Tisztelt Autójogász!
Az alábbi ügyben szeretném tanácsát kérni.
2024.04. hóban vásároltam egy Peugeot 206 cc típusú 2004-es gyártmányú gépjárművet egy kereskedőtől.
2024. augusztusában észleltem, hogy az alváznál található merevítés rögzítőpontja elkorrodálódott és a felfüggesztési pontnál eltörött. Elvittem a szerelőmhöz, aki átvizsgálás után jelezte, hogy a taposólemezek is erősen korrodáltak, azonban le voltak festve és el volt tüntetve a hiba!
A kérdésem az lenne, hogy bármilyen kártérítést van módomban érvényesíteni? Véleményem szerint ez erősen rejtett hiba, mivel a szerelő szerint egyértelműen a festéssel az volt a cél, hogy eltüntessék a korróziót.
Előre is köszönöm válaszát! Norbert
Kedves Norbert,
amennyiben a szerelő azt is alá tudja támasztani szakmailag, hogy a korrodálódás és a törés már megvolt az adásvételt megelőzően és az nem 2024. április hónapot követően keletkezett, Önnek valószínűleg nyert ügye van: sikeresen felléphet hibás teljesítésre (rejtett hibára) hivatkozva a kereskedővel szemben.
A festés még önmagában nem bizonyítja álláspontunk szerint a rejtett hibát, de az előbbi szakkérdés bizonyításával ez is a kereskedő rosszhiszeműségét alapozza meg, ami tovább segíti az Ön helyzetét. Kiemeljük, hogy fogyasztói szerződés esetén a határidők kedvezők Önre nézve, illetve a bizonyítási érdek is.
Javasoljuk elsődlegesen felhívni a kereskedő figyelmét a tapasztalt (rejtett) hibákra. Amennyiben nem reagál vagy nem javítja ki azokat (vagy nem téríti meg az Ön által kifizetett javítási költségeket), Ön jogosult végső soron bíróság előtt érvényesíteni az igényt.
A pontos hibákat, illetve a javítással járó összegszerűséget (anyag- és munkadíj költség) Önnek kell bizonyítania. Kimentési kötelezettsége pedig a kereskedőnek van, amit ha nem tud teljesíteni, felel a rejtett hibáért. Az elévülési idő két év, de nem érdemes halogatnia Önnek a jogi lépések megtételét.
Üdvözlettel: LegitiMo www.legitimo.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autójogász!
Feleségem hívott, hogy a szinte új S-crosszal karambolozott egy Mercedesszel Budakeszin. Állítása szerint ő volt a hibás, a Merci védett úton jött balról, de nekem nem egyértelmű. Elmondása szerint a macisajt táblát takarta a bozótos, csak 10 méterrel előtte lehetett kivenni a kontúrját, így már hiába fékezett. Nem ismert helyen haladt, így úgy hitte, hogy ez jobbkezes kereszteződés, így neki van elsőbbsége. A hívta a 112-t, a rendőrség visszahívta, hogy ez nem az ő hatáskörük. A két autóban jóval 1 millió Ft feletti a kár. Mondtam neki, hogy mindenről készítsen többnél is több fotót. Van cascónk, meg a biztosítás is rendben van, de attól tartok, hogy ez nem kedvez a jövő évi biztosítási díjainkra.
Kérdés, hogy mi ilyenkor a bevett szokás, hiszen gondolom, hogy ez nem egyedi eset? Sokan mondják, hogy ebből " Tisztelt Bíróság" lesz. Valóban? Van egyszerűbb út is? Köszi!
Kálmán
Kedves Kálmán,
Jogszabály előírja, hogy a közútkezelőnek gondoskodnia kell arról, hogy a kihelyezett közúti jelzőtáblák épek, tiszták, állandóan jól láthatóak és előírt fényvisszavető képességűek legyenek, azokat semmi el ne takarja. Amennyiben ezen kötelezettségét az útkezelő megszegte és Önök ezt tudják bizonyítani, kártérítés érvényesíthető az útkezelővel szemben. Ön helyesen javasolta, hogy minél több fényképfelvétel készüljön a helyszínen, utólag rekonstruálni a balesetet ugyanis ezen bizonyítási eszközökön kívül nehézkes lesz.
Az adott útszakasz kezelője személyének kiderítését követően – ez településen belül az önkormányzat vagy a közútkezelő szerv lesz – adják elő részükre a tényeket, a baleset körülményeit, csatolják a meglévő bizonyítékokat. Casco biztosítótól a kártérítést akkor javasoljuk kérni – eltekintve, ha a jármű mozgásképtelen vagy azonnali javításra szorul és nem várhat az eljárás rendezése –, ha bebizonyosodik, hogy az útkezelő felróhatósága nem bizonyítható. Ebben az esetben egyebekben sajnos valóban azzal kell majd számolni, hogy a casco biztosítási díj a következő évtől megemelkedik.
Ami még bizonyítékként felhozható a fényképfelvételek, esetleg szemtanúk mellett, az a helyszínre vonatkozó balesetek gyakorisága – hasonló okból kifolyólag. Ezen statisztikát a rendőri szervtől lehet kérni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az adott útszakaszon rendőri intézkedésre sor került a korábbiakban az elsőbbségadási szabályok – valószínűsíthetően hasonló helyzet miatti – megszegése miatt, az alátámaszthatja az útkezelő felelősségét.
Amennyiben bebizonyosodik az útkezelő felróható magatartása a balesetben, úgy nem az Önök kötelező gépjármű felelősségbiztosítója kell hogy megtérítse a másik károsult gépjármű kárát sem. Javasoljuk egyeztetni és rögzíteni a másik járművezetővel – ha még nem került rá sor – az általa tapasztalt konkrét körülményeket a baleset kapcsán. Mellékszálként fontos továbbá, hogy az Önök gépjármű felelősségbiztosítója mérlegelhet és dönthet úgy is, hogy nem téríti meg a másik járműben okozott károkat, hiába megtörtént a felelősség elismerése a helyszínen vagy a balesetet követően.
Üdvözlettel: LegitiMo www.legitimo.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Kedves TotalCar!
1 hónapja vásároltam kereskedésben egy Fiat Bravo II, 1.4 T-jet autót. Óra szerint 137 000 km volt benne kb. Az autó mostanra esett át egy átvizsgáláson, állapotfelmérésen. A (márkaszervizes) szerelő alaposan megnézte, kipróbálta és arra jutott, hogy az M32-es váltó erősen felújításra szorul. A típusbetegségeket mutatja, 1. és 5. fokozatban terhelésváltásra visszabólint a kar, 50 fölött búg/sípol a váltó, és időnként nehezebben kapcsolható az 1. és a rükverc fokozat.
Az is nyilvánvaló, hogy a hiba nem az eltelt egy hónapban keletkezett, hanem a vásárláskor is fennállt, amiről tájékoztatást nem kaptam, és jóhiszemű, laikus vásárlóként a próbaút 1km-e alatt nem is észlelhettem. Erre tekintettel élhetek szavatossági igényemmel a kereskedő fele?
Köszönettel Bence
Kedves Bence,
A kereskedő az adásvételtől számított két éven belül felmerült hibákért tartozik kellékszavatossággal Ön mint vevő felé. Számíthat a gépjármű kora és a futásteljesítmény is annak megállapításában, hogy a hibás teljesítés jogilag megállja a helyét. Itt arra gondolunk, hogy bizonyos forgó-kopó alkatrészek esetén a jármű életkorából, állapotából adódóan számolni kell a vevőnek azzal, hogy az alkatrészek idővel cserére szorulnak. Ezen esetre pedig nem is szükséges külön felhívni ezen alkatrészekre a vevő figyelmét az eladónak.
A váltó esetében leírtak – ugyan szakkérdés, de – jogilag sem minősülnek valószínűsíthetően olyan hibának, amivel a vevőnek idővel számolnia kell az adásvételt követően.
Ön vevőként kedvező helyzetbe kerül, a bizonyítási teher ugyanis ebben az esetben megfordul: nem Önnek kell bizonyítania az eljárásban azt, hogy hibás az autó, hanem az eladót terheli az a kötelezettség, hogy bebizonyítsa, a hiba nem volt még meg az adásvételkor, és az utóbb keletkezett. Ez egyrészt a költségekben jelent kedvezményt Önnek, másrészt az eljárásban is kedvezőbb helyzetből indul. Javasoljuk, hogy írásban értesítse az eladót a pontos hibákról. Az észleléstől számított két hónapon belül bejelentett hiba pedig még késedelem nélküli bejelentésnek fog minősülni, ami szintén fontos körülmény.
Az eladó – hacsak nem bizonyítja be a fentiek ellenkezőjét – köteles kijavítani vagy kicserélni az adott hibát és alkatrészt az Ön gépjárművében. Adott feltételek esetén Ön is javíthatja a járművet, végső soron pedig hibás teljesítés jogcímen akár el is állhat az adásvételi szerződéstől. Amennyiben nem sikerül peren kívüli megegyezni és rendezni az eljárást, polgári perben tudja érvényesíteni a jogi igényt.
Üdvözlettel: LegitiMo www.legitimo.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autojogász!
Vettem egy használt autót magánszemélytől. Másnap autószerelőnél kiderült hengerfejes, kormányhibás, klíma sem jó. Ezt írásban jeleztem az eladónak. Ezután kiderült, hogy az adásvételi szerződés is hiányosan van kitöltve. Törzskönyvet nem kaptam, azt mondta feladja postán, de egy hét után sem kaptam meg. Azt tanácsolták, írassam át az autót, azután pereljek kellék szavatosság miatt.
Az eladó nem hajlandó találkozni velem, hogy a hiányzó dátumokat pótoljuk az adásvételin, azt mondta, írjam be én. Tudtommal ilyet nem lehet. Mit tehetek? Kihez forduljak? Lassan kifutok az időből és meg is büntethetnek. Ő hogy tudja bejelenteni az autó eladását, ha nem jó az adásvételi ?
