Kigyulladt az egy hónapja vásárolt használt autó, olvasónk a kereskedésen verné el a port

Mivel a vásárlást követő rövid időn belül, rendeltetésszerű használat során jelentkezett az addig ismeretlen műszaki hiba, szavatossági kérdéssel áll szemben olvasónk. Nagy eséllyel rejtett hibáról van szó, feltéve, hogy a műszaki meghibásodást nem egy - vásárlás utáni - elrontott szerelés okozta.

Mivel a járművet közvetlenül a kereskedőtől vásárolta a vevő, a szerződés fogyasztói szerződésnek minősül és a szavatossági szabályok érvényesek rá. Ezek értelmében a szavatosság ideje használt autó esetén minimum 12, maximum 24 hónap a felek megállapodása szerint. 

Az első egy évben a jog azt vélelmezi, hogy a hiba már a vásárlás pillanatában is fennállt és a vevőt erről nem tájékoztatták, illetve a hiba a vásárláskor – szemrevételezéssel, vevői átvizsgálással – nem volt észlelhető. Ezt nevezi a jog ún. rejtett hibának.

Ilyen esetben a kereskedőn nyugszik a bizonyítási teher, vagyis neki kell bizonyítania, hogy a hiba az átadást követően – a vevői használat során – keletkezett. Fontos kérdés ez, mivel egy ilyen tűzesetnél felmerülhet a rendeltetésellenes használat vagy az elhibázott szerelés, mint ok. Ahogyan ebben a konkrét ügyben is felmerült.

Azonban nem elég hivatkozni egy hibásan kivitelezett szervizelésre/karbantartásra ahhoz, hogy mentesüljön a szavatosság alól. 

Amennyiben a hiba már az átadáskor is jelen volt, a kereskedőnek azt kell bizonyítania, hogy arról kellő részletességgel tájékoztatta a vevőt az átadás során.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy olvasónk elkövette azt a klasszikus hibát, hogy engedte a kereskedés részére a tényleges (kifizetett) vételárnál kisebb összeg szerepeltetését az adásvételi szerződésben. Ahogyan korábban már szó volt róla, az ilyen adóoptimalizálási manőver szavatossági igény érvényesítésekor kifejezetten hátrányos megoldás vevői oldalról.

A szavatossági hiba vonatkozásában 2 dolog is vizsgálandó.

• Egyrészt, hogy a hirdetés szövege tartalmazta-e a hibát. Amennyiben nem (hibamentesnek hirdette), akkor jogos lehet a fogyasztói igény. Jelen esetben a szerződés nyilván nem tartalmazhatta a hibát, hiszen arról senkinek sem volt tudomása. 
• Másrészt, hogy az adás-vételi szerződés milyen részletességű hibaleírást tartalmaz. Olvasónk Lagunája esetében nem szerepelt hiba a szerződés megjegyzés rovatában, ami tovább erősíti a rejtett hiba teóriáját.

Olvasónk történetéből és a tűzesethez kivonuló katasztrófavédők jelentéséből úgy tűnik, hogy a hiba a Laguna motorterében volt. 

Olvasónk a tűzesettel kapcsolatos szavatossági igényét haladéktalanul jelezte a Veszprémi Autószalon Kft. (Szegedi Suzuki márkakereskedés) részére, akik elmondása szerint nem mutatnak túlzott hajlandóságot az ügy megnyugtató rendezésére.

ugyanis a hiba és a tűz pontos okának utólagos meghatározása szakértői felkészültséget igényel, amelynek költségvonzata akár a Laguna vételárát is meghaladhatja.

emiatt egy esetleges perben igazságügyi szakértői vizsgálatot kell kezdeményezni a helyzet tisztázáshoz. Ha pedig a kirendelt szakértő nem teljes bizonyossággal állapítja meg a hiba keletkezési körülményeit, a pervesztes kénytelen lesz fizetni szavatossági költségek mellett a szakértői vizsgálat díjával súlyosbított perköltséget is.

Alapesetben szavatossági igény esetén a vevő nem követelheti azonnal a vételár teljes visszafizetését, vagyis a jármű visszavásárlását. A szavatossági igények kezelése a jogszabályok szerint sorrendhez kötött, az alábbiak szerint.

