Szótár

Lásd Változó szelepvezérlés

A HEMI a Chrysler védjegye hemiszférikus, azaz félgömb alakú égéstérrel kiképzett hengerfejjel ellátott motorjaira. A félgömbön a szelepek egymással szemben helyezkednek el, így a hengerfurathoz képest nagyobbak lehetnek, mint a lapos égéstérben egymás mellé helyezett szelepek. A gázcsere gyorsabb, az égés tökéletesebb, a terjeszkedés által kifejtett erő könnyebben koncentrálódik a dugattyúra, mint a klasszikus égéstérnél.

Ma már nem olyan nagy szám egy bonyolult geometriai forma kialakítása egy tömegmodellen, de az első autóba épített HEMI-motor 1951-ben készült a Chryslernél, repülőgép-motorok fejlesztése közben szerzett tapasztalatok felhasználásával. 1964-ig 301-től 392 köbhüvelykig terjedő méretben készültek a HEMI-blokkok, a legnagyobból 390 lóerő is kijött. Sok korai HEMI ma is fut, némelyik restaurált veteránautókban, némelyik - most tessenek megkapaszkodni - alkohollal üzemelő dragsterekben.

Az Atkinson-ciklust megvalósító belsőégésű motort James Atkinson fejlesztette ki 1882-ben.

Az eredeti Atkinson-féle motorban a négy ütem (szívás, sűrítés, munkavégzés, kipufogás) a főtengely egyetlen fordulata alatt játszódott le. A dugattyú és a főtengely kapcsolata olyan, hogy a munkavégzési ütem lökethossza nagyobb, mint a sűrítési ütem lökethossza, ezáltal megnövelve a hatékonyságot a négyütemű Otto-motorokhoz képest.

Hogy miért? Komolyabb hőtani okfejtések nélkül: a sűrítés munkaszükséglete csökkenti a motor leadott teljesítményét. Vagyis azt Atkinson-ciklusban a motor kevesebb energiát feccöl bele a gázok nyomorgatásába, ugyanakkor a hosszabb terjeszkedési szakaszban többet vesz ki belőlük.

Az Atkinson-körfolyamat hatásfoka ugyan jobb, mint az Otto-körfolyamaté, ám az erőkifejtése nem olyan jó, ezért nem is használják önállóan. A hibrid hajtásláncokhoz viszont ideális, hisz a villanymotor kompenzálja ezt a hátrányukat. Ilyen elven működő benzinmotor található a Toyota Priusban, a Lexus LS 600h-ban, Mercedes S 400 Hybridben.

A ma alkalmazott Atinkson-ciklusos motorok azonban nem úgy működnek, mint az első. Ezeknél ugyanúgy két főtengelyfordulat alatt történik minden, mint a szimpla Otto-motorban, általában az alapjukat is egy meglévő motor adja. Itt a szelepek nyitási-zárási időinek változtatásával érik el ugyanezt a hatást: a szívószelep később zár, addig a motor nem sűrít. Az Atkinson-körfolyamatot használó motor esetén nem rossz ötlet tehát a töltési fok javítása, például valamilyen feltöltővel: ebben az esetben Miller-ciklusnak hívják a körfolyamatot. Ilyet motor a Mazda alkalmazott a 929-es típusában.

A személygépkocsik EURO környezetvédelmi besorolás határértékei (g/km)

 

	CO	HC	NOx	HC+NOx	PM
Dízel
Euro 1	2,72	-	-	0,97	0,14
Euro 2	1,0	-	-	0,7	0,08
Euro 3	0,64	-	0,5	0,56	0,05
Euro 4	0,5	-	0,25	0,3	0,025
Euro 5	0,5	-	0,18	0,23	0,005
Euro 6	0,5	-	0,08	0,17	0,005
Benzin
Euro 1	2,72	-	-	0,97	-
Euro 2	2,2	-	-	0,5	-
Euro 3	2,3	0,2	0,15	-	-
Euro 4	1,0	0,1	0,08	-	-
Euro 5	1,0	0,1	0,06	-	0,005
Euro 6	1,0	0,1	0,06	-	0,005

 

A 6/1990. (IV.13.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete alapján a gépjárművek környezetvédelmi besorolása. A forgalmi engedélyben a V.9. kód alatt szerepel.