Köszönöm a választ.
Kedves Olvasó,
ha az adásvételi szerződés kötelező adatai/kellékei valóban hiányosak és pótolni szükséges, úgy ennek elintézéséig a szerződés nem tekinthető érvényesnek. Ennek azért van jelentősége, mert a tulajdonjog sem szállhat át Önre, nem fogják átírni az autót az Ön nevére. A szerződésben adott hibák kiküszöböléséhez az eladó aktív közreműködése is szükséges, ellenkező esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani az érvénytelenség nyomán: Ön visszaadja az adásvétel tárgyát képező járművet, az eladó pedig a vételárat maradéktalanul visszafizeti.
Ha „csak” a törzskönyv hiányzik, de az adásvételi szerződés érvényes és egyébként alkalmas arra, hogy a tulajdonjog átszálljon, egy fokkal egyszerűbb a helyzet, de az eladó nyilatkozata és közbenjárása ebben az esetben sem mellőzhető – le kell nyilatkoznia, hogy elveszett vagy megsemmisült a korábban kiállított törzskönyv. Ebben az esetben az Ön kérelmére az új törzskönyvet ki fogják állítani, az érvényes adásvételi szerződéssel tudja igazolni a tulajdonjogot és amíg nem állítják ki a törzskönyvet azt is, hogy Ön jogszerűen használja a gépjárművet.
Sajnos valóban kevés idő áll az adminisztráció elvégzésére az adásvételt követően, 15 napon belül ugyanis mindkét félnek meg kell tennie a szükséges lépéseket. Önnek vevőként még a gépjármű felelősség biztosítással, eredetiségvizsgálattal és a forgalmi engedély kiadásával is több teendője van a jogviszonyban.
Amennyiben a tulajdonjog sikeresen átszáll Önre és bejegyzésre kerül a tulajdonos változás, érvényesítheti a gépjármű hibás teljesítéséből eredő jogokat az eladóval szemben. Fontos, hogy az eladó csak azokért a hibákért felel, amelyek az adásvételt megelőzően keletkeztek, az adásvétel pillanatában fennállnak. Ezt pedig bizonyítani szükséges egy hibás teljesítéses, kellékszavatossági ügyben. Őszinte leszek, mivel magánszemélytől vásárolta az autót, sajnos nehezebb helyzetben van, mert Önnek kell bizonyítania a hiba keletkezésének idejét – míg egy kereskedőtől vásárolt jármű esetén ez a bizonyítási kötelezettség megfordul és az eladót terheli. Bizonyíték lehet, ha egy szerviz kiállít Önnek egy írásos állásfoglalást arról, hogy milyen műszaki tények és következtetések alapján levezethető, hogy a hiba a vásárláskor is fennállt. Egy ilyen állásfoglalás kiállítása azonban magas költséggel járhat, emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy a hibás teljesítést minden esetben a jármű korához és futásteljesítményéhez mérten kell vizsgálni. A forgó-kopó alkatrészek esetében általában NEM állapítható meg hibás teljesítés, mert külön tájékoztatás nélkül is számolnia kell a vevőnek ezen alkatrészek időnkénti várható cseréjével, javításával.
Javasoljuk, hogy határozott fellépéssel keresse fel az eladót, végső soron akár rendőrségi feljelentésre utalással próbálja meg elérni a törzskönyvvel és a jármű átírással kapcsolatos teendők teljesítésére.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Cím!
Röviden a történet: Furgonnal reggel megérkezünk ügyfélhez, belváros, Dob utca. Indítom a parkolást sms-sel, majd én megyek tovább a másik vidéki címre a másik autóval, kollégát ott hagyom vele. A parkolás 11 órakor lejárt. Kolléga, a helyi dohányboltban 2x tudott váltani, utána már nem váltottak pénzt neki. (egyszerűen nyeli az aprót, más pciója pedig neki nem volt) Ez után megkérte az ügyfelet, hogy indítson ő parkolást, mert nem tudja megoldani. Viszont rossz rendszámot adott le. GTZ048 helyett, GTZ409-t. így nap végén mikuláscsomag az autón. Kérelmemben kértem, h tekintsenek el a bírságtól, hiszen a fent leírt összes parkolás díjról van bizonylat. (az én smsem, a 2 parkolójegy, illetve az ügyfél telefonjáról is).
Ügyfélszolgálat szerint, nem lehet élni méltányosággal az esetemben.
"Tekintettel arra, hogy ügyfélszolgálatunk nem gyakorolhat egyedi méltányosságot, ezért panaszát nem áll módunkban elfogadni, pótdíjfizetési kötelezettségét továbbra is fenntartjuk."
Plusz még beleírtak 600 ft várakozási díjat is.
Mit tudok tenni? Egyrészt több ezer forintot kifizettem aznap parkolásra, mégis megbüntettek. Ezt a pénzt vissza lehet kérni? Közel feleződne a bírság! (inkább elvi kérdés, mert zavar, hogy duplán fizetek a semmiért) Hol tudok méltányosságot kérni, ha az ügyfélszolgálat szerint ők erre nem jogosultak? Jogszabály írja elő eme jogosultságot? vagy egész egszerűen kapzsi a kerület?
Köszönöm
Üdvözletem.
Olyan kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy az autómmal(Skoda Octavia RS 2019) balesetet szenvedtem, amit egy busz okozott szabálytalan sávváltás miatt és nekem ezért az út menti padkára kellett hajtanom, bele egy gödörbe. A futómű "elgörbült", vagyis jelenleg a kormány nem egyenes irányba áll, miközben az autó egyenesen megy.
Szakszervizbe vittem ahol azt mondták hogy ha egyszerű futómű állítással korrigálható, akkor kész is az autó. Egyértelmű hogy valami görbült, tört, repedt stb az autó futóművében és így már nem megbízható ezen része és erre irányul a kérdésem, hogy jogilag megfelel-e az, hogy semmit nem javítanak, cserélnek, át sem nézik hanem azzal kezdik hogy be lehet-e állítani.
Ez így elfogadható jogilag? Tényleg ennyi lenne? Nem érdekli őket, hogy a felni elgörbült-e, se a gumi, se semmi.
Válaszukat előre is köszönöm!
Sz. Gergő
Kedves Gergő,
bízunk benne, hogy a teljes szerelési költség a buszt – és annak biztosítóját – terheli. A szerviz felkeresésével és megbízásával jogilag nézve létrejön Önök között egy szerződés. Megállapítják – ez tipikusan szóban történik – a sérült elemeket, és megállapodnak a javítandó munkákban, illetve annak anyag- és munkadíjköltségében.
Javasoljuk, hogy a szerződés részeként – akkor is, hogy ha az csak szóban köttetik meg – kérjen munkalapot rögzíteni és átadni a szerviztől. Legalább írásban legyen nyoma annak, hogy milyen elemek javítására és cseréjére szól a megbízás. Ez később fontos bizonyíték, ha bármilyen panaszt kell Önnek tennie, mert mégsem működik rendeltetésszerűen a járműve az átadást követően. Azért is fontos ez, mert a gépjármű javító-karbantartó munkálatok elvégzésével a szerviznek hat hónapos kötelező jótállást kell vállalnia. A jogszabály ráadásul a bizonyítási kötelezettséget a szervizre telepíti a javítás-karbantartás hibás elvégzése esetén, Önt kedvező helyzetbe hozva.
A munkalap felvétele – de akár egy email váltás is megteszi, ahol részletesen szerepel a hiba oka és megoldási mikéntje – a kiindulópontja annak, hogy jogilag visszavezethető és számonkérhető legyen a szervizen az, hogy milyen minőségű munkát végeztek. Ha
- a munkalapon szerepel a probléma vagy problémák pontos leírása,
- álláspontjuk szerint a beállítás elegendő, nem szükséges semmit sem javítani vagy cserélni,
- és a jármű visszaadása után ugyanez a hiba (hibák) megint előjön vagy még mindig fennáll, Ön a munkalapra hivatkozással érvényesíthet jogi igényt a szervizzel szemben.
Ha nincsen írásban nyoma a fentieknek, csak szóbeli egyeztetések, a szerződés és az ebből fakadó jogok/kötelezettségek ugyanúgy fennállnak. Sokkal nehezebb azonban bizonyítania Önnek az Önök közötti megbízás pontos tárgyát, körülményeit, azt hogy mi volt a pontos hiba és hogy mit mondtak rá, mivel orvosolható az. Fényképfelvétel, illetve az Ön esetében például videófelvétel arról, hogy az elgörbült futómű mozgás közben hogyan viselkedik, előnyös bizonyíték az Ön oldalán.
Más jogi eset merül fel akkor, ha a futóművet sikeresen megjavítja (beállítja) a szerviz, ennek nyomán azonban addig ismeretlen eredetű hiba jelenik meg. A hiba keletkezésének ideje és okozója lesz meghatározó ebben az esetben annak megállapítása során, hogy az új hiba kijavításával kapcsolatos költségek már Önt terhelik, vagy még a szervizt, mert az új hiba az ő hibás szerződéses teljesítése folyományaként jött létre.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt TC!
Egy hónapos közúti járművezetés eltiltás alatt járhatok-e elektromos rollerrel? Kell-e rollerre jogosítvány?
Köszönöm válaszát! Dániel
Kedves Dániel!
A most hatályos KRESZ és egyéb közlekedési szabályok nem írják elő azt, hogy roller vagy e-roller vezetése jogosítvány meglétéhez kötött. Más kérdés, hogy az e-roller mint mikromobilitási eszköz bizonyos futásteljesítmény elérése esetén kötelező felelősségbiztosítás hatálya alá tartozik már, úgy, hogy egyebekben nem tisztázott az, hogy a forgalomban résztvevő járműről van-e szó, vagy pl. hogy a kerékpársávot jogosan igénybe veheti-e.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autójogász!
