Kiderült az igazság Toyota-motor ügyben

Néhány hete hosszú cikket írtunk arról a Toyota Aurisról, amely alig több mint 200 ezer kilométer után már nem csupán csipegette, hanem egyenesen vedelte a motorolajat. Szervizbe vittük, ahol teljesen szétszerelték az 1,33 literes benzinest és kiderült, több helyen komolyan elkopott, így csak a teljes motorfelújítás szünteti meg a problémát. Mivel olvasóink több hasonló esetről számoltak be ennek az Aurison kívül a Yarisokban is gyakori motortípus kapcsán, nyomozni kezdtünk. Talán a nem megfelelő karbantartás? Netán a rosszul választott motorolaj az ok?

Kézenfekvő volt, hogy megkérdezzük a Toyota-importőrt is, azonban a nyári szabadságok és egyéb dolgok miatt a válaszuk kicsit késett. Miután végül válaszoltak a kérdéseinkre, beszéltünk egy vevőszolgálati mérnökkel, hogy megfejtsük a korai motorhalál okát, és főleg, hogy megtudjuk mit lehet tenni ellene, mivel lehet megelőzni a gyűrű kokszosodását és a megnövekvő, extrém olajfogyasztást.

Már a motor szétszedésénél nyilvánvaló volt, hogy ez nem egy Zaporozsec-motor, beledobált, rossz illesztésű és hitvány anyagminőségű cuccokkal. Az NR motorkódos blokk egy korszerűnek tekinthető motorcsalád tagja, ahol az alacsony károsanyag-kibocsátás és az alacsony fogyasztás volt a tervezés elsődleges szempontja. Mérnökszemmel valódi pornó ez a kis benzinmotor: mindenhol csodálatos felületű öntvények, illesztett, forgácsolt alkatrészek és súrlódás-optimalizált felületek. A hengerfejben a vezérműtengelyek és környékük úgy néz ki, mint a pár évvel ezelőtti japán négyhengeres motorkerékpárok blokkjai. Vékony vezérműlánc, vékony szelepszárak, kis átmérőjű szeleprugók, magas anyagminőség és pontos illesztések mindenhol. Ez a változó szelepvezérlésű DOHC blokk tényleg mestermű, de akkor hol a hiba?

Minden végletekig optimalizált technikai eszköznek megírják a pontos üzemeltetési feltételeit. Ez így van egy motoros háti permetezőnél és egy versenyautónál is. Nyilván ez utóbbinál sokkal szigorúbbak az előírások, amelyeket be kell tartani, és ha kis hiba csúszik a dologba, a kár jelentős lesz, de minimum nem fog úgy teljesíteni a technika, mint az elvárható lenne. Minél különlegesebb, minél bonyolultabb a szerkezet, ez annál jobban igaz rá.

Ez a Toyota-blokk már nem az a hatvanas években konstruált bolondbiztos konstrukció, ami túléli az atomcsapást is, hanem egy feleannyit fogyasztó, de majdnem dupla akkora teljesítményű, kis tömegű, kompakt szerkezet. Azokhoz a motorokhoz képest erdei friss levegő jön ki a kipufogóján. A tömege pedig száz kiló alatt van.

Ennek persze ára van, amit meg kell fizetni, és szigorúbbak az üzemeltetési előírásai, melyeket be kell tartani. Az egyik ilyen előírás a motorolajra vonatkozik, és itt az első meglepetés: a Toyota szintetikus SAE 0W20 olajat ad meg a kezelési könyvben, amely tulajdonságait tekintve nagy hőtűrésű, de hidegen és melegen is nagyon híg motorolaj.

Nyilvánvalón ehhez fejlesztették a blokkot, így a csapágyhézagok, a gyűrűk illesztése és mérete is ehhez igazodik. A kezelési utasítás is egyértelműen megmondja, hogy ezt kell beletenni, ha pedig nem áll rendelkezésre, akkor rövid ideig használható a SAE 5W30-as viszkozitás osztályú motorolaj, feltéve, hogy a következő cserénél ismét a SAE 0W20-ast töltünk be.

