"Kénytelen leszek csalni, másként nem lesz vizsgaidőpontom"

Kellemetlen meglepetésre számíthat, aki műszaki vizsgára jelentkezne Budapesten a Mozaik utcában, illetve a Vas Gereben utcában működő állami vizsgaállomások egyikén. Miután július 7-én lezárta a helyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és őrizetbe vették a vizsgáztatók zömét, egy időre lebénult a Mozaik utcai állomás.

Bár a Vas Gereben utcában nem jártak rendőrök, ott sem maradt túl sok szabad időpont a nyári akció után, majd körülbelül szeptemberre az összes idei elfogyott mindkét helyen és már január is megtelt. Országosan sem volt jelentéktelen ennek a két vizsgaállomásnak a szerepe, hiszen 2019. első tizenegy hónapjában összesen 42 ezer kintről származó járművet vizsgáztattak le, amely az akkori országos, éves mennyiség negyede volt.

A kintről származó használt autókon felül a megyékben működő állami vizsgabázisokon ellenőrzik az évente vizsgázó taxikat és teherautókat is, de a legtöbb ügy az import használt autóké. Ezeket rendes és alapos vizsgára kell vinni, ha a kinti lejárt, vagy honosítani a meglévő műszakit, ha az még legalább egy hónapig érvényes és erről megvan az igazolás is. 

Az egyedi forgalomba helyezési eljárás nevű első lehetőség körülbelül 40 ezer forintba kerül, az utóbbi 8 ezerbe. Mindkettőről elmondható, hogy a Mozaikban az utóbbi években többször rossz állapotú autók is megkapták a jóváhagyást, majd a magyar rendszámot, így akár két évig közlekedhettek úgy, hogy nem fogott rendesen a fék, lógott a futómű, esetleg füstölt a motor, vagy olyan mértékben rohadt a karosszéria, hogy ezt az egészet bajosan tartotta volna egyben további évekig.  

Aztán július 7-én, éppen a vizsgaállomásokat felügyelő Budapest Főváros Kormányhivatalának feljelentése nyomán lekerült a fügefalevél a rendszerről. Kiderült, hogy a Mozaik utcai vizsgaállomás összefonódott az autós alvilággal, tizenkét vizsgabiztost őrizetbe vettek, illetve 250 millió forint értékben történtek lefoglalások. A KNYFÜ november 24-i tájékoztatása szerint, idézem:

"jelenleg előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást. Az eddigi eljárás során a nyomozó ügyészség 20 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, jelenleg egyikük sem áll személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt."

Nemcsak rossz állapotú autók mentek át kenőpénzért, ki tudja mi óta, de a vizsgaidőpontokkal is kereskedtek csak úgy, mint korábban Pomázon, szintén egy állami vizsgaállomáson. 

Miért ilyen értékes az időpont?

Egy olyan vizsgabázison, ahol évente több tízezer autó, vagyis a teljes magyar használtautó-import forgalom negyedének-ötödének sorsa dől el, nemcsak az számít, hogy kap-e magyar rendszámot az autó, de az is, hogy mikor. Az autókereskedések küzdenek az ügyfelekért és mivel a magyar kínálatba évente 150 ezer importautó kerül be, akár 500 ezer forintos Peugeot kisautóról, akár 25 milliós BMW X6-ról van szó, a vevők azonnal továbbállhatnak, ha a kiszemelt példány később kap magyar papírokat, mint egy másik hasonló. 

Az összesen több mint húsz megyei kormányhivatali állomáson most kétféle módon lehet időpontot foglalni, de kezdjük azzal, ahogyan a Mozaik utcai rajtaütés után megmozdult a budapesti rendszer. Létrehoztak egy Ügyfélkapu-regisztrációval elérhető netes felületet, ahol az autósok elektronikus naptárban választhatnak. Az alábbi képkivágás november 24.-i állapotot rögzít. E szerint a Vas Gereben utcában 2021. március 17. 11 óra 30 perc volt a legkorábbi időpont és a Mozaik utcai állomáson sem lehet már erre az évre bejelentkezni, csak február 16-ra. 

Egy kinti járművek honosításával foglalkozó, neve elhallgatását kérő forrásom szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a Pest megyében üzemelő állami vizsgahelyek szintén telítettek. Sok esetben el is küldik a fővárosból érkező ügyfeleket, miközben a jogszabály szerint az összes ilyen vizsgaállomás országos illetékességgel rendelkezik.