Egy márkaszervizbe adtam le autómat, amin kiterjesztett garancia van. Az első szervizbe adás tavaly szeptemberben volt, azóta 3-szor járt náluk az autó, mindig csináltak valamit, de az eredeti hiba nem szűnt meg. Legutóbb tartósan ott kellett hagynom az autót, de adtak helyette csereautót, ami pozitív.
Ami nem, hogy arról tájékoztattak, hogy az autót megjavították, összevetik a garanciával az elvégzett munkákat, és ami nem tartozik a hatálya alá aszt kiszámlázzák. El is küldtek egy számlát, ami egy 8 hónappal ezelőtti javítás számlája. Hozzá teszem, hogy az a javítás nem oldotta meg a hibajelenséget.
Több kérdésem van:
- ha leadok egy autót valamilyen hibajelenséggel garanciális javításra, kell-e a szerviznek jeleznie, ha olyan javítást végeznének el az autón, ami nem garancia hatálya alá tartozik?
- ennek a javításnak a költségét ki kell-e fizetnem, ha nem tudtam előzetesen róla, és ebből adódóan meg se rendeltem? (milliós tétel)
- jogszerű-e, hogy a 8 hónappal ezelőtt elvégzett, akkor garanciális javításnak minősített munkát utólag kiszámlázzák?
- ha ezt nem fizetem ki visszatarthatják az autómat?
Köszönettel
Kedves Olvasó!
A legfontosabb körülmény a hozzánk eljuttatott bosszantó esetben az, hogy a márkaszerviz az egyes javításokkor kiadott-e Önnek munkalapot az egyes hibás alkatrészekről és javítandókról? Ez védi az Ön – de az ő – érdekeit is, hiszen ott kellene rögzítésre kerülnie annak, hogy
-milyen állapotban és hibákkal került hozzájuk a jármű
-mikor vették az autót és mikor kezdtek el foglalkozni a javítással.
Garanciális javítás esetén különösen fontos az a szempont ami Önt is aggasztja: ha a garancia érvényesítése során olyan javítás is felmerül, amire az már nem terjed ki, megbízás nélkül nekikezdhet-e a szerviz az egyéb hibák javításához is? Mindenekelőtt ebben a szerződéses jogviszonyban a felek közötti együttműködési- és tájékoztatási kötelezettség megtartása fontos, és jogszabályi kötelezettsége mindkét félnek. Különös jelentőséggel bír ez akkor, ha Ön nem céges járművel, hanem magánszemélyként, tehát fogyasztóként bízta meg a szervizt a munkával (a fogyasztót még speciálisabb és előnyösebb helyzetbe hozza a jog).
A jármű leadásakor Önnel közölték a feltárt hibajelenséget, ami garancia hatálya alá tartozott. A megbízás tehát vélelmezhetően csak erre terjedt ki, ellenkező esetben azt a munkalapon, vagy később a javítás során legalább szóban jeleznie kell a márkaszerviznek Önnek. Új hiba feltárása esetén elvárt a szerviztől a megrendelő értesítése – egyrészt arról, hogy ezen hiba kijavítása feltétlenül szükséges-e az eredeti „fő” hiba orvoslásához, vagy nincsen műszaki összefüggés a két jelenség között. Ezzel együtt másrészt arról is határozniuk kell a feleknek a megbízás kiterjesztése előtt, hogy az újonnan felmerült költség még a garancia alá tartozik-e, vagy már önköltséges kategória. Ennek elmaradása esetén a megbízás keretein túl jár el a márkaszerviz, és a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint kell eljárnia, ügyelve a gondos-felelősségteljes ügyvitelre, és követelhet költségtérítést az eredeti megbízótól.
Azért is fontos a tájékoztatási kötelezettség teljesítése, mert a megrendelő a szerelés teljesítése során dönthet úgy is, hogy az addig elvégzett munkákat elfogadja, megtéríti, de a gépjárművet visszakéri, mert időközben kapott kedvezőbb árajánlatot/más szakszervizt keres fel inkább stb.
A fenti előkérdés tisztázása után lehet megítélni azt, hogy kiállíthat-e utólagosan – több hónappal később – egy számlát a márkaszerviz? Elméleti akadálya nincsen az időfaktor szempontjából. Amennyiben azonban az adott hiba kijavítása a garancia hatálya alá tartozott, utólag nem kérhető rá javítási költség. Még akkor sem, ha ugyanaz a hiba kiújult pár hónapon belül, és időközben a garancia időtartama már letelt. A javítással ugyanis újraindul az adott alkatrészre- és hibára a garanciaidő.
Amennyiben az kerül bebizonyításra, hogy az egyéb hibák kijavítása a szerviz részéről jogos volt, úgy jogilag követelheti az ellenérték megfizetését a szerviz Önön. Ebben az esetben a kifizetés teljesítéséig van lehetősége jogilag a szerviznek arra, hogy – ún. törvényes zálogtárgyként – a birtokában tartsa a járművet. Hangsúlyozzuk, részükről a tájékoztatási kötelezettség elmaradása Ön felé, értékelendő a bizonyítás során.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözletem!
Gondom van a kerületi közterület felügyelettel, valótlan állítás miatti bírság miatt! Nincs felügyeleti szervük! Van lehetőségem a drága jogi lépés elkerülésére? Köszönöm szépen!
Tisztelettel Gábor
Üdv!
2024.07.19.-én este kaptam az ügyfélkapura egy dokumentumot a Vas Vármegyei RFK-tól, hogy 2024.07.15.-én reggel 04:05 perckor a Váci út 198. szám alatti traffipaxba belefutottam 50km/h megengedett sebesség helyett 72km/h sebességgel.
A helyzet az, hogy az adott időben aludtam itthon a családdal, az autó pedig a ház előtt parkolt, menni sem lehet vele írásomig, mert az immobiliser nem jó, nem indul az autó. A dorogi rfk. szerint az értesítés hivatalos, viszont a képen nem látható normálisan az autó és hozzátették, hogy a rendszer automatikusan küldi az értesítéseket és hasonló a finn rendszám a régi hazai rendszámokkal, kis eltéréssel. A képen lévő autó fényszórója abszolút nem megegyező a tulajdonomban lévő autóval. 39 000 magyar forint a bírság, az írásomig nem tudtam elérni a szombathelyi illetékeseket.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogy tudom elkerülni a bírságot? Illetve létezik ilyen hiba az európai szintű traffipaxokban?
A választ előre is köszönöm!
Kedves Kérdező,
ugyan nem gyakori, de sajnos előfordulnak az Önéhez hasonló kellemetlen esetek, amikor időt-energiát kell fordítani a saját igazunk érvényesítésére úgy, hogy nem is történt semmilyen szabályszegés. A hatóság felé szükséges jelezni és megüzenni nekik – ha telefonon nem sikerül elérni őket, akkor írásban, akár Ügyfélkapun keresztül is –, hogy a fényképen szereplő rendszám nem egyezik az Önével.
Javasoljuk leellenőrizni a hatóság honlapján elérhető közhiteles nyilvántartásban az ügyszám alapján az ahhoz tartozó fényképfelvételeket. Fel kell hívni a hatóság figyelmét a rendszám nem-egyezőségére a fényképek alapján, csatolva és összevetve az Ön gépjárművével. Érdemes lehet saját fényképeket is becsatolni ugyanazon szögből, mint a hatóság által készült képeken. Nem javasoljuk a bírság megfizetését úgy, hogy Ön nem követett el közigazgatási szabályszegést.
A rendszám ellenőrzés és a bírság megküldése ilyen esetekben valóban központilag, automatikus azonosítás után történik. Előfordul a rendszám „félreismerése”, ez nemcsak a magyar úthálózaton fordulhat elő, külföldi hatóságtól is érkezhet be bírságról szóló határozat, hasonló rendszámkarakterek, vagy a felségjel gép általi félreismerése végett.
Az Ön esete a hajnali órákban történt, hasonló helyzetben annyit tud még tenni a hatóság felé tett kifogás mellett, hogy bizonyítja is a gépjármű hollétét az adott idősávban (pl. külföldön járt és pont aznap tankolt kinti kúton, éppen szervizben volt az autó és munkalapot csatol be stb.). Ez viszont érthetően sajnos nem minden esetben kivitelezhető.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autójogász!
A tulajdonomban van egy 2020-as Ford Puma 1.0 (125 lóerős) EcoBoost Hybrid gépjármű, amelynek a motortér felől súroló, kattogó hang hallatszik alapjáraton és emelt fordulatszámon is. Két szakszervizben járt az autó vizsgálaton, cseréltek hosszbordásszíj feszítőgörgőt, de a hang nem szűnt meg. Csere után azonnal jeleztem szervizvezetőnek, de ő azt mondta, hogy nem hall semmi rendellenes hangot és van ennél rosszabb járású motor is.
A másik szakszervizben tüzetesen megvizsgálták az autót: a rendellenességet hallják csak azt nem merték kimondani, hogy ez motorhiba. Azzal ráztak le, hogy ez a hang a motor sajátossága. Az autó még garanciális. Nem tudom hová forduljak a hiba kijavítása érdekében.
Köszönöm a válaszát! Üdv: Zoltán
Tisztelt Autójogász,
Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhoz, hogy jogosult vagyok-e kártérítésre az önkormányzattól, útkezelőtől vagy útkarbantartoktól ha jeges lejtős útszakaszon a 12. kerületben balesetet szendvedtem? Panaszommal és kártérítési igényemmel megkerestem az önkormányzatot és az útszakasz üzemeltetőjét is, de mindenhonnan elutasítást kaptam.
2023. december 19-én reggeli órákban ónos ködszitálás volt, ami ráfagyott az aszfaltra. A baleset a 12. kerületben történt az Ágnes úton. Tudni kell, hogy ez egy elég meredek útszakasz és az útszakasz egyik fele normási, fekete, jól strukturált aszfalttal van borítva, míg a másik fele egy fehér színű, rossz felülete miatt már esős időben is csúszóssá válhat. Sajnos ezzel nem voltam tisztában, a navigáció arra vitt. Ahogy a fehér aszfaltra értem, az autó fölött azonnal elvesztettem az irányítást és egy előttem már megcsúszott autónak csapódtam. Előtte való nap 18-án az OMSZ figyelmeztetést adott ki, így felelősnek tartom az FKF-et azért, mert nem végezte el időben az út síkosság mentesítését és felelősnek tartom az útszakasz üzemeltetőjét, mert nem megfelelő minőségű aszfalttal borították le az érintett útszakasz. Helyi lakók elmondása alapján őszi és téli időszakban rengeteg baleset történik a rossz útburkolat miatt.
