Milyen buta halál már buszbalesetben elpatkolni – nyilallt belém egyszer csak, ahogy meg-megcsúszó hólánccal küzdötte felfelé magát a King Long a Turini hágó irányába. Közvetlenül az ablakom alatt még három szint látszott a behavazott, szorosra fűzött szerpentinből, az minimum harminc méter, a szakadék alja ködbe vész. Megint moccant egyet oldalirányban a busz hátsó tengelye, nekem meg eszembe jutott, hogy amikor megérkeztek hozzánk az első kínai buszok, a volánosok azt terjesztették, hogy a kerékcsavarok olyan rövidek, csak három menet fog.

Vajon elbír egy ilyen vékony szalagkorlát egy ekkora buszt?

Nem is kell eltörnie semminek, elég egy hófödte kátyú vagy egy alámosott, letöredezett aszfaltdarab, egy kerékkel már le is csusszantunk a latyakban az útpadkára. Megdől a rozoga minibusz, kibillen az egyensúlyából, és vidáman bucskázunk lefelé. Tán pont a minket követő fekete VW Transporterek egyikére pottyanunk; kábé hat méterrel alattunk van most az egyik, jól palacsintává lapítjuk.

Az első puffanást talán még túlélem, legfeljebb a kétes minőségű bőrrel bevont kartámasz töri el egy-két bordámat. De ahogy bukfencezünk lefelé, jönnek a csomagok a polcról. Egy krokodilbőr ridikül kilincse beakad a fülcimpámba, és leszakítja. Így jártam, Niki Lauda és Van Gogh társaságába keveredtem hirtelen, bár ha megkérdezik, hogyan történt, legfeljebb egy ridikülre hivatkozhatok. Az öröm nem tart sokáig, már a második szintnél járunk, és nincs megállás.

The complete sports car

Hatéves lehettem... szerelem volt első látásra pedig matt fekete volt, ecsettel vagy teddy hengerrel lefestve, forgatott felnikkel és ültetve...

Feel the sunshine

Akkori árát kicsit borsosnak tituláltam, de egy próbakanyar után ki is derült, hogy mi kerül ennyibe ezen a jószágon. Hazafelé az autópályán munkába siettem épp így első ízben ki is derült, hogy a Smart-oknál általános 140-es korlátozást ennél a kocsinál el lehet felejteni.

Egy levetett cégautónak is van jó élete

Természetesen a valóság más volt. Kértük a hideg motort (2009 januárjában járunk), ellenben már meleg motorral várt minket az ürge. Beleülve, kipróbálva azt nem hogy 80.000 km volt benne, hanem inkább 580.000, azt is olyan magyarosan belehajtva, vagyis még sz@rabb állapotban volt, mint a szegény 1.3D. A tulaj kardoskodott, hogy "nézzék meg, '99-ben 75.000 km-rel volt szervizelve!!", ja, oké, szóval 10 éve volt benne annyi. Köszviszlát.

Belépő szint

Tervbe van véve a motor levegő beszívásának legkönnyebbé tétele egy kis korrekcióval, mert ugyebár az összes autógyár túlságosan lefolytja a motort a minél csendesebb üzem érdekében nem törődve a józan ész elvárásaival...!

A pasztellzöld cseh Táltos

Dögledezett a Táltos. Mutatók mutattak amit akartak, alapgáz nem volt, gyújtás akadozott...kiderült hogy a vezeték az aksiról a biztosítékpanelba meg volt lazulva, csak a szentlélek segítette át az áramot.

Emlékeznek még tán, tavaly december végén történt az a bizonyos közúti Illegal drift-akció, amit - fantasztikus érzékkel - pár kevésbé elmés szervező egy körforgalomba szervezett Debrecenben. Majd az egészet rögzítették temérdek videón és büszkén tolták velük tele a netet, mert iszonyatos májerség a vihogó kislányok és az összegyűlt, sűrű tömeg lábaitól pár centiméterre csúszni keresztben. Véleményemet megírtam és továbbra sem változott, akit érdekel, itt elolvashatja.