A kezelési könyv ugyanezen lapján van egy táblázat is, amelyen a SAE 5W30 is egyértelműen szerepel a mi éghajlatunkra, így ez kicsit megtévesztő és félrevezető annak, aki csak a képeket nézi, ám nem olvassa el az egyértelmű szöveget.

Mi lehet a probléma, ha az 5W30-as olajat töltjük az 1.33-as Toyotába? Szinte biztosra veszem, hogy bizonyos üzemi körülmények között semmi. Ha például csak autópályán megyünk nagy tempóval, akkor a dugattyúgyűrűk hamar és biztosan elérik a tisztulási hőmérsékletüket, így nem kormolódnak be.

Ha azonban nem ilyen ideális körülmények között használjuk a Toyotánkat, hanem mondjuk városban, akkor a sűrűbb olaj nehezebben jut át az olajáteresztő gyűrű furatain, több időt tölt ott, kokszosodik, krakkolódik. Ez előbb-utóbb csökkenti az áramlási keresztmetszetet, az olaj egyre több időt tölt ott és egy önmagát erősítő kormolódási folyamat részévé válik az olajlehúzó, -áteresztő gyűrű.

A SAE 0W20-as viszkozitási osztályú olajjal ez vagy nem következik be egyáltalán, vagy sokkal szélsőségesebb, sokkal mostohább üzemi körülmények kellenek ahhoz, hogy mégis megtörténjen. Például csak rövid utak sok tízezer kilométeren keresztül, vagy egy rossz termosztát, ami miatt a motor nem melegszik fel, de persze a dugattyú és gyűrűi ekkor is elég melegek a kormolódáshoz.

Kimondhatjuk, hogy ez a súrlódásra optimalizált, gondosan tervezett motor érzékeny az olajválasztásra és a használat körülményeire. A Toyota hazai képviselete erre azt mondja, hogy a közel kilencezer itthon futó, 1.33-as motorral szerelt Toyota esetében ha valaki rendszeresen hivatalos szervizbe hordta az autóját, ennek ellenére mégis tapasztalja a megnövekedett olajfogyasztást, akkor a hibát akár garanciában, sőt, garanciaidőn túl, méltányosság keretében kijavítják.

Volt ilyen eset, de az eladott darabszámhoz képest elenyésző számban, ezért aztán visszahívást vagy hasonló szervizkampányt nem hirdetett a cég. A tapasztalat az, hogy a hivatalos szervizbe hordott autók esetében nagyon ritka a céges Auriséhoz hasonló meghibásodás, ezért nem tekintik konstrukciós hibának, bár ismerik a jelenséget.

Ennek oka lehet a megfelelő olaj használata, bár tény az is, hogy az általában drágábban dolgozó márkaszervizbe eleve csak újabb autók kerülnek, mert amikor egy kis Yaris már 200 ezer kilométernél jár, szinte biztosan magánműhelybe hordják.

Jogos a a kérdés, mit tehet most az, akinek 1.33-as benzinmotorral szerelt Toyotája van? Az első és legfontosabb, hogy ezek a motorok kapják meg a megfelelő SAE 0W20-as viszkozitású olajat. A csereperiódusok pontos betartása legalább ilyen fontos, és ha sokat megyünk városban, akkor minden második olajcsere előtt használjunk motorbeltér-tisztító adalékot. Ez segít a lerakódások eltávolításában, illetve a gyűrűk tisztán tartásában. További fontos, de néha nehezen betartható dolog, hogy az autót ne használjuk rövid távokra, mert olyankor a motor nem éri el üzemi hőfokát. Ekkor nem csak a kormolódás, de a kopás is hatványozott lesz és a javítás biztosan többe kerül majd, mint a tömegközlekedési bérlet.