Mit gondolnak, érdemes lehet jogi útra terelni a dolgot? Az autómban közel 1 millió forintos kár keletkezett, amit azóta már megcsináltattam. Minden javításról kértem számlát és eltettem.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel, István
Tisztelt Autójogász!
2024. februárban Budapest XI. kerület Somogyi úton a P+R parkoló telítettsége miatt, annak kerítése mellett parkoltam le az autómmal. Délután visszaérve azt tapasztaltam, hogy a kerekére kerékbilincset szerelt fel a kerületi közteres. Az értesítésen lévő telefonszámot felhívtam és leszereltettem a kerékbilincset. Ezt követően a közteres kioktatott, hogy zöldfelületen várakoztam és a helyi önkormányzati rendelet alapján eljár velem szembe. Ismertette, hogy vagy 20 000 Ft helyszíni bírságot fog kiszabni vagy eljárást kezdeményez, amely sokkal magasabb összeg lesz. Vitattam az általa közölt tényt, ugyanis a szóban forgó zöldfelület egy betonkeménységű különböző műanyag-, papír-, fémhulladékkal borított földes rész volt. A vita az ő javára dőlt el és kaptam egy jegyzőkönyvet, amelyben elismertem a szabályszegést.
Később otthon elolvastam az általam sötétben aláírt jegyzőkönyvet, azon nem zöldfelület volt kézzel írva, hanem zöldterület(!) és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20.§ (1) bekezdés kg) pontja, amely a behajtási tilalom, a korlátozott övezet, a kötelező haladási irány KRESZ-ben megfogalmazott szabályok megszegésére vonatkozik. A jegyzőkönyv túloldalán a tájékoztatás szintén olyan elemeket tartalmazott, amelyek ebben az eljárásban nem is lettek volna alkalmazhatóak. Itt a kötelezően alkalmazandó (KRESZ szabályszegés miatt objektív felelősség alapján) helyszíni bírság összegére vonatkozó kormányrendelet, a közterület-felügyeletről, az általános közigazgatási rendtartásról, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény van többek között feltüntetve és a fellebbezési jogról történő lemondás nyilatkozata. A helyi rendelet (2/2013. Újbuda Önkormányzati rendelete) továbbá a szankció törvény rendelkezéseit nem tartalmazza a jegyzőkönyv.
Mivel az elkövetett jogsértést alapvetően vitatom és az ellenem kezdeményezett eljárást, valamint annak dokumentációit sem fogadom el nem fizettem be a helyszíni bírságot, amely ellen panaszt terjesztettem elő, de arra a közterület-felügyelet válaszra sem méltatott. Kérem arra vonatkozó válaszát, hogy egy objektív felelősség kategóriába tartozó, KRESZ szabályszegésbe öltöztetett jogsértés miatt kiszabott helyszíni bírság miatt milyen jogszabályi hivatkozással nyújthatok be jogorvoslati kérelmet, hogy a bírságot töröljék, illetve a kerékbilincs leszerelésének összegét részemre visszafizessék.
Tisztelettel: Norbert
Tisztelt Autójogász!
Elmúlt 1 éve, hogy az autóm az autószerelőnél van. Első körben a porlasztók teljes cseréje történt közel 600 000 Ft értékben. Miután elkészült, az autó nem lett jobb, valószínű, hogy nem az volt a hiba. A szerelő ezek után hengerfej problémára gyanakodott, le is szerelte, megtörtént egy erre szakosodott gépműhelyben a hengerfej és a motor teljes felújítása. Ezután az autót újra összeszerelték, de a műhely kapuig sem jutottunk, elromlott, a felújított hengerfejben az összes szelep ismét (20 db) leszakadt. A szerelő szerint a gépműhely hibázott, a gépműhely szerint a szerelő. A hengerfej ezek után újból fel lett újítva, majd ismét beszerelve. Az autó 400 km megtétele után újból elromlott, ismét leszakadtak a szelepek a hengerfejben. A autót szétszedetni újból már nem engedtem, kértem az igazságügyi szakértő bevonását. A segítségüket abban szeretném kérni, hogy milyen kártérítésre vagyok jogosult a több mint 1 éves szerelési idő miatt, tekintettel arra, hogy ez miatt egy autót kellett vásárolnom amivel közlekedni tudok, ami jelentős plusz költségeket okozott a családnak. Illetve kit terhelnek a felmerült plusz költségek, mi az amire ez ügyben jogosult vagyok.
Köszönettel: Beáta
Kedves Beáta,
az ügyben a döntő kérdés az lesz, hogy a szerelés vonatkozásában meg tudja-e állapítani a szakértő, hogy hiba merült fel a szerelő oldalán. A kártérítési igény alapfeltétele ugyanis az, hogy a szerelő magatartására legyen visszavezethető az, hogy kár merült fel. Magyarul az a kérdés, hogy a szakma szabályainak megfelelően járt-e el.
Minden 20 ezer forintnál magasabb összegű javító-karbantartó munkálatra fél év jótállás vonatkozik, ezeket a határidőket is érdemes lesz figyelni, mert a jótállási időn belül felmerült hibákkal kapcsolatban a vállalkozónak kell bizonyítania azt, hogy a munkája megfelelő volt.
Itt ráadásul cifrázza a helyzetet, hogy a gépműhely kinek a megbízása alapján vett részt a javításban, és ők mennyire sárosak a kialakult helyzetben. Lényeges az is, hogy mire terjedt ki a szerelő megbízása, vagyis mit tartalmaznak a munkalapok.
Ami az érvényesíthető kártérítést illeti, az a javítási kísérletek végkimenetelétől is függ, hiszen ha a jármű használhatóvá válik, és a pótlásként vásárolt járművet el lehet adni, akkor főként a vásárlás költségei maradnak, az esetleges vételárkülönbség és az időközben elszenvedett értékcsökkenés kérdését pedig úgy érdemes átgondolni, hogy a korábbi jármű értéke mennyivel csökkent futás nélkül, és ehhez képest mennyivel csökkent volna az új járműbe tett kilométerek révén. Erre a szakértő ugyancsak tud nyilatkozni.
Ez egy gondolatindító szempont, amiből annyit érdemes kihallani, hogy egy jogi eljárásban az elszenvedett kár mindenképpen kacifántosabban meghatározható kérdés, mint az első ránézésre adná magát. Sok múlik azon is, hogy bizonyítható-e az adott kár, beleértve azt is, hogy az a hibás szerelés miatt merült fel. Hangsúlyozom, hogy kulcskérdés, hogy megállapítható-e a szerelő hibája, mert bármilyen kártérítésnek ez feltétele lesz. Egy kedvező szakvélemény birtokában célszerű peren kívül egyeztetnie a feleknek, hogy az ügy megoldására, és ne annak eszkalálódására lehesse fordítani a további összegeket.
Általános üzenet a hasonló ügyekben az, hogy szerelésre átadott járműnél mindkét fél érdeke megfelelő időt és energiát szánni a munkalapok kitöltésére, az időpontok és a szerelőnek adott „feladat” pontos rögzítésére, mert ezek nélkül egy ilyen ügyben sokáig lehet az olajsárban turkálni, mire minden a helyére kerül.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Kedves Autójogász!
Pár nappal ezelőtt (2023. 05.03) vettünk - én és anyukám - egy 3 ajtós, csapott hátú Toyota Yarist, 2006-os évjárat, 999 köbcentis, 2007-es forgalomba helyezéssel.
Az eladó szerint tökéletes műszaki állapotban van, a kocsi jól is nézett ki, minimális karcolások és rozsdamentes (legalább is első ránézésre.) Működő klíma. Nekem kb ennyi szempontom volt, nagyon nem néztem át, gondoltam, ha meg valami gixer lesz/van, fél évig úgyis garanciális. Természetesen a téli gumit lecseréltettem vele nyárira - a rajta lévő télit (vagy 4 évszakosat? nem tudom) meg berakattam vele az utastérbe. Elvittünk a mi gumisunkhoz megőrzésre: ott csomagoltam ki és vágott belém a felismerés: ezek nem azok, amikkel árulta, hanem azoknál sokkalta régebbiek és kopottabbak, sőt: a jobb elsőnek a széle annyira el volt használva, hogy még a laikus magamfajta is rájött: itt valami futóműállítási gondok voltak/vannak a kocsival. Visszarohantam hozzá, hogy a kocsi futóműves, de erre ő egy szerelési lapot lobogtatott és adott ide, hogy a futóművet nem sokkal az eladás előtt beállították. A kocsira pedig olyan nyári gumit tett fel - természetesen a kifizetés után -, amin a profilmélységek egyike kívül a széleken a minimális 3 mm alatt van, amit persze én ott a helyszínen nem mértem le. Csak megjegyeztem, hogy ez "igen kopott". (Később derült ki: a gumi 2015-ös.)
