Kaptam egy törzskönyvet, de nem vettem autót

augusztus 12., 10:10 Módosítva: 2019.08.14 06:18
142
das header

Tisztelt Autójogász!

Érdekes helyzet állt elő, ebben kérném tanácsát. A mai napon kaptam egy levelet a Belügyminisztériumtól, benne egy nevemre kiállított törzskönyvvel (születési dátum, anyja neve stb. minden stimmel), miszerint tulajdonosa vagyok egy 2005-ös Seat gépjárműnek. A probléma csak annyi, hogy én nem vettem ilyen típusú autót, valamint soha nem is volt ilyen a birtokomban.

Az alvázszám alapján lekérdeztem az adatait, de semmi érdemleges nem derült ki belőle. Áprilisban vásároltam egy Chevrolet márkájú autót, amiről már meg is kaptam több hónapja a törzskönyvet, azóta semmi változás nem történt autótéren a mai napig. Okmányiroda legközelebb jövőhéten lesz, ha addig is van valami ötlete mit tehetnék kérem segítsen.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel,

Gergely

Kedves Gergely!

Több okból is előállhatott ez a nem mindennapi helyzet. Én a kiállító hatóság oldalán elkövetett adatfeldolgozási hibára gyanakodok. Az biztos, hogy a törzskönyvet ön nem tarthatja meg, mert az az állam tulajdonát képező okirat, így vissza kell szolgáltatnia az okmányirodán keresztül.

Bármi is az oka a törzskönyv téves adatokkal történő kiállításának, azt javaslom önnek, hogy tértivevényes levélben küldje vissza a feladónak egy rövid levél kíséretében. Ebben írja le, hogy ön nem vásárolta meg a szóban forgó járművet, valószínűleg tévedés történt, és kérje a tulajdonjogának törlését a nyilvántartásból. A levelet írja alá és két tanúval is írassa alá.

Az ügy amiatt (is) fontos lehet, hogy ha az ön nevén szerepel a gépjármű a nyilvántartásban, annak lehet adózási következménye, amit célszerű elkerülni, hiszen akkor újabb köröket kell futni pl. adott esetben a helyi önkormányzatnál. A küldemény vétívét őrizze meg (elektronikus úton is) arra az esetre, ha később még netán szüksége lenne rá.

Üdvözlettel:

D.A.S. LEGAL

Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
Távolról sincs vége, olvasson még
  • Hiába van cascóm, nem fizetik a kőfelverődéstől lyukas hűtőmet

    augusztus 5., 11:02 Módosítva: 2019.08.12 17:32
    189
    das header

    Tisztelt tanácsadó!

    A közlekedés során egy kőfelverődés vagy becsapódás miatt kilyukadt az MEE395 Nissan Juke/Techna/ gépjárművem hűtője, Casco biztosításom van az Aegonnál, ahol szerintük ez nem a szolgáltatási szerződésben szereplő káresemény.

    Ha az üveget törte volna össze akkor igen, ha az autót töröm össze és sérül a klíma akkor igen, ha egy felverődő kő átütötte a klímát az nem káresemény, szeretném megtudni hogy igazuk van-e? A csere természetesen közel 200.000,-Ft.

    Üdvözlettel: Valéria

    Kedves Valéria!

    A kőfelverődés okozta károkat annak a gépjárműnek a kötelező felelősségbiztosítója is megtéríteni köteles, amely a kőfelverődést előidézte. Ha az eset kellően dokumentált és bizonyítható, akkor ezen a vonalon is lépéseket tehet az ügyben.

    A casco biztosítás nem a kárt téríti meg, hanem biztosítási szolgáltatási összeget nyújt a biztosított személynek. A szolgáltatás akkor jár, ha annak feltételei bekövetkeztek. Ennek során azt kell megvizsgálni, hogy pontosan és bizonyíthatóan mi történt, milyen sérülés érte a járművet, és ez a sérülés a casco szerződésben meghatározott valamely biztosítási eseménynek – jellemzően töréskár – megfeleltethető-e. Önnek a saját casco szerződéséhez tartozó, a szerződés megkötésekor hatályos szerződési feltételek alapján kell ezt ellenőriznie. A feltételek egyébként megtalálhatók az Aegon honlapján itt: https://www.aegon.hu/dokumentumok/az-utitars-casco-biztositas-dokumentumai.html

    Véleményem szerint a legfrissebb biztosítási feltételek szerint a kőfelverődés okozta sérülés töréskárnak minősíthető: „A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, a kárbejelentés szerinti eseménnyel műszakilag azonosítható, igazolt erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés” .