 

A környezetvédelmi osztály jelzés (kód)	A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző
0	- katalizátor nélküli, Otto-motoros, - a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros, - ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
1	- katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros;
2	- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet];
3	- az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros;
4	- az ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű - Otto-motoros, - az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
5	- tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg - hybrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Ottó- vagy Dízel-motorral is ellátott) hajtású;
6	- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III);
7	- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III);
8	- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III);
9	- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.);
10	- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B) és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
11	- az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
12	- az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.);
13	- az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)

 

A Ducati megoldás a szelepvezérlésre. A lényege, hogy nem rugó húzza vissza a szelepeket, hanem a vezérműtengely bütykei a villás kiképzésű szelephimba segítségével. Előnye, hogy magasabb fordulaton gyorsabban és pontosabban zárnak a szelepek mint a rugós megoldásnál.

Hátránya hogy körülményesebb a javítása.

 

 

Rutintalanabb vezetőknek vagy hosszú úton akár volánművészeknek is kitűnő segítség lehet az LKAS, a sávtartó asszisztens. Ez a Hondánál újdonság, a Citroënnek viszont létezik egy hasonló rendszere, amely az ülés megfelelő oldalának rezegtetésével figyelmeztet, hogy kifelé kóválygunk a sávunkból. A japánok ennél is tovább mentek, az LKAS nemcsak figyelmeztet, de besegít a kormányzásba is. A rendszer lelke, helyesebben inkább a szeme egy kamera, amit a belső visszapillantó tükör elé építenek. Ennek képét digitalizálják, amit a számítógép kiértékel. A kontrasztos felfestések (szaggatott vagy záróvonal) közötti részt sávnak tekinti, aminek a közepére lövi be az autót. Ha ügyetlenkedésünkkel ettől eltérnénk, akkor olyan irányba és akkora erővel mozdítja a kormányt, amivel visszahoz a sáv közepére. Amennyiben index nélkül rámegyünk a sávelválasztó vonalra, csipog, villog és egy elhivatott paphoz hasonlóan nagy erőkkel próbál visszatéríteni a helyes útra. Lásd még ADAS, ACC.

Advanced Driving Assist System – fejlett, vezetést segítő rendszer. Része az ACC (Adaptive Cruise Control) az adaptív sebességtartó automatika, az LKAS (Line Keeping Assist System) a sávtartó asszisztens, a CMBS (Collision Mitigation Brake System) pedig az ütközés erejét fékezéssel csökkentő rendszer. Az ADAS-ról részletesen.

a blokkolás elkerülése mellett egyéb szempontokat is figyelembe vévő gyors reagálású blokkolásgátló a Mitsubishinál. (Lásd még S-AWC, ACD, AYC, ASC)

az Active Stability Control nem más, mint az ESP, a fékekkel és motorvezérléssel operáló elektronikus menetstabilizáló rendszer, mitsubishiül. (Lásd még S-AWC, ACD, AYC, Sport ABS).

az aktív központi differenciálművet jelenti, melyben egy elektronikusan vezérelt többtárcsás kuplung az útviszonyoktól függően osztja a nyomatékot az első és hátsó tengely között. (Lásd még S-AWC, AYC, ASC, Sport ABS).

vagyis Szuper Összkerékhajtás-vezérlés (nem viccelek, tényleg ezt jelenti). A kötőjeles rövidítés több alrendszer összefoglaló neve (Lásd még ACD, AYC, ASC, Sport ABS).

ami nem azt jeletni, hogy a japánok nem tudják helyesen leírni, mi fűti autójuk kályháját, hanem a Realized Impact Safety Evolution rövidítése, ami azt jelenti, hogy a Lancer karosszériája balesetben tervezetten, okosan, az energia jelentős részét elnyelve törik. Ja, ez a karosszéria mellesleg a költséghatékonyság okán azonos padlólemezre épül az aktuális Outlanderrel.

Kifejtve: Mitsubishi Innovative Valve timing Electronic Control system, vagyis a Mitsubishi elektronikus szelepvezérlő rendszere, ami a vezérlést tologatja okosan, hogy a nyitás-zárás minden fordulatszám-tartományban optimális legyen.

azaz Subaru Inteligent Drive, mely a gázreakcióért illetve a motorvezérlésért felelős. "Intelligent" módban arra törekszik, hogy alacsonyan tartsa a fogyasztást – roppant idegesítő, ki akar lomha STi-t, nem is értem. "Sport" módban már nem olyan rossz, de egyértelműen a "Sport Sharp" üzemmód használatát javaslom, ilyenkor érezni igazán a 300 lóerőt.

azaz Driver’s Control Centre Differential. A Subarunál a központi differenciálművet vezérlő elektronika. Ha akarjuk, 50-50 százalék arányban osztja el az erőt a két tengely között, de végső állásban is csak 40-60-at tud. 50-50 módban egy nem túl izgalmas, igaz, nagyon stabil, de kicsit sem játékos, enyhén alulkormányzott autót vezetünk. Ha azonban manuális üzemmódban beállítjuk, hogy a lehető legtöbb erő menjen hátra, rögtön elkezd fickándozni a feneke: aszfaltúton mindenképpen ez utóbbi beállítást ajánlom.