Miután eljöttem ez intermezzó után, átmentem vele az egyik barátomhoz: de út közben kigyulladt a "check engine" motorhibát jelző kis sárga lámpa. Pár nap múlva a Toyota szakszervízben azt mondták - anélkül, hogy a vizsgálat közben bennünk még a kocsi közelébe is engedtek volna -, hogy lambdaszonda, anyagköltsége és cseréje cirka 108ezer forintra rúg. (10 munkaóráról regél az árajánlatban, amit sokallok, de ez csak szubjektív benyomás.) Majd elvittem egy márkafüggetlen műhelybe, ahol megmutatták, hogy szerintük nem a szonda a hibás, hanem a katalizátorból tört le valami darabka és annak hallani a csörgését - ha ütögetjük a - kipufogócsőben. (Tényleg hallani valami zajt, minden esetre fura maga a zaj is, de az is, hogy egyáltalán benne maradt ez a darab és nem távozik a kipufogógázzal.) Utána még x hibát sorolt fel, az említett hiányos profilmélységen kívül: az első szilenteket, stabilizátorokat, a hátsó kerékcsapágya(ka)t, az első fékbetétet és féktárcsát, a fékfolyadékot és az első ablaktörlő lapátot kéne benne cserélni. A jobb első ülés nem dönthető, mert a kallantyúja az ember (illetve a húgom) kezében maradt, de garantálom, azt nem ő törte le. Belülről volt elrepedve, már ott, a kereskedőnél.
A kérdés: Van-e jogom elállni minden indoklás nélkül - ma 05.13-a van, tehát 10 nappal ezelőtt vettük - a szerződéstől? Ha nem, a garanciába - abba a törvényileg előírt félévesbe - fent elsorolt hibák közül - mi tartozik? Vagy egyezzünk ki egy árengedményben? (Azt persze utólag tenni nehéz, mi a pontos neve? Mert ez a fószer 1 490 000 - ért árulta a kocsit, amit én balga egyszer másfél milliónak mondtam, amit ő szépen rá is vezetett a szerződésre... Ugye, milyen kedves?) Mert őnála az ilyen nüanszok számítanak.
Előre is köszönöm válaszát, üdvözlet Szolnokról: Winkler Zoltán boldogtalan Yaris-tulajdonos
Kedves Zoltán,
az elállás jogi nyelvről lefordítva valami olyasmit jelent, hogy én nem ilyen lovat akartam. A reklamációs lépcső második fokán helyezkedik el (néhány extrém kivételtől eltekintve), így jelen esetben még van előtte egy másik kör.
Egy 17 éves járműnél futásteljesítménytől függően már sajnos csak álom a tökéletes műszaki állapot, de Önnek abban teljesen igaza van, hogy egyfelől mindig kérdés, hogy mi volt a pontos tájékoztatás az állapotra vonatkozóan. Pontosítok, mi volt a bizonyítható tájékoztatás adásvétel előtt az állapotra vonatkozóan.
Mivel kereskedéstől vásárolt magánszemélyként, ezért a kereskedésnek kell bizonyítania, hogy a hibák nem voltak meg az adásvételkor. A 10 napnak ebből a szempontból van jelentősége, hiszen egy anyagfáradás, repedés, törés vonatkozásában az viszonylag jól behatárolható, hogy mennyire friss.
Így javaslom, hogy tételes listával írásban keresse meg az eladót, kérje ezeknek a hibáknak a kijavítását. Amennyiben erre nem hajlandó, egy szerencsétlen uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt a máshol való kijavítás költségét ugyan nem, de árleszállítást azt kérhet.
Az olyan hibák miatt, amikről tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna, igény nem érvényesíthető, ez főként a kopott gumival kapcsolatban merülhet fel. Ha azonban a hirdetés fényképfelvételeivel, vagy bármi más módon bizonyítható, hogy utólag csereberéltek, az is reklamálható.
A többi ezt követően a kerekedés dolga, jó esetben egy egyezség létre fog jönni, aztán lesz bódottsá' is, mint Yaris tulajdonos. A kocsiválasztásnál, vásárlásnál mindenki a saját szempontjai szerint dönthet, így örök tanulság, hogy érdemes résen lenni.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Tisztelt Autójogász!
Szűk utcában erősen szembesütő napnál kb. 10-15 km/h sebességgel haladtam, amikor hirtelen egy ajtónak ütköztem. Később a fedélzeti kamera felvételét visszanézve derült ki, hogy az ütközés előtt 2-3 másodperccel nyitotta ki a másik fél az úttest felőli ajtót, ami nem volt észlelhető csak az aszfaltra vetett árnyék alapján!
A KGFB alapján kártérítési igénnyel léptem fel a biztosítója felé, amire 3 hónapos huzavona után azt a választ kaptam tőlük, hogy én vagyok a hibás, és ennek alapján az ő ügyfelük lép fel velem szemben kártérítési igénnyel! Szerintem a videó alapján ez nem igaz, de nem tudom, hogy mit tehetek még?
Köszönöm a segítséget, illetve tanácsot, ha van: Attila.
Kedves Attila,
Amennyiben videófelvétellel rendelkezik arról, hogy egy az út mellett parkoló járműből Önre nyitották az ajtót, úgy első körben a biztosítót kell kérni az álláspontja felülvizsgálatára, de közvetlenül a másik jármű üzembentartójának, sőt a kárt okozó személynek (aki az ajtót kinyitotta) is jelezheti a kártérítési igényét.
Ilyen esetben 3 végkimenetel jöhet szóba:
- vagy jogosult a teljes kára megtérítésére, mert az Ön részéről elkerülhetetlen volt a baleset
- vagy megosztottan felelősek
- vagy kizárólag a másik fél kérhet kártérítést
A kérdést az dönti el, hogy kinek lett volna módjában elkerülni az ütközést, ebben pedig fő kiindulási pont az, hogy a gépkocsiból a nyíló ajtó milyen távolságból válhatott észlelhetővé, az adott sebesség mellett féktávolságon belül nyílt-e az ajtó.
A szembetűző napra való hivatkozás nem csökkenti a járművezetők felelősségét, mert minden esetben az út- és látási viszonyoknak megfelelően kell vezetni. A másik oldalról viszont fontos azt is hangsúlyozni, hogy bírói gyakorlat szerint a gépjármű üzemeltetésének körébe tartozik a gépjárműbe való be-, és kiszállás is, valamint az ajtajának bezárása és kinyitása. Ennek azért van jelentősége, mert emiatt nemcsak az ajtó tényleges kinyitója, hanem az üzembentartó és a kötelező felelősségbiztosító is köteles helytállni, ha az ajtónyitás során nem kellő körültekintéssel járt el a másik fél.
Az eset szépen rámutat arra, hogy milyen könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy jogi támogatás nélkül nem elég, hogy a saját kárunkat sem akarják megtéríteni, de még velünk szemben lépnek fel egy teljesen átlagos közlekedési szituációból eredően. Javaslom, hogy a saját felelősségbiztosítója felé jelezze, hogy nem ismeri el a felelősségét, és van kamerafelvétele, ennek hiányában előfordulhat, hogy a másik jármű kárát kifizetik az Ön biztosítása terhére, amit a bónusz-malusz besorolás azonnal lekövet, máris érezhető anyagi következményeket sodorva maga után.
Azt javaslom, hogy amennyiben a kamerafelvételek alapján az ajtó kikerülése elkerülhetetlen volt az Ön részéről, jelezze a panaszt a biztosító felé ennek a körülménynek a jelzésével. Ha továbbra is ragaszkodnak az álláspontjukhoz, akkor fizetési meghagyásos eljárást indíthat a biztosítóval szemben. A leírásban nincs információ arról, hogy a helyszínen ki milyen nyilatkozatot tett, történt-e rendőri intézkedés, ezek ilyen esetben minden jól jönnek, hiszen a kamerafelvétel alapján a szakértő meg tudja ítélni a baleseti mechanizmust.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Tisztelt Szerkesztőség, tisztelt Autójogász!
Édesapám hagyatéki végzésének kiadása áll a következő okból. Édesapám halála előtt négy évvel eladott egy működésképtelen autót. A jelek szerint azonban a vevő nem íratta át, még mindig az édesapám nevén szerepel. Mindez akkor derült ki, amikor a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az adategyeztetés eredményeképpen kapott egy olyan információt, ami szerint a nyilvántartásban az szerepel, hogy édesapám eladta ugyan az autót, de a vevő nem íratta át, ezért kivonták a járművet a forgalomból. A jegyző minket, örökösöket szólított fel az adatok pontosítására, de mi a világon semmit nem tudunk azon kívül, hogy négy éve kitört a kereke, mert már annyira elkorrodálódott, ezért a javíthatatlan roncsot a papa eladta valakinek, aki roncsautó felvásárlást hirdetett. Mi az egészet utólag tudtuk meg a papa elbeszéléséből. A közjegyző felszólítására próbáltuk megkeresni az eladásról a szerződést, de semmit nem találunk.
Az biztos, hogy édesapám bejelentette, hogy eladta, mert sem a súlyadót nem róttak ki rá, sem biztosítást nem fizetett - és magában a nyilvántartásban is szerepel, hogy eladta. Mivel a vevő elmulasztotta az átírást, a hivatal vélhetően azért tudott mégis az eladásról, mert a papa bejelentette. Így, hogy sem adásvételi szerződés, sem forgalmi, sem törzskönyv, sem autó nincs a birtokunkban, mit tudunk tenni azért, hogy végre megszülessen a hagyatéki végzés és átvehessük a többi, valóban létező hagyatéki tárgyat? Amennyiben "muszáj" megörökölni ezt az autót is, csak mert a papa nevén van nyilvántartva, hogyan fogunk tudni megszabadulni tőle? De egyáltalán, muszáj ezt nekünk megörökölni? A nyilvántartásban is be van jegyezve az adásvétel ténye és ideje. A vevő egyébként egy Kft volt, ami felszámolásra került, tehát esélytelen, hogy legalább utólag át legyen írva a nevére.
Hogyan fogjuk tudni elérni azt, hogy a már feltehetően meg is semmisített autóért ne mi legyünk a felelősek?
A segítséget, iránymutatást előre is köszönve, üdvözlettel, Varga Tímea
Kedves Tímea,
gépjárműveknél a bejegyzés csak ún. deklaratív hatállyal bír, de nem attól kerül át a tulajdonjog a vevőhöz, hogy a változást a nyilvántartásba bevezetik. Emiatt úgy gondolom, hogy a bejelentést követően a jármű nem is képezheti hagyaték tárgyát, hiszen az jogilag nem képezte az Édesapjuk tulajdonát. Javaslom, hogy ezt nyilatkozzák a közjegyző felé, másodlagosan indítványozhatják a nyilvántartó szerv hivatalból történő megkeresését iratmásolatok érdekében.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autójogász Úr/Hölgy!