    A töréskárból azok az esetek vannak kizárva, amikor „a kár nem váratlan, akaraton kívüli és előre nem látható és egyben nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, anyaghiba, hűtőfolyadék megfagyás, nem megfelelő kenés miatt, stb.)”.

    Az ön esete véleményem szerint töréskárnak minősíthető és az adott szerződésre vonatkozóan meghatározott térítési szolgáltatásra válhatott jogosulttá. Javaslom, hogy a javítószervizzel vetessen fel munkalapot és rögzítsék, hogy a hűtőrendszer meghibásodása nem anyagfáradás, elhasználódás következménye, hanem azt külső erőbehatás okozta. Fotóztassa le a sérülés helyét azonosítható módon és mindezek alapján tegyen panaszt a biztosítónál, kérje a kárügy felülvizsgálatát. Hivatkozzon a szerződési feltételek töréskár meghatározására (Különös Feltételek 2.1.3. és 2.1.4. pontok a legfrissebb szerződésben, az önében ezt ellenőrizni kell).

    Remélem, hogy a fentiek alapján a panasza eredményes lesz.

    Üdvözlettel:

    D.A.S. LEGAL

    Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

    Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
    Távolról sincs vége, olvasson még

    Használt villanyautóhoz nem a hozzávaló kábelt kaptam

    augusztus 1., 11:40 Módosítva: 2019.08.10 07:10
    114
    das header

    Tisztelt Autójogász!

    Áprilisban vettem egy egyéves Nissan Leaf gépkocsit az Opticar 99 Kft.-től. Az átadáskor kaptam egy EVSE otthoni töltőt és egy másik kábelt amit a nyilvános töltőknél használhatok (mindkettő Nissan márkájú, eredetinek tűnt). Egészen idáig mindig otthon töltöttem az autót az EVSE töltővel, azonban múlthéten nyaralni indultunk, ezért kipróbáltam egy nyilvános töltőt. Csakhogy a töltőoszlopra dugva a kábelt tapasztaltam, hogy a kábel másik vége nem illeszkedik az autómba.

    Utólag kiderítettem, hogy az egy Type1-es kábel ami a 2018 előtt gyártott Leaf-ekhez való, az én autóm azonban 2018-as, és Type2 töltő csatlakozó van rajta. Mivel a nyaraláshoz szükség volt töltőkábelre gyorsan vettem egyet 60 ezer forint körüli összegért.

    Felhívtam a kereskedést, hogy mi a helyzet, és hogy eddig nem volt szükségem rá ezért nem jelentkeztem, de ők hárítanak. Nem akarják kicserélni a kábelt, és nem akarják megtéríteni a vásárolt kábel árát. Mit tehetek? Nyilván bajlódhatok azzal, hogy eladjam a Type1-es kábelt, de mindenképp veszítek rajta valamennyit, ha egyáltalán el tudom adni. Válaszát köszönöm előre is.

    Tisztelt Érdeklődő!

    Az Ön esetében a töltőkábel jogi értelemben az autó alkotórészének minősül, nem pedig valamiféle választható kiegészítő felszerelési tárgynak (pl. vonóhorog, tetőcsomagtartó stb.). Mint az autó minden alkatrészére, erre is ugyanazok a szavatossági/jótállási szabályok vonatkoznak. A töltőkábelnek alkalmasnak kell lennie az autó otthoni és nyilvános hálózatból történő töltésére. Ha az utóbbi rendeltetésének nem felel meg, akkor e tekintetben az eladó hibásan teljesített.

    Ön jogosult az alkatrész cseréjére vonatkozó igényét, illetve most már a megvásárolt kábel vételárát vagy ezek helyett árleszállítást érvényesíteni az eladóval szemben a hibás teljesítés alapján. Még határidőben van az igényérvényesítést illetően. A fokozatosság jegyében javaslom, küldjön panaszlevelet az eladónak és tűzzön ki határidőt a kábel ellenértékének vagy az árleszállítás összegének megtérítésére. Ha a mostani kábelnek van valós piaci forgalmi értéke, akkor ezt vonja le a követeléséből vagy ajánlja fel a kábel visszaszolgáltatását.