Egy vidéki állomás munkatársa szerint a megyékben hasonló a helyzet, mint Budapesten, de eleve kisebb kapacitással, sokszor egyetlen vizsgasorral és néhány vizsgabiztossal állják a rohamot. Ezért szelektálnak és előnyben részesítik a környékbeli ügyfeleket, illetve autókereskedőket az ország más részeiről érkezőkkel szemben. Idén a koronavírus-járvány miatt a vizsgabiztos-képzés is szünetel, így kérdés, hogy a Mozaikban mikorra tudják feltölteni a létszámhiányt. Eleve nagyon nehéz olyan szakembert találni, aki képes megállapítani a külföldi okmányok hitelességét és egyúttal az autó átvizsgálását is profin el tudja végezni. Mindez rengeteg tapasztalatot igényel, nem elég hozzá egy pár hetes tanfolyam. Ehhez tegyük hozzá, hogy az állami vizsgaállomásokon nagyobb felelősséggel, több kockázattal járó munkát végeznek kevesebb pénzért a vizsgabiztosok, mint a magánhelyeken, ahol időszaki műszakikkal foglalkoznak többnyire. Az sem tett jót a rendszernek, hogy miközben a jogi környezetről az Innovációs és Technológiai Minisztérium gondoskodik, a kormányhivatalok és így az állami vizsgaállomások a Miniszterelnökség alá tartoznak. 

A budapesti naptáras időpontfoglalás egy lépés előre, de egy másik lépés rossz irányba. A vizsgadíjat továbbra sem kell előre kifizetni és bár hivatalosan, utólag nem lehet megváltoztatni a bejelentett autó alvázszámát (vagyis, az időponthoz kötött azonosító adatát), bárki lemondhatja a regisztrált időpontját és ha egy másik ügyfélkapu-hozzáféréssel azonnal lecsap a megüresedett helyre, átruházhatja a lehetőséget egy másik autóra.

Erre mondta a címben idézett megszólaló, hogy mivel vállalkozása részben járműhonosításból, illetve forgalomba helyezési ügyintézésből él, ő is kénytelen lesz csalni: előre lefoglalni a most még távoli helyeket, majd ezzel a trükkel megváltoztatni az időpontokhoz rendelt autókat.

Budapest Főváros Kormányhivatala november 18-án a Totalcarnak adott válaszában az alábbiakat írta a kialakult helyzetről:

"A Mozaik utcai vizsgaállomáson folyamatos a kapacitásbővítés, az új szakemberek munkába állásával a foglalható időpontok száma is folyamatosan bővül. A tervek szerint még idén visszaáll a két műszakos munkarend. Az ügyek túlnyomó részét az ország bármelyik hatósági vizsgálóállomásán lehet kérelmezni."

Bár korábban felmerült, egy ideje nem lehet újabb híreket hallani arról, hogy a kapacitáshiány miatt a jövőben magánállomások is foglalkozhatnának kinti autók honosításával. Egyelőre nem tudni, hogy a vizsgáztatás törvényi hátteréért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumban elkészített jogszabály-módosítás valóban hatályba lép-e, és ha igen, mikor, illetve milyen körben.  

Azért aggályos az ötlet, mert most nem csak a kinti autók első magyar műszaki vizsgáján rendszeresek a mozaikos módszerrel elkövetett csalások, hanem az összes időszaki műszakin is. Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy hány ponton elavult az autók állapotellenőrzésének módszertana és milyen könnyen kijátszhatók ezek.

Bár minden autót végig kell fotózni az ellenőrzésen és akár harminckét kép is bekerülhet a Kökir nevű vizsgarendszerbe, ez semmit nem garantál. A képek egy része utólag ugyan megnézhető a lakossági Jármű Szolgáltatási Platformon, a többi csak külön jogosultsággal látható, de sokszor ezek is homályosak, nem ábrázolják a kritikus pontokat, például a karosszéria főtartóit, vagy a futómű bekötési pontjait. Így nem lehet eldönteni azt sem, hogy egy autó valóban alkalmas volt-e a közlekedésre amikor levizsgázott, vagy csak megkapta a pecsétet.

