Képmutató trükkhöz folyamodtak az olajcégek
Nem igazán őszinték az európai olajmultik, amikor arról beszélnek, hogy a hidrogént tarják a jövő könnyen szállítható energiahordozójának – derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (angol rövidítéssel T&E) tanulmányából.
Az összefoglaló szerint a szervezet azzal vádolja az olajvállalatokat, hogy nem támogatják a valóban zöld energiahordozók előállítását, inkább az olajfinomítóik technológiájához jobban illeszkedő bioüzemanyagok feldolgozásának lehetővé tételére fordítják fejlesztési forrásaikat. Nem törődnek azzal, hogy ezek előállítása kellő nyersanyag hiányában nem oldható meg Európában fenntartható módon.
A Shell, a Total, az ENI és a Repsol befektetéseik töredékét költik a valóban zöldhidrogén előállításának lehetővé tételére. A pénzt túlnyomó része arra megy el, hogy mérsékeljék olajfinomítóik szén-dioxid-szennyezését. Az olaj iránti kereslet az Európai Unióban közel harmadával fog mérséklődni 2035-re, miután egyre több elektromos autót fognak használni az emberek – írja a T&E tanulmánya. Az ezt követő években további évi ötszázalékos lesz a csökkenés. Ennek következtében a jelenleg rendelkezésre álló olajfinomítói kapacitás jelentős részét le kell építeni vagy át kell állítani alternatív energiahordozók előállítására.
Az olajvállalatok 2030-ig összesen 39 milliárd eurót - 15,4 billió forintot - szánnak az átállásra. Ennek közel háromnegyedét bioüzemanyagok gyártására akarják fordítani. Az úgynevezett fejlett bioüzemanyagok (Hydrotreated Vegetable Oils, HVO) gyártására 2-3 milliárd eurót szánnak. Ennek eredményeként 2030-ra tíz megatonna HVO előállítására alkalmas gyártási kapacitás jönne létre. A T&E-s szakértők szerint ez négyszer nagyobb, mint amennyi nyersanyag az EU tagországaiban erre a célra rendelkezésre fog állni, ennek eredményeként más iparágaktól fogják elvonni az olyan alapanyagokat, mint például az állati zsír. Emellett az unión kívülről kell majd importálni kétséges eredetű használt főzőolajat.
A HVO forrása a húsfeldolgozásban keletkező állati eredetű hulladék zsír és a főzés közben elhasznált pálmaolaj. Az előbbivel az a gond, hogy például a kozmetikai és a gyógyszeripar is használja alapanyagként, az utóbbival pedig az, hogy az Európán kívüli térségekből olyan pálmaolaj érkezhet, amit az őserdők irtása árán állítanak elő.
Jelenleg az olajfinomítás az az iparág, ami a legtöbb hidrogént használja fel a gazdasági szektorok közül. Ehhez jellemzően úgynevezett szürkehidrogént használnak, amit földgázból állítanak elő. A tanulmány szerint az olajvállalatok 6,5 milliárd dollárt szánnak arra, hogy ezt „kékhidrogénre” cseréljék. Ez annyiban különbözik az előzőtől, hogy az előállítása során keletkező szén-dioxidot nem engedik a levegőbe, hanem föld alatti tárolókba pumpálják.
A szóban forgó összeg kétszerese annak, amit az olajcégek a valóban zöld energiahordozók előállítására szánnak. Ilyen energiaforrás lehet a hidrogén, illetve az alternatív energiával előállított más üzemanyagok (e-fuel), az e-kerozin, az e-metán vagy az e-metanol. Utóbbiak főként a repülőgépek és hajók új üzemanyagai lehetnek.
