hamar elvesztené a tapadását, ellenkezőleg, bár költséges a futómű karbantartása, viszont a sok lengőkaros technológia kimondottan stabil útfekvést eredményez. Kényelemre se rosszat se jót nem nagyon tudok mondani, az ülések oldaltartása elég gyér, ezt egy középső könyöklő beépítésével ellensúlyoztam valamelyest, majd a két első ülést is kicseréltem gyári S-line ülésekre.. A hátsó lábtér az katasztrofális, a raktér ledöntött hátsó ülésekkel kimondottan tetszik (végre kényelmesen haza tudtam vinni egy kétméteres fenyőfát:)), a kilátás körbe nagyon jó, egyedül a hátulját nem érzem az autónak pl. egy parkolás során.
...
Összeszámoltam, mennyit költöttem az autóra olajcserékkel együtt (hibalista+ itt vezetett) 1.060.000Ft. + 1.906.800Ft.) 2.866.800 forintot, ez levetítve a megtett kilométer alapján (187000km) kb. 15 Ft./km. A nálam töltött 153 hónapban havi átlag kb. 19000 Ft. a szerviz költség, ez évi átlag 225000 Ft.
Ez sok?
Ilyen volt egy első generációs A4-es 2013-ban
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Nehéz elfogulatlanul beszélni egy Viper-ről. Akinek volt azzal az ember úgy mosolyog össze, mintha egy laktanyában és egy körletben lettek volna a honvédségnél, tehát ismerik az összes közös rafinériát, poént és nehézséget. Akinek nem volt, annak pedig sörözés mellett a társaságban egész estét betöltően részletezhető a hang, az erő, a szag...abbahagyhatatlan.
...
Mikor először ültem bele olyan érzésem volt, mint a Mátrixban, amikor mondja Morpheus Neonak, mi is az a Mátrix, hogy "nem tudtad mi az ami hiányzik az életedből, mi az ami nincs" (szabadon idézve). Azonnal az az izgalom fogott el, az ülések kompromisszum és komfortmentes sportosságával, a nagy gokart érzéssel, a nagy piros gomb megnyomásával, amire mindig is vágytam. Egy vérbeli fotós olyan fotómasinára vágyik, ami nem "idióta biztos", egy vérbeli autós pedig olyan sportautóra, amin szintén nem szól bele semmilyen 3 betűs csodafejlesztés abba, hogy mikor és hogyan csússzon, váltson, forogjon. A legjobb, hogy valóban a "nálam a labda" érzésem volt benne. Nem segít semmi. Egy nyersparszt erejű vadbarom, amit persze féken lehet tartani, ha kell kezesbárány, de utóbbinak annyi értelme van mint a paksi erőművel teát főzni.
Egyszer Winklert is megmarta a vipera (sajnos a képek eredetije már a múlt homályába veszett)
Olvasd el a kiválasztott típusról írt ítéleteket és vásárlás előtt használd a Totálkár kártörténeti lekérdezőt, hogy minél kevesebb meglepetés érjen!
Biztos vagyok benne, hogy sokan csináltuk ezt: futottunk haza, hogy végre autózhassunk egy óriásit a kis pixelekkel. A végtelenségig szétpörgettem mindkét Need for Speed Undergroundot is, de nálam a mélymerülés a japán belpiacos autók tengerében már korában elkezdődött. A Gran Turismo első és második része volt az, ami miatt megismertem és pillanatok alatt rajongásig megszerettem azokat a különleges, JDM gépeket, amikről addig nem is hallottam.