Példaként az alábbi videót érdemes megnézni. A Totalcar hetente jelentkező, autók állapotfelmérésével foglalkozó MűhelyPRN című műsorában mutattuk be ezt a 2002-es Toyota Yarist. Az autó 2017-ben érkezett Magyarországra, akkor a kinti műszakiját honosították, vagyis nem vett részt alapos ellenőrzésen. Ez később, tavaly februárban megtörtént, amikor hagyományos, időszaki műszaki vizsgán vett részt a Yaris, amely idén októberben 10-én járt kameráink előtt. Ekkor életveszélyes állapotban találtuk a karosszériát és az állapotából ítélve már az is kérdés, hogy miért kapott magyar rendszámot három éve. A körülbelül két tucat állami és az ezernégyszáz magánkézben lévő vizsgaállomás felkészültségéről és működésének tisztaságáról egyszerű autósként semmit nem tudhatunk. Nincs olyan nyilvános értékelési rendszer, amelyből bárki tájékozódhatna, hogy hol, mennyire tartják be a szabályokat, hány autót vizsgáztatnak évente, és hány bukik meg.

Pár éve minden műszaki végén adnak egy vizsgalapot az autók gazdájának, amelyen részletesen szerepelnek az ellenőrzés eredményei, de aki csalni akar, az eldobja ezt a lapot. Ilyenkor csak a forgalmi engedélyben szereplő pecsét marad, rajta néhány azonosítószámmal, illetve az érvényesség lejárati idejével. Ez utóbbi dátumon kívül a többi adat szintén nem mond semmit, ahogy ennek a Hyundai-nak a gazdája is tapasztalta, aki azért mutatta meg nekünk autóját, mert a 2020. május 19-én levizsgázott, ennek ellenére a szeptemberi forgatáson ezen is súlyos korróziót találtunk. Valószínűtlen, hogy egy nyár alatt rohadt el ennyire a karosszéria.

Videónk megjelenését követően ismét jelentkezett az autó gazdája, miután levelet kapott a Vas Gereben utcából, hogy autóját mutassa be hatósági műszaki vizsgán, ellenkező esetben kivonják a forgalomból. Vélhetően a közlekedési hatóságnál is látták a Totalcar felvételeit, de addigra a Hyundai gazdája önként intézkedett a kivonásról. 

A legtöbb használt autó Németországból kerül Magyarországra, ezért kíváncsi voltam, hogyan zajlik ott egy műszaki vizsga és mennyire kijátszható a rendszer. Bár a németországi rendszer sem kijátszhatatlan, a bizalmi elvre épül. Akár telefonon is be lehet jelenteni az autót, nem kérdezik, hogy ki a tulajdonos és a forgalmi engedély másolatát is elfogadják.

A kinti vizsgaállomások egy részét a TÜV nevű magáncég üzemelteti, a vizsgabiztos a kisebb hibákra felhívja az autós figyelmét, a nagyobbak kijavítására pedig két hét áll rendelkezésre. Ezt követően ingyen megnézik az autót ismét. Szintén német sajátosság, hogy a vizsgaállomások a gyári, visszahívásos javítási akciókról is tudnak. Számítógépes rendszerükkel ellenőrzik, hogy egy autó átesett-e már a kötelező ellenőrzéseken, javításokon és csak akkor kapja meg a műszakit, ha igen. 

A magyar vizsgarendszer nemcsak az egyébként kis lépésekben, de fejlődő informatikai háttér miatt korszerűtlen, de azért is, mert olyan közegben működik, amelyben sokan nagyon kevés pénzből autóznak. Ebből sokszor lesz hivatkozási alap az időszaki műszakin és a kintről hozott autók forgalomba helyezésének pillanatában is.

A magyar autópark átlagkora 14,2 év, amely meghaladja az Európai unió országainak 10 év körüli átlagát, de nagyjából megfelel a régiós értéknek. Az öreg autók általában jobban szennyezik a levegőt, mint az újabbak, környezetvédelmi besorolásuk is alacsonyabb, de tévedés, hogy eleve ki kell őket tiltani a forgalomból.

Ennél fontosabb és kezelhetőbb probléma, hogy akkor is úton maradnak, ha kopott motorral, kivágott katalizátorral és részecskeszűrővel közlekednek. Márpedig ezekre a trükkökre még mindig nagyobb az igény, mint a minőségi javításokra, itt tart a tárgykultúránk, így ami a Mozaik utcában nyáron történt, az csupán tünet és nem az ok, egy általános jelenség felvillanása.