Szerkezetét tekintve a retarder a hidrodinamikus tengelykapcsolóhoz hasonlít. Két lapátkerék van egymással szemben elhelyezve. Jobbra a forgórész, balra az állórész. Rekeszeik között olaj található. A forgórész össze van kötve a jármű kardántengelyével, az állórész pedig szilárdan a retarder házával. Amikor a kardántengely a forgórészt mozgásba hozza, az olaj felveszi ezt a forgómozgást. A forgórész mechanikus energiája az üzemi folyadék kinetikus energiájává alakul át. A centrifugális erő az olajat az állórész rekeszeibe préseli, amit az olaj, a hidrodinamikus tengelykapcsoló turbinakerekéhez hasonlóan, megpróbálja mozgásba hozni. Az állórész azonban rögzítve van. ílymódon a kinetikus energia hővé alakul át, a forgórész fékeződik. A fékező hatás áttevődik a kardántengelyre, a jármű lefékeződik.

Grafikon mely a motor teljes terhelésnél (padlógáznál) mért forgatónyomatékát mutatja a fordulatszám függvényében.

A feltöltő nélküli motorok nyomatékgörbéje viszonylag lapos. Tehát padlógáz esetén az autó húzóereje a teljes használható fordulatszám-tartományban (benzineseknél kb. 1500-6000 fordulat/perc) viszonylag egyenletes. Ha számokat kell mondani, az alacsony fordulaton mért forgatónyomaték a legnagyobb forgatónyomaték kb. 75-90 %-a.

Egészen más nyomatékgörbével rendelkeznek a feltöltővel rendelkező motorok. Ezek alacsony fordulatszámon (1500 fordulat/perc alatt) rettentő gyengék, majd a fordulatszám emelkedésével hirtelen érkezünk el a nyomatékgörbe csúcsához. Az itt leolvasható szám akár kétszerese is lehet a "halott" tartományban mért értéknek. A csúcs után a görbe lassú ereszkedésbe kezd. A gyártók azon fáradoznak, hogy az erőtlen tartomány minél rövidebb legyen, azaz a motor minél alacsonyabb fordulatszámon életre keljen.

Sajnos a gyári adatok általában csak a nyomatékmaximum értékét és helyét (fordulatszám) tartalmazzák. A nyomatékgörbe így legtöbbször csak úgy ismerhető meg, ha felkeresünk egy olyan szakműhelyt, ahol teljesítményméréssel foglalkoznak. Ilyen mérések szerint a motorok a gyár által megadottnál általában magasabb fordulaton érik el a nyomatékmaximumot. Feltöltős motorral rendelkező autó vásárlásakor tehát a próbakör fokozottan ajánlott.

Nyomatékgörbék a Totalcar oldalain:

Tartósteszt: Dacia Logan MCV (14. rész)
Teszt: Fiat Punto 1,4 T-Jet Sport, Renault Clio 1,2T 100 Cinetic

A Honda műszava kifejtve Programmed Fuel Injection, ami annyit tesz, hogy a befecskendezett üzemanyag-mennyiség nem esetleges, hanem a központi számítógép többváltozós függvények alapján ad benzint a hengereknek. Az agy a gázkar mindenkori állásához, a hűtővíz és motorolaj hőmérsékletéhez, az épp használt sebességfokozathoz, a levegő hőmérsékletéhez és nyomásához kilesi a hozzárendelt értéket egy többdimenziós táblázatból: ennyi benzin, ennyi levegő kell. A Honda elsőként az 1987-es Civic személyautóban alkalmazta a PGM-FI-rendszert, az első pégéemefis Honda motor az 1998-as VFR800 volt.

A Mitsubishi kétkuplungos váltója.