    Elutasítás esetén egy ilyen összegű követelés fizetési meghagyással érvényesíthető. Ennek még alig van költsége, mindössze 5000 Ft. Ha még ezt követően is vitatják a követelést, akkor Ön eldöntheti, hogy akar-e pereskedni vagy befejezi az eljárást.

    Üdvözlettel:

    D.A.S. LEGAL

    Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

    Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
    Távolról sincs vége, olvasson még

    Örökölt autó problémamentes eladása

    július 23., 10:54 Módosítva: 2019.08.08 06:48
    24
    das header

    Tisztelt Autójogász!

    Szavatosság kérdéskörében szeretnék tanácsot kérni. A családban történt haláleset miatt örököltünk egy 13 éves autót. Nagy valószínűséggel el fogjuk adni, viszont az autó előéletéről igen keveset tudunk. Tudtommal az eladás után szavatossággal tartozunk az autóért ill. annak esetleges hibáiért.

    Kérdésem, hogyan tudjuk megvédeni magunkat egy esetleges rossz szándékú vásárlótól, aki vissza akar élni a szavatossági jogokkal? Ha eladás előtt egy szervizben átnézetem az autót, ott felvesznek egy "látleletet" az autó aktuális állapotáról és ha ez része az adás-vételi szerződésnek, akkor ezek a hibák nem reklamálhatók?

    Mi a helyzet az olyan hibával, ami az átnézéskor nem volt észlelhető, később mégis felbukkan és a hiba oka elmaradt karbantartásra vezethető vissza? pl. eltörik valami a váltóban, mert pl. a gyártó előírása ellenére sosem volt váltóolaj cserélve Ha ezekről a (valószínűsíthetően) elmaradt karbantartásokról tájékoztatjuk a vevőt a szerződésben is, akkor mentesülünk a szavatossági kötelezettség alól?

    Köszönettel: Stefán Gábor

    Tisztelt Stefán Gábor!

    Levele és kérdései alapján Ön egy felelős eladónak (érdekelt félnek) tűnik és a levele egyúttal egy fontos kérdésre világít rá.

    Magánszemélyként nincs semmi akadálya annak, hogy akként adják el a megörökölt gépjárművet, hogy az adásvételi szerződésben egész egyszerűen kizárják az eladó felelősségét a jármű meghibásodásáért és az ebből eredő kárért. A kellékszavatossági kötelezettség és a kártérítési felelősség tehát kizárható a leendő vevővel szemben. Magánszemélyként ugyanis különösebb megkötés nélkül eltérhetünk a Ptk. vonatkozó szavatossági és kártérítési kötelezettséget előíró rendelkezéseitől. Ha a vevő ezt a szerződési tartalmat elfogadja, akkor vállalja az ügylettel járó kockázatot.

    Én azonban azt az eljárást javaslom (a felelősség kizárásán felül), amit Ön is említett, mely szerint a járművet alaposan átvizsgáltatják egy javító szervízben, munkalapot állíttatnak ki a vizsgálat eredményéről és ezt közlik a vevővel. A munkalapot akár az adásvételi szerződés mellékletévé is tehetik. Ennek alapján a vevővel kötendő adásvételi szerződés nem sérti a tisztességes és jóhiszemű eljárás elvét.

    Ezzel a megoldással álláspontom szerint teljes egészében kizárható az utólagos vevői jogérvényesítés az autó bármiféle rejtett műszaki hibája miatt.

    Üdvözlettel:

    D.A.S. LEGAL

    Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda

    Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.

    Egy motorhibás Astra keservei

    július 12., 15:39 Módosítva: 2019.08.05 07:00
    245
    das header

    Tisztelt ügyvéd Úr!

    A Totalcar-on fedeztem fel az oldalt, melyen autók adás-vételével, garanciális vitákkal, kapcsolatban adott jogban kevésbé jártas autósoknak tanácsokat különböző okok miatt jogilag nehezen értelmezhető ügyekben. Tanácsát kérem az alábbiak miatt.

    2018 június 27-én vásároltunk egy vidéki nagyvárosi Opel márkakereskedésben egy új, Opel Astra K típusú személygépkocsit. Előző gépkocsink egy Astra G volt, melyet szintén ebben a kereskedésben vásároltunk. Megbízható, szinte probléma mentes kocsi volt, 15 év után döntöttünk ismét egy új Opel mellett.

    Mivel viszonylag sokszor utazunk külföldre, így a Casco, a kötelező biztosítás mellé igényeltük a Magyar Autóklub Buisnisse Center Opel szolgáltatását is, valamint plusz két év teljes körű garancia hosszabbítást is.