1) A vevő első körben köteles a kereskedő részére – minél hamarabb, de legkésőbb 2 hónapon belül – jelezni a hibát és lehetőséget biztosítani a hiba kereskedő általi feltárására és kijavítására. A kereskedő megtagadhatja a kijavítást, ha az lehetetlen vagy aránytalanul magas többletköltségekkel járna a kicseréléshez képest.

2) Kijavítás helyett vagylagosan kérhető a hibás jármű kicserélése egy hasonló, nem hibás járműre. Fontos, hogy cserét csak akkor kérhet a fogyasztó, ha az nem okoz a kereskedőnek aránytalan többletköltséget a javításhoz képest és lehetséges.

Ezek az ún. első lépcsős szavatossági jogok

3) Kijavítás és csere lehetetlensége vagy aránytalan többletköltsége miatti kereskedői visszautasítása esetén követelhető ún. árleszállítás, ami a hiba kijavításához szükséges költségek mértékéig terjedhet.

4) Az árleszállítás mellett vagylagos lehetőségként szerepel a teljes vételár visszakövetelhetősége, vagyis az elállás.

Ezek az ún. második lépcsős szavatossági jogok.

A szavatosi jogosultat megilleti a „ius variandi”, vagyis az egyik szavatossági igényről a másikra való áttérés, de csak a szintpárok (1-2; 3-4) között, vagyis nem kezdhet a fogyasztó egyből a 4. opcióval (elállás). Legalábbis klasszikus műszaki hiba esetén nem. Itt viszont egy tűzeset emésztette fel az autót. 

2022 januárja óta az egyes szavatossági jogok közötti váltási lehetőség nem terjed ki arra, hogy a fogyasztó saját maga javítsa vagy a kereskedőétől eltérő szervizben javíttassa ki a hibát a kereskedő költségére.

A jogszabály szerint ugyanis „Fogyasztó és vállalkozás közötti - ingó dolognak minősülő áru (...) adásvételére irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.”

Fontos részletszabály, hogy a kereskedő csak méltányolható okból mondhat nemet. Vagyis csak akkor, ha a helytállás módja (javítás, csere) lehetetlen vagy méltánytalanul magas többletköltségeket okozna a kereskedőnek. Magyarul a kereskedő indokolni köteles döntését, és nem elegendő indokként azt megjelölni, hogy „mert csak”.

A „lehetetlen” kifejezés alatt a jog azt érti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem lehetséges elvégezni.

Vagyis amikor a fogyasztó kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő szubjektív érdeke megszűnt. Ennek lélektani háttere általában a bizalomvesztés. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy ilyen tűzeset meg tud ágyazni a bizalom teljes elvesztésének. 

Kiemelten fontos, hogy a fogyasztói panasz bejelentése dokumentált módon – lehetőleg írásban – történjen és arra is ügyeljünk, hogy a bejelentett panaszról a kereskedő készítsen jegyzőkönyvet. Erre ugyanis köteles és a jegyzőkönyvben foglaltaknak kiemelt jelentősége lesz a jogvita további rendezése során. A kereskedő ezen kötelezettségének eleget tett, elmondása szerint a panasz bejelentését követően azonnal intézkedett a jegyzőkönyv felvétele iránt. 

Viszont! A kiégett Laguna esetében egy speciális helyzettel állnak szemben az érintettek. A jármű a tűzeset során helyrehozhatatlanul károsodott, nemcsak gazdasági, de műszaki értelemben is totálkáros lett. Tehát javíthatatlan.

Emiatt a javítás, mint szavatossági opció értelemszerűen szóba sem jöhet, ahogyan az árleszállítás is értelmét vesztette. Ráadásul olvasónk nem javításra vitte a kereskedéstől eltérő szervizbe a Lagunát a tűzeset előtt, hanem időszakos szervizre (vezérlés és motorolaj csere). Emiatt ez a műszaki beavatkozás nem ütközik a szavatossági jogi rendelkezésekbe és csak akkor mentesítheti a kereskedőt a helytállás alól, ha bizonyítottan szerelési hiba történt.