Nagy szerencse, hogy - úgy látszik - cikkemmel sikeresen megtaláltam a célcsoportot, ahogy a Rozsdakupac-magazin srácai is, akik szintén nem értették, miért kell nyilvánosan büszkének lenni egy ekkora baromságra. Ők is megkapták a magukét, ahogy mi is, hiszen a birodalom visszavágott, azok, akiknek szántam, most megadták, tessék:

Ez aztán a StreetNightLife a javából. Valójában a szöveget semmilyen formában nem szeretném elemezni, mert magáért beszél. Emberünket nem érdekli, ahogy az sem, hogy megpróbálja - azzal a nedves szivaccsal, amit a fejében hord agy helyett - értelmezni, miről szólt az ominózus írás. Mert nem arról, hogy rossz keresztben autózni, még csak nem is arról, hogy rossz autó a Lada. Nem, inkább pontosan azokról, akik ilyen véleményen vannak, így gondolkodnak és a szakadt autóval közúton keresztben csapatás propagálására képaláznak egy fotót, melyen egy becsövezett, láthatóan a szériaautóhoz nem túl közeli Lada sedrint egy zárt pályán (vagy elzárt területen), vezetőjének fején bukósisakkal. A kedves készítő legalább lett volna következetes és egy körforgalomban driftelő Zsiguli képét tette volna be. De nem, ő nem gondolkodik. Sebaj, élvezze csak, az ő dolga.

A világ egyes pontjain elég némi útszóró só és egy teherautó elé rakott hótoló, hogy letisztítsa a frissen behavazott utakat. De a jelek szerint Magyarország nem ez a hely: a hó betakart minket, mint Moszkvát egyszer. Hiába verték félre a nagyharangot már pár nappal korábban: országos hóhelyzet van.

Egyes országokban profibb megoldásra van szükség. Ideális lenne onnan meríteni, talán mindenki jobban érezné magát. És az ingyen BKV-napot is beáldoznánk, ha reggelente ez a látvány fogadna: 

Az SS 101. páncélos hadosztályának PZ VI-ja 1944-ben egy francia mezőn. Propagandafotó, de kétségkívül impresszív látvány, bár ekkoriban már keveset mozogtak ilyen merészen, nyílt terepen. A szövetségeseké volt a légtér

A Panzerkampfwagen VI, azaz a Tigris a világ talán leghíresebb és legismertebb nehéz harckocsija. Ne nyissuk most szélesre a haditechnika-rajongók előtt a kaput, tudjuk, hogy a sok lúd disznót győz-alapon a túlerővel szemben a mégoly hatékony fegyverrendszer is előbb-utóbb megadja magát. A Tigris pedig egy bonyolult, kifinomult, de ugyanakkor precíz szerkezet volt, amely sok-sok törődést és odafigyelést kívánt.

Pufi a barátom

Az állapota nem volt túl szívderítő, de a kiváncsiságból a nálam levő laptopokon megnézegettem, hogy milyen áron mennek. Na találtam is a közelben, magánszemélynél egy 3.3 automatát, kíváncsiságból megnéztem, kipróbáltam. Azonnali szerelem lett.

Mihályfán az út szélén

Én is eladtam a legjobb autómat – úgy tűnik, ez most kezd rossz szokássá válni a szerkesztőségben. Ez is szögletes és piros volt, akár Bandi XR2-es Fiestája. Egy dologban különböztek: a Pandám nem matt és nem volt repedt a motorja.

Alapvetően nem sok gondom van az Avensisszel, egyetlen úgynevezett meghibásodás keserítette meg a birtoklásával töltött négy és háromnegyed évet, de ha őszinte akarok lenni, igazából az is csak amiatt lett hiba, mert megvártam. Óriási mákom van, na. Ezt nem önigazolásnak szánom, nincsenek Toyota-génjeim, vagy hasonló. Hogy mást ne mondjak, ez a kocsi egy Mazda keresése közben lett. De nem bántam meg.

Jól elvagyunk vele, csak hát, azok az átkozott zörgések, mert hát egy tizenhárom éves kocsi már joggal zöröghet. A probléma inkább az, hogy relatíve csendes. Oké, egy mai középkategóriás kocsi halkabb, de már az Avensis zajszintje is pont elég, hogy az embert zavarják a zajok. Ilyen környezetben az ember tényleg felhergeli magát, és hogy ez nem egyedi jelenség nálam: a Toyota Klub fórumai között külön topic az Avensis zörgések, recsegések, gyanús hangok, amely jelzi: teljesen normális vagyok. („A kormány hátsó bevonata hozzáért a műszerfal felöl jövő oldalnak és az nyöszörög... én befújtam agy pici wd40nel és az segített.. de csak kicsit érdemes fújni hogy ne csöpögjön le!” – és hasonlók)

Zsolt nem akárhol, hanem Kambodzsában olvas minket. Most küldött egy fotót és nekünk nem marad más, csak mélyen meghajolni a mesterek előtt, akik megalkották a csodát. Mivel a két autó gyanúsan hasonló formát és megoldást mutat, így akár azt is elhisszük, hogy valaki manufakturális alapon, mégis hivatalosan alakítja át ezeket.