    Panasz nélkül használtuk a gépkocsit, míg ez év június elején feleségem Németországba utazott. Június 4-én érkezett Tuttlingenbe, a város határában, minden előjel nélkül a motor ereje erősen csökkent, gyakorlatilag lépésben gurult be a Tuttlingen Autohaus Nothhelfer GmbH telephelyére. Az udvaron a motor leállt, a szerviz munkatársa megkísérelte beindítani, sikertelenül. A műszeres vizsgálat a szerelő szerint vezérműszíj-problémát jelzett, így csak a motor megbontását követően tud nyilatkozni a probléma okáról és a javítás mértékéről és idejéről. A garancia és a biztosítások tudatában felajánlottak ugyan csereautót, melyet 4 napon belül vissza kellett volna szolgáltatni, valamint 100 km-nél távolabbra nem használhatta volna. A motor megbontását másnap, 5-én végezték, fényképfelvételeket készítettek, melyen bejelölve volt látható, hogy az egyik csapágyból egy kb körömnyi darab kivált, a másik csapágyon nagymérvű bemaródások láthatók. A szerelő szerint a csapágyak feltehetően anyaghibásak voltak, a levált rész helyrehozhatatlan károkat okozott a motorban, így a fényképekkel együtt a motorcserét javasló szakvéleményét másnap, 6-án elküldte az Opel Központba. 7-én kapott választ, a Központ jóváhagyta a motorcserét, küldenek cseremotort, amely várhatóan-mivel Pünkösd volt épp a hétvégén – 11-én, vagy 12-én a szervizben lesz. 13-án még nincs motor, a szerviz nem tud semmit, várhatóan 17-19-e között kapják meg azt.

    Itthon felvettem a kapcsolatot a Magyar Autóklub Buisnisse Center Opellel, ahol közölték, Ők nem tehetnek semmit, forduljunk a Márkaszervizhez. Javasolták, keressem meg az Opel Magyarország központját, itt az ügyintéző segítőkész volt, de sokat nem tudott ígérni. Kértem, vegyék fel a kapcsolatot Németországban az Opel Központtal, kérve segítséget, támogatást. Ezt követően felhívtam azt az Opel Márkakereskedést, ahol a kocsit vásároltuk, segítséget kérve, valamint, mivel június 21-re garanciális szervizre jegyezték elő a kocsit, annak átütemezése is szükséges volt. Az előadó segítőkész volt, az általam elmondottakat lejegyezte, az Opel Magyarországnak és általam nem ismert kapcsolatainak azt kör e-mailben elküldte, 24 órán belül ígért választ. Másnap, 14-én az Opel Magyarországtól hívást kaptam, jelezték, hogy a német kollégáiktól azt az információt kapták, hogy az új motor úton van Tuttlingenbe, még azon a napon kiemelik a sérült motort a szervizben, hogy időt nyerjenek, nyugodjunk meg 18-án, kedden kigördül a kocsi az új motorral. Jeleztem feleségemnek az információt, épp a szervizben volt, neki azt mondták, 19-e előtt nem fog motor érkezni, mivel másnap 20-án ünnep, legkorábban 26-27-e körül várható a javítás befejezése. Ezt közöltem az Opel Magyarország ügyintézőjével, aki nem értette, nekik mást mondtak, utána néznek, kérte, küldjük el nekik a német szervizben az illetékes szerelő, vagy vezető nevét, melyet megtettünk. 

    Az Opel 4 napban határozza meg a csereautó, a szállás finanszírozásának időtartamát… ez a 4 nap csak az ügyfélre vonatkozik? Az Opel hazájában ennyi idő alatt képtelenek cseremotort biztosítani? Mi lenne, ha mindez itthon történik?

    Kérdésem, ez esetben az Opel szerződést szegett-e? Ha igen, van-e jogunk elállni a szerződéstől, visszaszolgáltatva a kocsit – ha egyszer kész lesz – visszakérve a már befizetett összeget?

    A másik: milyen kártérítésre vagyunk jogosultak? A kártérítés igénylésének mi az útja?

    Köszönöm türelmét, válaszát várva maradok tisztelettel: 

    László

    Tisztelt László!

    Igazán sajnálatos, hogy egy ilyen fiatal gépjárművel is előfordulhat az Ön által leírt komoly műszaki probléma. A gépjármű meghibásodása nem jelent szerződésszegést, csak az, ha a bejelentést követően a járművet nem javítják meg és nem térítik meg Önöknek a felmerült kárukat.