Megkeresésem tárgya a következő.:
Autókereskedőként teszem fel a kérdést. Eladtunk egy 2019-es Ford Focust 8as automata váltóval, 207 ezer km-rel egy kedves úriembernek. Utólag kiderült hogy taxiként fog üzemelni az autó. 14 ezer km és 3 hónap elteltével jelentkezett hogy meghibásodott a váltója és nem működik tovább, és ennek a javításának a költsége engem terhel. Természetesen megvásárláskor rendben működött, teszteltük több 100 km-en át az autót ahogyan az összes autónkat. Nem tudott volna elmenni vele több mint 14 ezer km-t. Ebben az esetben Ön szerint mit tehetek? Mit tehet a vevő?
Nagyon szépen köszönöm a választ! Gábor
Kedves Gábor,
Jogászként lenne bennem indíttatás, hogy túlbonyolítsam az ügyet, de egy váltóhiba esetén eléggé valószínűtlen, hogy 14 ezer kilométer után derüljön ki. Rövid válaszban célszerű jelezni a vevőnek, hogy fejtse ki, hogy ezt mivel szeretné alátámasztani - meglepetések ugyanis mindig előfordulhatnak. Hasonló esetben a vevő tud lépni, ő tudja jogi útra terelni az ügyet.
Az ilyen ügyek egyik kulcskérdése, hogy kinek kell bizonyítania és mennyi ideig lehet szavatossági igénye a vevőnek. Kényelmesebb helyzetben van a vevő, ha fogyasztónak minősül, azaz olyan természetes személy (nem cég), aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül járt el a vétel során. Ez sem jelenti azonban azt, hogy minden, a használt jármű vásárlása után bekövetkező hibáért felelőssé lehetne tenni az eladót.
Csak olyan hibák jönnek szóba, amik megvoltak az adásvétel pillanatában is, és amik nem járnak együtt egy ilyen korú és futásteljesítményű jármű használtsági állapotával.
Az ilyen eseteket elkerülendő a jövőre nézve hasznos lehet az adásvételi szerződések mellé egy részletes állapotfelmérő lapot csatolni.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autójogász!
Röviden a kérdésem az lenne, hogy amennyiben egy márkakereskedőnél megrendelek egy újautót amire a vevőszerződés megkötése során előleget fizetek, az autó rendben megérkezik, banki lízing ügyintézés rendben, minden OK, de én valami okból elállok a szerződéstől az előleget visszakérhetem a kereskedőtől, vagy a kereskedő jogosult ezt megtartani arra hivatkozva, hogy nem az ő hibájából, hanem az én egyoldalú döntésem miatt dől kútba az üzlet?
Kedves Péter!
Viszonylag ritka, amikor az a probléma, hogy nincs probléma, minden rendben ment. A kérdésére a válasz a megkötött szerződésben bújik meg, jellemzően van annak következménye, ha a vevő simán meggondolja magát. A megkötött szerződéstől elállni ugyanis jellemzően a másik fél szerződésszegése esetén van lehetőség, ez nem csak jármű vásárlása esetén van így. A leírásában előleg szerepel, ez legalább felveti az esélyét annak, hogy akár vissza is járhat. Olyan esetben ugyanis, ha a szerződés meghiúsul, az előleg visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy mi miatt esett kútba az ügylet.
Fontos azonban, hogy ez még nem zárja ki, hogy kötbér, kártérítés vagy más fizetési kötelezettség ne várna Önre. Az sem ritka, hogy a szerződésben foglaltaktól függetlenül a kereskedés üzletpolitikai vagy más okokból „jófej”, és elengedhet olyan követelést is, ami járna részükre a szerződés vagy a jogszabály alapján.
Javaslom, hogy első körben alaposan olvassa át a szerződést és az apróbetűs szerződési feltételeket is. Amennyiben ez nem tesz említést fizetési kötelezettségről, akkor egyeztessen a kereskedéssel, végleges lépésekre csak a következmények biztos tudatában szánja el magát.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Tisztelt Autójogász,
Egyedi rendszámos privát gépjárművemet eladnám a saját cégemnek. Azt az információt kaptam, hogy ebben az esetben cégemnek 435 ezer forintba kerül az egyedi rendszám átírása (átruházása?)
Kérdés: Nem ajándékozhatom, adhatom, a saját nevemet tartalmazó rendszámtáblát ingyen annak, akinek akarom?
Üdvözlettel, Attila
Kedves Attila,
Egyedi rendszám igénylése esetén van pár dolog, amit jó tudni. Igényléskor az, hogy akkor fogják engedélyezni az általunk kitalált egyedi rendszámot, ha az közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik, legalább 3, legfeljebb 6 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 4 folyamatos számjegyből, azaz együttesen 7 jelből áll. Ezt nevezzük egyedileg előállított rendszámtáblának. Ez a rendszámtáblák Rolls-Royce Boat Tail-je, mert ennél költségesebb módon ugyanis rendszámot igényelni nem lehet, a 435 ezres igazgatási díj önmagában elég húzós.
Amit azonban a kérelmezők nem minden esetben tudnak, az az, hogy az egyedi rendszámtábla nem a járműhöz, hanem az ő személyükhöz kötődik. Ebből két dolog következik: a váltást engedélyeztetni kell, ennek az engedélyeztetésnek pedig díja van, ami (spoiler) megegyezik a kiadás díjával.
Kérdésére válaszolva tehát a jogszabály beárazza ezt a tranzakciót, így amennyiben ezt a rendszámot tulajváltás után továbbra is használni szeretnék, úgy az ennek a díjnak az ismételt megfizetése ellenében lehetséges.
Amikor valaki a még le nem gyártott sorozatrendszámok közül választ (egyénileg választott rendszám), akkor ugyanígy mind a kérelem beadásakor, mind a rendszám jogosítottjának váltása esetén meg kell fizetni az igazgatási díjat, egyénileg választott rendszám esetén ez 112 450 Ft.
Nehezen vitatható, hogy a jogszabály célja az, hogy kevesen éljenek az egyedi rendszám adta lehetőséggel, de emellett jobban kidomborodik az egyedi rendszám személyes jellege is.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Tisztelt Autójogász!
Mai napon reggel, munkába menet, Pesterzsébet egy forgalmasabb útján hátulról nekem koccantak, amikor megállt a forgalom. Nem túl hirtelen megállás volt, nekem arra is volt időm, hogy odafigyeljek arra, hogy a keresztutcából ki tudjanak kanyarodni, ne álljak be a kereszteződésbe. A két autó kb. úgy állt meg a koccanás után, hogy volt köztük nagyjából 20-25cm. Az “úriember” aki belém jött, velem egyidőben pattant ki a kocsiból, és egyből azt kezdte vizsgálni, lett-e kár. Az én lökhárítómról azonnal letörölte a pornyomot, amit a rendszáma hagyott, így már alig látszódott sérülés. Egy fekete pont, pár apró karc, illetve hajszálrepedések a fényezésben, amik maradtak, ami szerinte semmi, és szeretett volna tovább haladni, de én nem ezen a véleményen voltam. Az ő autóján már amúgy is viseltes volt mind a rendszám, mind pedig a lökhárító. Ekkor kijelentette, hogy akkor hívjunk rendőrt, de ő azt fogja mondani, hogy nem jött nekem.
Én így is tettem, a kiküldött közlekedési rendőr el is kezdte fotózni az autókat, sérüléseket, meghallgatta mindkettőnk sztoriját. Mindezek után félreálltunk, és elmondta, hogy az autók túl messze voltak egymástól, a sérülés az én lökhárítómon magasabban van, mint a másik autó rendszámkeretének az alja (ami szerinte a leginkább kilógó alkatrész volt, ami sérülést tudott volna okozni). Ekkor én megmutattam neki a fedélzeti kamerám felvételét, mely igaz csak elől volt, de azon számomra tisztán kivehető volt, hogy az autóm bólint egyszer, amikor megállok, majd utána még egyet, amikor én a lökést kaptam hátulról. Ő erre azt mondta, hogy az egyik bólintás szerinte egy az úton lévő kátyú (tényleg volt, de kétlem, hogy belementem volna), másik az, amikor megállok. Az autós, akit én kiengedtem az utcából, míg a rendőrre vártunk, visszajött megnézni minden rendben van-e, és megadta a telefonszámát, hogy ha kell, tanúskodik, mert ő is hallotta a puffanást. A rendőr vele is beszélt.
A videófelvétel, a sérülések, és a tanú ellenére azt a választ kaptam, hogy nem tudja 100%-osan megállapítani, hogy a másik fél vétett, mert - hogy az ő szavaival éljek - “nem adja ki a matek”, így mindenki mehetett a dolgára. Később négyszemközt elmondta, hogy ne rá haragudjak, ő elhiszi, amit mondtam (a másik autós folyamatosan mentegette magát, belevágott a másik szavába stb.), de a mérőpálcás fotókon nem stimmeltek a magasságok, így nem tud nekem igazat adni. Szerinte túl kicsi volt a sérülés ahhoz, hogy a két autó ennyire távol legyen egymástól az ütközés után, mert ha engem ennyire meglöknek, nagyobb kárnak kellett volna keletkeznie.
Kérdésem az lenne, jogosan vagyok elégedetlen a döntéssel, van-e értelme még ezzel foglalkoznom, vagy ezt el kell engednem, mert “nem adta ki a matek”?
Nem kellett volna az intézkedésről kapni valami papírt esetleg? Bár tényleg nem lett nagy baja az autónak, és ha az “úriember” nem így reagál az elején, még rendőr sem kellett volna, de azért ez elég elszomorító, hogy egy számomra (és mások számára is a környezetemben) ennyire egyértelmű eset ilyen véget tud érni. Más figyelmetlensége, az intézkedés hiányosságai (?) miatt csináltathatom meg saját költségen, hogy újra olyan állapotban legyen az autóm, ahogy én azt az elmúlt években igyekeztem minden áron fenntartani?
Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, Zsell Dávid
Kedves Dávid,
a hasonló esetek kulcskérdése minden esetben a bizonyíthatóság. Károsultként ez egy rettentő idióta szabálynak tűnik, hogy nem elég, hogy kár ért bennünket, de még nekünk kell azt bizonygatni is, illetve egyidejűleg alátámasztani, hogy pontosan mekkora a kár. Ennek oka az, hogy azt sosem lehet bizonyítani (jó, mondjuk úgy ritkán), hogy valami nem történt meg. Képzeljük el, ha bárki bekopoghatna hozzánk azzal, hogy kárt okoztunk neki, és nekünk kellene védekezni, hogy mi nem is jártunk arra, valószínűleg hamar elszabadulna a káosz.
A jó hír azonban az, hogy még egy bírósági eljárásban is szabadon mérlegelhetőek a bizonyítékok, tehát tanú, felvételek és hasonló esetekben szakvélemény igazolhatja, hogy a kár ott és akkor keletkezett.
A kérdésére a válasz az, hogy ha kárt okoznak nekünk, a fizika törvényei egy szakvéleményben ki fogják azt mutatni, de minden esetben mérlegelés tárgya, hogy egy eljárásba fektetett energia és annak költségei arányban állnak-e a várható eredménnyel. A legfontosabb lépéseket a helyszínen tudjuk megtenni: fényképek, egyezség hiányában rendőrség értesítése. A helyszínen eljáró rendőr nem műszaki szakértő, így ha véleménye szerint nem adja ki a matek, akkor feljelentést kell tennünk, az intézkedésről pedig jegyzőkönyvet kell kérni. Sok esetben nem nyilvánvaló, hogy egy esetleges szabálysértési eljárás, illetve a károk érvényesítése két külön történet. Amennyiben a helyszínen nem válik ismertté a másik fél felelősségbiztosítója, rendszám ismeretében lekérdezhetjük, majd ezt követően be kell jelenteni a kárt az irányukba. Ilyen esetben csatolni kell a felvételeket, tanúk nyilatkozatát. Bár nyilatkoztatni fogják a károkozót is, ha minden más bizonyíték alátámasztja a baleseti mechanizmust, a tagadása ellenére is hozzájutunk a javítási összeghez, hiszen a felelősségbiztosító nincs kötve a felek elmondásához. Minden tényt és körülményt együttesen kell értékelnie, és ezek összessége alapján köteles helytállni.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Tisztelt Autójogász,
az M7-es autópályán voltam résztvevője egy vadgázolásos balesetnek 2023. november elején, azonban ez némileg eltér azoktól amiket már itt az oldalon kérdeztek, ezért szeretném a segítségét kérni.
A 70-es km-nél haladtam jobb oldalon a külső sávban a Budapest felé vezető oldalon, amikor a bal oldalon a belső sávban elhaladtak mellettem. Az elhaladó amikor már nagyjából 2-3 autó távolságra elkerült, elütött egy szarvast, ami ezután gyakorlatilag a levegőből repült a mi autónkra. A szarvast nem láttam érkezni, még a lámpa se világította meg, kikerülésre vagy lassításra esély sem volt. A szarvas a motorháztetőn és a szélvédőn landolt. Az ütközéstől az autó totálkáros lett, szerencsére személyi sérülés nem történt, és az utánunk következők sem ütköztek már az állattal. A kiérkező rendőrök megállapították, hogy mindketten szabályosan haladtunk, nem vétettünk a szabályok ellen, ezért nem is indítanak eljárást (ez áll a kikért rendőrségi tájékoztatásban is). Az én autómon nem volt casco csak kötelező, az autó egyébként 2005-ös évjárat, kb 1,5 milliót ért a baleset előtt a használtautó piacon.
Az autópályának ezen szakasza végig van vadtáblázva, a vadvédő kerítés elvileg ép volt, illetve a baleset pont egy felhajtó mellett történt. A rendőrök azt a tájékoztatást adták, hogy ne is próbálkozzunk sehová menni kártérítésért, maximum az autópályakezelő felé lehet benyújtani kérelmet, de valószínűleg azt is el fogják utasítani, mert az állat valószínű a felhajtón ment fel, és itt amúgy sem ritka ez a fajta baleset. Az új törvénymódosítás miatt, ha a vadásztársaság felé adunk be kártérítési igényt, akkor ők valószínű cserébe felénk fogják benyújtani a vad elütésével nekik okozott kárt, szóval ez sem okos ötlet. Röviden így jártunk, örüljünk, ha nem kell a vadat kifizetnünk mivel ez nem országút, hanem autópálya, és mindenki viseli a saját kárát.
Azóta próbáltam tájékozódni az üggyel kapcsolatban, beszéltem másik rendőrrel, biztosítóssal, illetve ügyvéddel is, de mindenki mást mondott eddig.
Itt leírom milyen tanácsokat kaptam:
1. A helyszínen kellett volna a rendőrnek kitöltenie velünk betétlapot, mert ugyan a másik sofőr is vétlen volt, de ő ütötte el az állatot, ezáltal ő indította meg a folyamatot. Az tanácsolták, hogy menjek be a saját biztosítómhoz, és jelentsem be, hogy ez történt, és majd a biztosító elindítja a kivizsgálását az ügynek, és lehet, hogy a másik fél kötelezője fizeti a kárt.
2. A kötelező biztosító ki fog bújni a felelősségvállalás alól, hiszen a másik autóval nem ütköztünk, az én autómat a vad károsította meg, tehát semmi értelme leadnom a kötelező biztosító felé ezt az ügyet. A közútkezelőnél kell kártérítést kérnem, akinek van erre vonatkozó felelősségbiztosítása.
3. A vadásztársaság felé lenne érdemes benyújtani a számlát, hiszen a vadveszélyt jelző táblák kint vannak ugyan, ezek teljesen ellentmondásban vannak azzal, hogy 130 km/h-val lehet menni az autópályán, aminek amúgy vadmentesnek kéne lennie.
Kérdés itt még az, hogy az új törvénymódosítás miatt, mennyire van bármilyen esélye egy ilyen procedúrának? Ön szerint, mi lenne a járható út a kártérítés felé? Milyen irányba érdemes elindulni az üggyel kapcsolatban? Köszönöm előre is a segítséget!
Kedves Olvasó,
a szokványos vadelütésekhez képest valóban speciálisabb, ha egy másik autóról pattan fel a vad, de mielőtt ezt elemeznénk, térjünk ki a vadászati törvény módosítására.
A módosítás híre széltében és hosszában bejárta a sajtót, jellemzően azzal a kommentárral, hogy innentől kezdve mindig az autós lesz a hibás, és jajj annak, aki elüt egy vadat. Ezzel szemben a módosítás mindösszesen csak a bírói gyakorlat azon régi elemét emelte jogszabályi szintre, miszerint nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának (azaz mentesül a felelősség alól a vadásztársaság), ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén. A vadásztársaság felelőssége eddig is és ezután is fennáll akkor, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben, így pl. hajtották a vadat vadászat miatt.
A módosítás sehol nem szigorítja a járművezetők felelősségét, így aki a közúti közlekedési szabályokat betartva számára elkerülhetetlen módon ütközik vaddal, továbbra sem lesz köteles a vad értékének a megtérítésére.
A módosítás álláspontom szerint kifejezetten kedvező abban a részében, miszerint egyértelműsítve lett, hogy a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel. Mivel új szabály, a puding próbája az evés és a perek lesznek, de a megfogalmazás eredményt vár el a közút kezelőjétől: oldja meg, hogy a vad a gyorsforgalmi útra ne jusson fel. Egyfelől tehát mindenképpen tegyen bejelentést az autópálya kezelője felé a módosított szabályra hivatkozva kérve kártérítést.
A másik autós felelőssége vonatkozásában is mutatkoznak esélyek. Példaként a felpattanó kő problematikáját hozom. Gyakori káresemény ugyanis, hogy az egyik autó kereke felveri a követ egy másik szélvédőjére. Mivel a járművekre egy speciális jogi felelősség, az úgynevezett veszélyes üzemi felelősség vonatkozik, önmagában azért, mert a felpattanó kavics a legszabályosabb vezetés mellett is előfordulhat, még kérhetünk kártérítést az amúgy szabályosan közlekedő „pattintótól”. Az ilyen esetekre kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis a kőfelverődés a két veszélyes üzem egyikének sem róható fel (magyarul egyik autós sem tehet róla), de az azt felpattintó jármű működése körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza. Ebből pedig az következik, hogy a biztosítója az így keletkezett kárért köteles helytállni.
Az eltérő véleményekkel szemben álláspontom szerint nincs különbség abból a szempontból, hogy kő vagy szarvas pattan-e ránk egy másik autóról. A sokféle megközelítés a fentiek miatt van, de mindenképpen biztatom, hogy tartson ki, és tegye meg a kárbejelentéseket.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Tisztelt Autójogász,
Sajnos az interneten csak ismert vagy ismeretlen elkövető által okozott, KGFB/CASCO körébe tartozó, parkolói károkozással kapcsolatban lelhető fel érdemi információ. Sajnos nem tudom mi az eljárás, amennyiben a szomszédos lakás felújítási munkálatai közben az ott dolgozó alvállalkozó gondatlanságából eredő sérülések (illetve sérülések eltüntetési kísérlete) során sérül az autó. Ebben kérném a segítségét.