Szia Winkli!
Egy ideje Kambodzsában tartózkodom, és nagyon sok érdekes dolgot tapasztaltam itt a közlekedés terén. Mivel hűséges olvasótok vagyok, meg mondjuk az én foglalkozásom sincs messze a kocsiktól (műanyagos vagyok) meglehetősen fura szerzetek keltették fel a figyelmemet ezen a vidéken.
Pár képet csatoltam, hátha valakit érdekelhet rajtam kívül.
A két kedvencem: 125 vagy 150 cm³-es lehetőleg ezer éves kínai motor után szögelt tuktuk. Nem ritka a 8 -10 ember sem a fedélzeten, ( gondolhatod, mit tud) melyet egy húzósabb menet után a gazdája nyakon önt egy kis vízzel a motorblokk tájékán . A másik itteni kedvencem, a Daewoo Tico alapú luxustuktuk.
Apukám, ez már a high-end, komolyan. Roppant igényesen megflexelve, ahogy kell. Viszont motorokhoz képest elképesztő sebességgel és motorerővel! Ez a verzió már az én súlyom alatt is megy 70-et is akár, és az emelkedő sem túl nagy akadály.
A legdurvább élmény a lejtőn lefelé kanyarodni a motoros verzióval. Látod, az az egy nyomorult dobfék küzd hősiesen, tapasztaltam. A fékhatás nem volt túl elementáris, elhiheted.
Hirtelen ennyi, ha esetleg úgy találjátok, érdekelhet mást, nyugodtan használjátok fel a képeket.
Üdv: Erdélyi Zsolt

- Bandi bácsi, mi ez a kis piros autó ezeken a régi képeken?

- Mutasd csak! Ja, az egy XR2-es.

- Mit jelent az, hogy XR2-es?

- Na, ez az, amit senki se tud, Lacika. A Ford, tudod, az a nagy amerikai autógyár, ami majdnem tönkre ment az évezred első nagy válságában, először a Cougarnál vetette be az XR-t. Valószínűleg azért, mert jól hangzott, más magyarázat nincs arra, hogy pont ezt a két betűt használták. Az XR7-es a Cougar optikai tuningos változata volt, egybepad helyett kagylóülésekkel, sporttükörrel meg fordulatszámmérővel. Tudod mi az a fordulatszámmérő, Lacika? Na mindegy. Hosszú csend után a legkeményebb Fiestánál került elő megint az XR, ezúttal egy kettessel. Aztán az Escortból, ami eggyel nagyobb volt, lett XR3, a Sierrából, ami még nagyobb volt, XR4, illetve XR8. Nagyjából ennyi XR-es Ford jut eszembe. De honnan is jött elő ez az XR2, Lacika?

Az év első Brekiburger-látogatása mindig ünnepszámba megy. (Oké, Bodega Vágóhíd a büfé valódi neve, a Breki csak egy családias becenév.) Nagyon rákészültünk már, hiszen egy Borzasztó Burger önmagában is ünnep, az év első hamburgerét pedig már tradicionálisan ott fogyasztjuk el. Mert imádjuk és nagyon finom. Ott darált húsból készül, semmi mélyhűtött pogácsa, előre kell rendelni, mert a jó kajához idő kell, de megéri.

Winkler haverjának autójával mentünk, amiben nem is lenne semmi érdekes, ha Winkler jó barátja és e-mail pajtása nem India egyik leggazdagabb embere lenne. Tudják, az az ember, aki autógyártóként egyedüliként látta be azt, hogy az emberek döntő többségének első autója egy használt autó, ezért is épített ki egy iszonyatosan komplex használtautó-hálózatot. Nem mellesleg pedig bajsza van és szereti a bluest, szóval rossz ember nem lehet.

Most kíváncsiak voltunk, hogyan muzsikál a Mahindra XUV500, így gyorsan megszavaztuk transzport-járműnek. Winkler majd megírja a tesztet, a mi véleményünk már kialakult. Hajrá Anand, kitartás!