    Ha jól értem, a gépjárműre még jótállás vonatkozik. A jótállás egy nagyon erős vásárlói jogosítványt jelent. A jótállás időtartamán belüli meghibásodás esetén térítésmentesen meg kell javítani a gépjárművet, az ehhez szükséges mindennemű költséget a jótállás kötelezettje visel.

    Ezen felül a vásárló a hibás teljesítéssel felmerült minden olyan költsége, kára megtérítésére igényt tarthat, ami észszerűen és indokoltan merült fel. Ha pl. 4-nél több napig kell szállodában lennie, akkor minden egyes napot meg kell téríteni. Ezen felül még ide vehető a tervezettnél hosszabb ideig való ott tartózkodás miatti kiadások (pl. élelem, többlet kommunikációs költségek). Mindenről célszerű számlát kérni, illetve megőrizni, mert ezek alapján tudnak utólag követelést támasztani. Ha plusz szabadnapokat kellett igénybe venni, akkor ezek miatt is kártérítés igényelhető, legalább az egy napra eső bér (távolléti díj) összege erejéig.

    A jótállási jogokat illetően a javítás kérhető elsősorban, most még nem lehet elállni az adásvételtől. A javításnak jelen esetben van egy olyan előnye is, hogy a kicserélt motorra a jótállás időtartama újra kezdődik. Ezt érdemes észben tartani, ha esetleg később újabb meghibásodásra kerülne sor. Önöknek új forgalmi engedélyre lesz szükségük, mivel megváltozott a motorszám. Ennek a költségét is érvényesíthetik a jótállás kötelezettjével szemben. Ha a jármű finanszírozott, akkor értesíteni kell a pénzintézetet a változásról.

    Végezetül álláspontom szerint az így okozott kényelmetlenségek és idegeskedés miatt akár sérelemdíjra vonatkozó igény is előterjeszthető. A sérelemdíj a nem közvetlenül pénzben jelentkező hátrányok, hanem a nemvagyoni természetű sérelmek orvoslásáért járó pénzösszeg. Ezzel kapcsolatosan azt javaslom, hogy akár a gyártóval, akár a forgalmazó márkaképviselettel érdemes tárgyalni arról, hogy adjanak Önöknek valamilyen kompenzációt (pl. levásárolható vouchert vagy jelentős egyéb kedvezményt).

    A motorcserére vonatkozó munkalapokat, igazolásokat gondosan őrizzék meg, mert ha egyszer eladják az autót, akkor ezekkel tudják a vevő kételyeit eloszlatni.

    Üdvözlettel: Autójogász

    Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt, és kérje ki a tanácsát, mert nem szeretnénk, ha egy rosszul értelmezett Autójogász-válasz miatt kellene bíróságra szaladgálnunk.
    Távolról sincs vége, olvasson még

    Vadgázolás autópályán – behajthatom a vadásztársaságon?

    július 1., 13:40 Módosítva: 2019.07.15 06:45
    872
    das header

    T. Autójogász!

    Az M7-esen haladva kiugrott elém egy vaddisznó páros, melyet az intenzív vészfékezés ellenére elsodortam a gépjármű bal illetve jobb oldalával. Ezért az első futómű károsodása miatt, már csak az autómentő igénybevételével jutottam az úticélomra.

    A helyszínelő rendőrök véleménye szerint kárigényt felesleges benyújtani az illetékes vadásztársaság felé, mert már nem kötelező számukra ilyen estekre biztosítást kötniük, illetve a közútkezelő felelősségét a vadásztársaságra hárítja majd, sőt még ők igényelhetnék az elpusztult állat értékének megfizetését. Az adott szakaszon nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla.

    Van-e értelme a jelenlegi jogszabályok mellett kártérítési igényt benyújtani a vadásztársaság vagy a közútkezelő felé?

    Zoltán

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Balesetveszélyes autót adtak el nekem

    június 28., 14:47 Módosítva: 2019.07.02 21:01
    244
    das header

    Üdvözlöm!

    2019. 06.06-án vásároltam egy 12 éves Suzuki Swiftet egy használtautó-kereskedéstől. Az autót átnéztem legjobb tudásom szerint. Azt mondta az eladó, hogy az autó teljesen költségmentes, ám másnap reggelre kijött rajta egy hibakód így elvittem egy autószerelőhoz. Mint kiderült az autónak sajnos több problémája is van (katalizátor, ABS, lengéscsillapító, olajszűrő, stabilizátor, talpas cserére szorul).