A kettős tengelykapcsolós SST váltóműben két tengelykapcsoló végzi el a sima, finom és késedelem nélküli kapcsolásokat. Alapvetően úgy képzelhetjük el az egységet, mintha két háromfokozatú manuális váltómű együttese lenne.

A Twin Clutch SST szerkezete a páratlan (I., III. és V.) és a páros (II., IV. és VI.) fokozatokat külön bemeneti tengelyen kezeli, s mindkettőhöz saját kuplung tartozik. A többtengelyes megoldás helytakarékos, ezért rövidebb tengelyekre van szükség, illetve olyan szerkezet alkotható belőle, amely jobban ellenáll a rotációs sebességnek

A Toyota nevezi így az 5 ajtós ámde lépcsőshátú modelljeit.

A ~ kifejezés a Mercedes terminológiája arra az autóépítési technikára, amikor a fekve beépített motor a padlólemez fölé, de a karosszéria alá kerül. Tehát olyan az egész, mint egy Utasellátó márkájú szendvics: a lényeg kilóg a két szelet kenyér közül, bent pedig valójában nincs semmi. A Mercedes-szendvicsből karambolban lehet igazi szendvics, amikor a motor becsúszik a padló és a kabin közé.



Ilyenkor tapasztalhatja a sofőr a megoldás fő előnyét: a motor nem a lábterébe tolakodik be ütközésnél. Amíg nincs karambol, addig meg a tágas utastérnek és a sík padlónak örülhetnek a szendvicsben utazók.

Értem én, hogy pneumobil, de mi hajtja? A sűrített levegős motor az egyik legleleményesebb, egyszersmind legkecsegtetőbb alternatív közúti járműhajtási ötlet a belsőégésű motor kiváltására. A pneumotor voltaképp egy fordított kompresszor. Azaz adva van egy sűrített levegős tartály, amiből a levegő egy szelepen át bejut a klasszikus dugattyús motoréhoz igencsak hasonló hengerbe, lefelé meglöki a dugattyút, ami megforgatja a főtengelyt, ami a váltón át a kerekeket. Majd a dugattyú felfelé mozogva egy másik szelepen át kilöki a levegőt, immár ellenállás nélkül, felballag a felső holtpontra, és kezdődik az egész elölről. A pneumotort a nagy autógyártók közül az indiai Tata veszi a legkomolyabban. Szőröstül-bőröstül megvette a The Aircar néven elhíresült projektet, és - szívből remélem - hamarosan elkészíti az első szériaérett légautót. A pneumobil előnyei: könnyen, gyorsan "feltankolható", tölthető akár közvetlenül sűrített levegővel, akár elektromos hálózatról beépített kompresszorával, és nincs emissziója. Kedvenc műszaki trükköm az egész koncepcióban, hogy a nagy nyomás alól szabaduló levegő igen hideg (gondoljunk csak a lederesedő becsavart szódáspatronra), így remekül használható az utastér klimatizálására nyáron.

A Bosch VP 44 jelzésű adagolója ilyen: lényege, hogy a nyomást előállító dugattyúk (kettő vagy három darab) egy bütykös gyűrűben futnak. Azért radiál-dugattyúk, mert ebben a gyűrűben sugárirányban ? azaz radiálisan ? helyezkednek el. Amikor a gyűrűben (egyszerre) odaérnek a bütykökhöz, óriási nyomással préselik a gázolajat; a nagynyomású tér az ábrán középen látható. Az ilyen adagolók maximális befecskendezési nyomása 1600-1850 bar, az összes hengert egy ilyen szivattyú látja el, ezért van szükség egy forgóelosztóra is, ez irányítja a megfelelő hengerhez a tüzelőanyagot. Hasonló rendszerű, radiáldugattyús szivattyúk táplálják a common rail (közös nyomócsöves) rendszereket is ? viszont ott nem hagyományos, rugóterhelésű porlasztócsúcsokon, hanem piezo- vagy elektromágneses injektorokon át jut a gázolaj a hengerbe. Lásd még adagoló

Kerékre szerelt abroncsok esetében egymásra fektetve, vagy felfüggesztve ajánlott azok tárolása.
Leszerelt abroncsokat állítva és időnként forgatva ajánlott tárolni.
Mindkét esetre igaz, hogy a tároló helyiség hűvös, száraz, sötét és mérsékelten szellőző legyen! Az abroncsokat és felniket tárolás előtt ajánlatos alaposan lemosni, megtisztítani. Gumiápoló-szerekkel való kezelés lehetséges, de nem kötelező.