Az is érthető a vevő részéről, hogy – bizalomvesztés okán – a kicserélést sem tartja elfogadható megoldásnak. Így pedig az egyetlen életszerű szavatossági igény az elállás maradt. Vagyis olvasónk az autó teljes vételárának megtérítését követelheti a kereskedésen és az eredeti állapot helyreállítását kérheti.

Ehhez természetesen – megegyezés hiányában – igénybe veheti békéltető testület vagy akár polgári peres bíróság eljárását is, arra azonban tekintettel kell lennie, hogy ezen eljárásoknak – a hiba jellege és a tűzeset miatt – garantáltan részese lesz egy igazságügyi műszaki szakértő is, akinek a szakvéleménye megkerülhetetlen lesz a jogvita elbírálása során. Ennek komoly költségvonzata is lesz, amely túlnőhet a Laguna vételárán.

Arról nem is beszélve, hogy az autó tényleges vételára (480.000) és a szerződésen szereplő összeg (250.000) közötti eltérés miatt olvasónk - az ellenkező bizonyításáig - utóbbi (kisebb) összeg erejéig tudja csak érvényesíteni szavatossági igényét. Emiatt kiemelkedően fontos, hogy használt autó adásvétele során a vásárlók ragaszkodjanak a valós vételár szerződésben/számlán való feltüntetéséhez.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy

 A vevőnek tett utolsó ajánlatuk azonban a szerződésben szereplő 250 ezer forintra terjed csak ki. Álláspontjuk szerint a hiba akár a járművön a vásárlást követően elvégzett szervizmunkálatok (vezérműszíj és motorolaj csere) eredményeképpen is jelentkezhetett, amelyért ők nem tudnak felelősséget vállalni.

Annak pontos meghatározása, hogy a tűzeset milyen okból (az átadáskor is meglévő rejtett hiba vagy későbbi szerelői mulasztás) keletkezett, igazságügyi műszaki szakértői kompetenciába tartozik. Ilyen szakvélemény az esettel összefüggésben egyelőre nem áll rendelkezésre.

A Veszprémi Autószalon Kft. tájékoztatása szerint a Lagunát beszámított autóként értékesítették, az esetleges rejtett hibáiról nem volt tudomásuk. A járművet - az előző tulaj által intézett - friss műszaki vizsgával adták át. Műszaki hibát sem a beszámítás, sem az állapotfelmérés, sem az átadás során nem észleltek, a szerződés sem tartalmazott ilyet. 

Meglátásuk szerint a hiba valós okának ismeretében lenne csak megállapítható a szavatossági igény jogossága vagy alaptalansága, annak hiányában teljes felelősséget nem kívánnak vállalni a tűzesettel kapcsolatban.

Elmondásuk szerint osztoznak olvasónk bánatában, amelyre tekintettel először 150 ezer, majd 250 ezer forintos kompenzációt ajánlottak fel a helyzet békés rendezése érdekében. Álláspontjuk szerint ez a jármű teljes vételárának megfelelő összeg (a szerződésen is ez szerepel) olvasónk állítása szerint viszont 480 ezret fizetett az autóért, amelyre tekintettel 350 ezer forint alatt nem engedi el a témát. 

A kereskedés külön kihangsúlyozta, hogy a kompenzációs összegeket nem a felelősségük elismeréseként, hanem a békés elválás jegyében ajánlották fel. A jog azonban nem ilyen bináris, a szavatossági felelősség alóli mentesülésnek ennél komolyabb szabályai vannak.  

A rendelkezésre álló információkból nem állapítható meg a hiba és a tűzeset pontos oka. Anélkül pedig az sem bírálható el, hogy az egyébként 30 éve működő, jó hírnevű kereskedés köteles-e helyt állni a szavatossági igényért.

Ilyen esetekben az mutatkozik a legcélszerűbbnek, ha a vevő érdekmúlásra hivatkozással eláll a szerződéstől. Az érdekmúlást (pl.: bizalomvesztés, a teljesítési hiba súlyos foka, jármű megsemmisülése a rejtett hiba okozta tűzesetben) viszont alaposan meg kell indokolni és szükség esetén alá is kell tudni támasztani.