Fontos, hogy nem szabad kiszámolni, mennyit költ az ember egy-egy évben autóra-motorra. Engem viszont akkor is érdekel, ha egyszer már belefutottam egy csúnya összegbe, amikor a Mazda MX-5 eladásakor egymásra raktam a szerviz-munkalapokat, és kijött, hogy csak tervszerű megelőző karbantartásokra ment el 700 ezer forint. És a Mazdának baja sosem volt. Közben nem is tűnt fel, hogy költöttem volna rá, ezért sem szabad összeszámolni. A fillérekből fenntartható autóikról handabandázó tulajdonosok közös ismérve, hogy még egyszer sem számolták össze.

Mérges maci

Két hibamentes nap eltelik, harmadik napon ránézek a kerékcsavarokra: itt valami nagyon nem stimmel. A kereket levéve gyanúm beigazolódik, a 16 csavarból mindössze 7 darab gyári, a többi más hosszúságú, menetemelkedésű stb., volt mindenféle mint a jó bazárban.

A kanyarban a Shinkansen-t is bünteti

Ördögi mű, szerintem a japánok ezzel akarták törleszteni az atrocitásokat,
amit elszenvedtek a történelem során.

Szíriusz kapitány

Az elődhöz viszonyítva kicsit morgósabb a motorja, kelletlenebbül pörög fel, viszont kevesebbet fogyaszt egy literrel és a hosszabb ötödik miatt nem fáj neki a pályázás.

A Hondaakkordkupém

Számomra a formája még mindig modernnek hat és sokan mondják, hogy ez a széria a saját korában az egyik legtutibb volt. Az én „hondaakkordkupém” ugyanúgy néz ki, mint a korabeli négyajtós Accord, csak két hosszabb ajtóval.

Megbízható útitárs

A Ranger-t terepen is használom, ehhez nagy átmérőjű, de viszonylag keskeny terepgumikat kellett beszereznem, valamint az első futóművet meg kellett emelni. Ezek után igazi terepjáró vált a Rangerből (volt Lada Niva-m is,ami nagyon jó terepen, de ez minden tekintetben felülmúlja).

Mint a rossz lelkiismeret, úgy üldöz engem a Puch. Ez az autó a legsötétebb lelkiismeretem fizikai megtestesítője. Egyetlen szerencsém vele - oly régóta lohol a nyomomban, hogy alig kellett ráköltenem. Nem viccelek, valamennyi közül a legelfeledettebb, legmellőzöttebb, ugyanakkor talán legjobban várt autóm, a Steyr-Puch eddig havi nem egészen nyolcezer forintomba került. Mindezt úgy, hogy most sokkal többet ér, mintha vele egy időben vettem volna egy hárommilliós Golfot, négymilliós Lagunát vagy ötmilliós Volvo S60-at. Azt a mellékes tényt, hogy e tíz év alatt nem tudta igazán betölteni autói szerepét, említett ellenpéldák viszont igen, kezeljük engedékenyen. Mert akkor hova lesz az öntupírozás.

Ugye, önök sem bírták volna otthagyni potom 120 ezerért?

Az alábbi videó az, amelyet - tipikusan - mindig tervezünk, de végül sosem jut idő rá. Biztosan nem ismeretlen önök előtt sem a jelenség és az időhiány. Most valami csoda folytán az OMG-nél valahogy lett egy pár órányi üresjárat, így elkészült ez a kis werkfilm, melynek köszönhetően önök is betekintést nyerhetnek abba, amit a tévés majmok csak úgy hívnak: baszakodás. A terminus technicus nem véletlen, hiszen amikor végre minden összeáll, akkor valójában még legalább 12 dolog közbejön. Ha más nem, akkor egy felhő, amely azonnal tönkrevágja a fényeket és az árnyékokat. Ez ilyen, mindig. Ez a kis videó jól mutatja a tizenhatodát annak, amivel egy ilyen forgatás jár, cserébe egy kicsit tán megismerhetik a srácokat, kiknek zsenije nélkül nem lenne olyan a TCTV, mint amilyen.

Ha hinni lehet a szóbeszédnek, akkor hamarosan elkészül egy második rész is, melyben a szezon folyamán összegyűlt, nem kívánt ill. elrontott jelenetekből is lesz bőven. A következő TCTV-epizódig sok kitartást kívánunk, lesz idén megint bőven, stay tuned!

Werk - Így (is) hegesztettünk Totalcar TV-t from OMG Visuals on Vimeo.