Az én esetemben a társasházi szomszéd kivitelező vállalkozója az emeleten cserélte a nyílászárókat, miközben a purhabot gondatlanul úgy fújta az emeleti ablakban, hogy az beterítette az alatta álló autókat. Ezt a problémát felismerve azonnal lement és szerves oldószerrel és rongyokkal gyakorlatilag szétkente a motorháztetőn a sárvédőkön a lökhárítón és a lámpákon a friss purhabot és az oldószeres súrolással tönkretette az autóm fényezését. Szerencsére, a munkából éppen hazaérve, a vállalkozót tetten értem, de csak egy telefonszámmal rendelkezem a Vállalkozás tulajdonosa felé, amit persze senki nem vesz fel. Rendőrt hívtam, aki felvett egy olyan jegyzőkönyvet, amiben a vállalkozó alkalmazottja beismerő vallomást tesz, de jegyzőkönyvet nem kaptam, jelezték, hogy kizárólag peres eljárásban, bírósági kérésre továbbítják azt a bíróság felé. A lakás tulajdonosa gazdasági szervezet (kft). Jól gondolom, hogy neki első körben helyt kell állnia a megbízásában dolgozó kivitelező vállalkozó által okozott kárért? A kár kapcsán lehetséges a közösképviselőn keresztül a társasház biztosítóját keresni? CASCO-val nem rendelkezem, de nagyon szeretném elkerülni a peres eljárást.
Köszönöm a segítségét, Károly
Kedves Károly,
helyes jogérzék vezeti az ügy megítélésével kapcsolatban, hiszen itt egyértelműen arról van szó, hogy a vállalkozó nem megfelelő gondossággal járt el, amivel kárt okozott. Az, hogy az autókra szálló purhab eltávolítására a szerves oldószert találta a legmegfelelőbb eszköznek, különösen érdekes ötlet.
A rendőrségi jegyzőkönyv felvétele kifejezetten szerencsés, hiszen itt nem szándékos rongálásról van szó, aminek az a következménye, hogy elsősorban a polgári jog eszközeivel lehet majd fellépni. Mivel a kárt nem egy az épületről lehulló tartozék okozta, ezért a ház és a lakás tulajdonosa nem vonható felelősségre, hanem a kivitelező vállalkozás felé szükséges bejelentést tenni. Amennyiben a purhabos szaki alkalmazott volt, akkor is a cég felel, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerint abban az esetben, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
Az előfordulhat, hogy akár a vállalkozásnak, akár a társasháznak (függetlenül attól, hogy a vállalkozás lesz a felelős) van olyan biztosítása, ami fedezheti a károkat, ezért bejelentés a vállalkozón kívül a többi irányba is mehet.
Mindenképpen javaslom, hogy egy kijavítási árajánlattal írásban keresse meg a vállalkozást. A megkeresés igazolható módon, azaz tértivevényes levélben történjen, és a kár megjelölésénél érdemes arra is gondolni, hogy a javítás után fennmarad-e értékcsökkenés. Ebben a szerviz tud állást foglalni.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Tisztelt Autójogász!
Egy elég népszerű kérdésem lenne, de sajnos az interneten össze-vissza találok erről információt, nem teljesen egyértelmű, hogy mi a jog, és mi az általános eljárás.
Kötöttem egy vadkáros kiegészítő biztosítást a kötelező mellé, de felmerült bennem a gondolat, hogy egyáltalán érdemes-e használni ha esetleg megvan a baj.
Példa: elütök egy vadat, a biztosító csak akkor fizet elvileg, ha minden jogszerűen történik, azaz rendőrségnek vadásztársaságnak be van jelentve. Nem akarok kártérítést a vadásztársaságtól, mindössze a biztosításomat szeretném használni. A kérdés, hogy ki kell-e fizetnem a vadásztársaságnak a vadat?
Sokat olvastam már erről, hogy elvileg ha én kártérítési igénnyel fordulok a vadásztársasághoz, akkor viszonzásul ők is ezt teszik, de mi van akkor, ha nincs ilyen igényem. Mennyire biztos az, hogy nem fizettetik ki velem a vad értékét? Ugyanis ahogy itthon megszokott, az emberek általában ott hagyják, mert nem akarnak plusz költséget a kocsi kárán kívül is. Még ha ez nem is jogszerű, szerintem érthető.
Tehát lehet-e költségem a vadásztársaság felé, ha nem igénylek kártérítést, de bejelentem a vadgázolást, abban az esetben, ha szabályokat betartva út és látási viszonyoknak megfelelően közlekedtem, valamint abban az esetben, ha nem megfelelő sebességgel közlekedtem? Mindkét esetben az is érdekelne, hogy mi van akkor ha vadveszély tábla volt és mi van ha nem volt?
Köszönöm! Adrián
Kedves Adrián!
A témában valóban sok az ellentmondásos információ az interneten, ennek oka, hogy bár látszólag egyszerű kérdésről van szó, de a vadgázolás mögött speciális kártérítési szabályok húzódnak, melyek még szakmai körökben sem teljesen és pontosan ismertek.
A vadgázolás minden esetben olyan közúti baleset, amelyet jelezni kell a rendőrség felé. A rendőrség értesíti a vadásztársaságot, hiszen a vad sorsát is rendezni szükséges. A vadgázolások esetében jelentős anyagi kárral kell számolni, de még mindig ez a szerencsésebb eset a sajnos sok esetben személyi sérüléssel járó balesetek mellett.
Annak megítélése, hogy lehet-e sikerrel kártérítési igényt érvényesíteni a vadásztársasággal szemben, mindig sok tényezőtől függ, ebben a kérdésben célszerű jogi segítséget igénybe venni, hiszen számos olyan eset van, ahol egyértelmű, hogy az autós jó esélyekkel indul.
A másik oldalról pedig megnyugtatom, a leírt körülmények között nem kell arra számítani, hogy a vadásztársaság sikerrel tudjon igényt érvényesíteni. Az, hogy a vadásztársaság kifizettesse az elütött vad értékét, jogilag kártérítési igényt jelent. Kártérítés esetén pedig a vadásztársaságnak kell bizonyítania, hogy az autósnak - jogi kifejezéssel élve - felróható volt a gázolás.
A biztosításnál pedig egyszerűen arról van szó, hogy a biztosító feltételekhez köti a kifizetést. Ennek indoka nyilván az, hogy a káresemény maga igazolt legyen. Emiatt kifejezetten célszerű a leírtak szerint már előre tisztában lenni azzal, hogy milyen feltételek esetén fizet.
Most kezdődik az őzek párzási időszaka, így az elkövetkezendő hetekben fokozott óvatosság szükséges. Mindemellett is balesetmentes közlekedést kívánok, a feltett kérdésre pedig határozottan megnyugtató választ tudok nyújtani.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu
Jó napot!
Elnézést, hogy ismeretlenül megszólítom, de történt velem egy dolog, ami lehet más autóst is érdekelne. December 23-án vettem át egy új Dacia Dustert. Lízinges kocsi volt, 2.1 milliós kezdő részlettel, cascóval és gap (vagyonvédelmi) biztosítással, aminek elvileg garantálni kellet volna minden káromat.
Február 4-én menet közben rám szakadt egy fa felső része /ága. Gazdasági totálkár. 6,5 milliós kocsi javítása 4,6 millió. A jelenlegi helyzet az, hogy 1-1,5 milliós mínuszom van a egész ügyön. 487 800 forintot utalt nekem a Coloned biztosító a gap-ból. A casco a lízingtársaságot fizette ki. Mivel a roncsot ár alatt akarták elárverezni, én adtam el, de előtte végtörlesztettem, viszont ki kellet a teljes 5 évre fizetnem a biztosítási díjat a Colonednek (kb. 248 000 Ft). 260 800 Ft volt a önrésze a casconak. Veszteségem az ügyön kb. 1 430 477 Ft. A közút elzárkózik a kártalanítástól. A kereskedésben engem végig avval nyugtatgattak, hogy a gap fedezi az összes károm. A gépjármű 2 hónapos és 990 km-t futott. A mai időkben, mikor a használt autók ára az egekben van, nekem a 2 hónapos autót a biztosító 860 000 Ft-tal kevesebbre értékelte, mint amenyiért vettem (6 419 000 Ft + 170 000 Ft euro árfolyam különbözet)
Üdvözlettel V. Zoltán
Sziasztok!
Sajnos nincs új a nap alatt, ez a helyzet - szerencsétlen módon - sokszor megesik. Megénekelte már korábbi kollégánk is a témát, érdemes elolvasni!
Alapvetően az a probléma, hogy az ilyen szituációkban a lízingszerződés maradványértéke nem kártérítési jogi, hanem pénzügyi-lízing jogi kérdés, vagyis szerződéskonstrukciós sajátosság és kár helyett költségként jelentkezik. A lízingszerződés megkötéskor pedig a felek nem csak az előnyöket, de az esetleges kockázatokat-hátrányokat is vállalják. Tipikusan a casco szerződés keretében szokás fedezni ezt a jellegű kiadást, amolyan áthidaló megoldásként.
Kicsit olyan ez, mint a svájcifrank alapú jelzálogkölcsönök voltak 2008-ban. Arról mindenki tudott, hogy miként lehet jól járni a konstrukcióval, arról viszont valahogy nem harsogtak a hitelintézetek, hogy mi lesz a felállás, ha beüt a krach.
Tény és való, hogy a lízing csak akkor előnyös, ha végigfut a tervezett időre. A lízingtárgy időközben megsemmisülése esetén nem jön ki a matek és valakinek be kell nyelnie a nem várt költségeket. Ezt a szerepkört pedig a lízingszerződés tipikusan a lízingbe vevőre telepíti.
Meg lehet közelíteni ezt a témát onnan is, hogy "én nem ilyen lovat akartam" és ennek előzetes ismeretében nem is szerződtem volna. Viszont a lízingcég alappal hárítja ezt az álláspontot arra hivatkozva, hogy az aláírt szerződésben ez is benne van. Nyilván apró betűvel, a legvégén.
Az egységes bírói gyakorlat szerint ilyen esetekben nem a lízingbe vevőnek áll a zászló. Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.
Próbálnék valami bíztatót írni, de nem nagyon tudok. A MABISZ honlapján is az szerepel, miszerint ebből a csapdából nincs kiút.
Üdvözlettel: Dr. Takács Krisztián