...a mi olvasóink, ezt eddig is tudtuk. Kreatívak, sokszor mókásak és nagyon bevállalósak (a trollokat most hagyjuk, azok csak azért kommentelnek, hogy lássák a véleményüket tizenkettes Ariallal).

Évről-évre, immáron hagyományosnak mondható módon, megtartjuk a Karácsonyi Hiéna ajándékosztós-kontesztünket, melyre - az egyes koncok értékétől függően - különböző feladványokat/feladatokat találunk ki. Különösebben összegezni nem szoktuk őket, mert aki részt vett egyszer az ilyenben, az mindig visszajön, hiszen tudja, mekkora oltári nagy móka, a többieket pedig nyilván nem érdeklik a sokszor 100 ezer+ forintos ajándékok. És ennek csak örülnek azok a kitartó elmebetegek, akikkel sokszor a sírásig nevettetjük egymást a nem ritkán hajnalig tartó értékeléskor.

A tavaly év végi Mohó Hiéna Karácsony azonban olyan combosra sikeredett, annyi remek alkotás, Benny Hill Showba illő produkció született, hogy ezt nem tarthatjuk meg magunknak. Ezúttal nem.

Természetesen voltak olyanok, akik bevállaltak egy-egy - nem kis elszántságot igénylő - feladatot, de mára már törölték a feltöltött tartalmat. Természetesen megértjük ezt, de a kemény mag versenyen kívül is vállalja a produkcióját, mutatva azt, mennyire rászolgáltak a nyereményre. Tartsanak hát velünk, nézzék, miről maradtak le, érdemes. (Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas képsorok következnek!)

Első - komolyabb - feladatunk a Csikós hasonmásverseny volt. Nem neveztek igazán sokan, éppen csak kezdett beindulni a gépezet, de azért érkeztek értékelhető pályaművek (katt a többiért!).

MagyarHUN Csikós, ahogy kell: kisvakond-szett, kész Mercedesekről álmodik és szerzőnk kedvenc étkét fogyasztja. Ő nyert

Kedves dolog történt velünk, elszoktunk már lassan attól, hogy tőlünk nyugatra másképpen működnek a dolgok. Volt egy posztunk, mely arról szól, hogy idén 50 éves a Lamborghini és mekkora hepajt szerveznek az olaszok ennek okán.

Embeddeltünk bele egy videót, melyet az AutoEmotionenTV stábja készített és csodás hangokkal volt tele. Ma kaptam egy levelet:

Dear Bull Lover Ommm,
happy new Bull ahh Year 2013!
thank you for linking our clip.
Feel free to use much more upcoming stuff.
Check our latest full review

Kind Regards,
Daniel Mikacic
Editor www.facebook.com/AutoEmotionenTV

Lám, köszönik a megosztást és örülnek neki, ilyen is van. Naná, hogy itt a teljes film, melyben a szöveg mellett akad hang is bőven. Mit hang? Égszakadás-földindulás.

Keep up the good work, guys!

És ha azt hiszik, hogy ez csak egy szűk réteg szórakozása, akkor tévednek. A Lamborghini-buzéria átível kultúrákon és embereken, nézzék csak, hogy a profi, X-Games győztes és többszörös dobogós, extrém lesikló Jon Olsson mennyire mindennapos szinten használja sajátját. (Összkerekes nem? De.)

Komment, innen:
was? 2012.12.28. 12:01:15
Hű de rosszak voltatok fiúk , szégyelljétek magatokat .
Ha egy ugyanilyen hir jött volna az USAból akkor meg mindenki istenitené őket , hogy milyen faszagyerekek ezek az amcsik . Magyart viszont csak gyűlölni lehet bármit is csinál.
Nem volt ebben semmi gáz, csak igy tovább! 

És tényleg. Most, hogy megnéztük a Speedhuntersen (tudják, ez az a nemzetközi szinten is számító magazin, ahol Karotta megnyerte az Év Autóépítője-díjat) ezt a videót, amelyet a tavalyi év legjobbjának szavaztak meg, igazat adunk a trollunknak. Tapsikolunk nekik, milyen faszagyerekek, hogy nem harminc centire a tömött sorokban álló nézők lábaitól driftelnek, ja nem, driftelnek. Így is lehet.

Talán csak annyit tennék hozzá, hogy Raikkönen helye itt van. A Forma-1 üresebb és unalmasabb lenne nélküle.