    Azt mondta a szerelő, ne menjek vele mert balesetveszélyes. Felhívtam a kereskedőt, aki finoman szólva elküldött melegebb éghajlatra, csúnyán beszélt velem, nem hajlandó kompromisszumra és visszavételre sem.

    Holnap elviszem márkaszervizbe, hogy teljes átvizsgálást kérjek dokumentummal igazolva mi a probléma az autóval. Mit tehetek, hogy a kereskedő kárpótoljon? Tehetek feljelentést? Mi az eljárás ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelettel:

    Edina

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Szerződésszegés - Van értelme perelni?

    2018. november 9., 11:27 Módosítva: 2018.11.29 06:45
    44

    Üdvözlöm!

    Májusban történt egy adás-vétel. A szerződésben leírásra került, hogy a nyári gumik és a felnik a szervizlapokkal együtt postai úton el lesznek küldve nekünk. Sajnos nem kaptuk meg azóta sem ezeket. Azon a telefonszámon, amin korábban egyeztettünk, nem tudtam már elérni az eladót, mintha meg lett volna szüntetve a telefonszám. Az eladó egy cég a szerződésen a L.... Car szerepel. Érdeklődöm tudok-e valamit tenni ez ügyben?

    Válaszát előre is köszönöm! Ilona

    Kedves Ilona!

    Minden bizonnyal az eladó cég székhelye is szerepel a szerződésen. Javaslom, hogy ajánlott tértivevényes levélben szólítsa fel az eladót, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeinek x napon belül tegyen eleget, ellenkező esetben jogi útra tereli az ügyet.

    Amennyiben az Eladó nem reagál, az igényérvényesítés további módja alapvetően a bírósági út, ahol tudja kérni az eladó teljesítését, vagy a vételár gumikkal és felnivel történő csökkentését.

    Fontos, hogy mindenképp mérlegelni kell az eljárás költségeit és ezáltal egy esetleges peres eljárás hatékonyságát. Látatlanban is azt javaslom, hogy peren kívül próbáljanak megegyezni, ennek érdekében esetleg keressék fel az eladót személyesen ismét.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Építhetek-e fekvőrendőrt?

    2018. október 29., 10:47 Módosítva: 2018.10.30 17:39
    263

    T. Autójogász!

    Elolvastam egy korábbi válaszát a "fekvőrendőr"-t illetően. Kérdésem annyi lenne csak, hogy mint magánszemély készíthetek-e fekvőrendőrt? Zsákutcában lakunk a legelején, domboldalon,  mindenki "rajtunk "halad keresztül és sajnos elég nagy tempóval.

    Kint ülök a teraszon ebédelek, kávézom és nyelem a port. Ezt szeretném elkerülni barátságos megoldással, mert sajnos az sem volt célravezető, hogy mindenkinek szóltam.

    Segítségét kérném, köszönettel: László.

    Kedves László!

    A válaszhoz elsősorban azt kellene megtudni, hogy kinek a tulajdonában van az érintett út. Létezik magánút, illetőleg közút, ami lehet helyi, vagy országos közút. Az úttal kapcsolatos bármilyen tevékenységhez az út kezelőjének hozzájárulása,engedélye szükséges.

    Az Ön esetében nagy valószínűséggel helyi közútról, vagy magánútról lehet szó. A magánút magánszemély, vagy cég tulajdonában van.

    A helyi közút tulajdonosa és egyben kezelője a települési önkormányzat. Javaslom, hogy keresse fel az önkormányzat műszaki osztályát és kérjen tájékoztatást az út tulajdonjoga és a "fekvőrendőr" vonatkozásában.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Adásvételi kitöltése több tulajdonos esetén

    2018. október 28., 10:59 Módosítva: 2018.11.11 10:15
    0

    Tisztelt Autójogász!

    Egy hagyatéki eljárás miatt a megvenni kívánt járműnek két tulajdonosa is van. Kérdésem, ilyenkor egy adásvételi kell (rajta mindkét eladó adataival) vagy személyenként külön adásvételit írjunk? Utóbbi esetben megjegyzésnek fel kell tüntetni a két adásvételi közötti kapcsolatot vagy a tulajdoni részt?

    Válaszát előre is köszönöm, Gergő

    Kedves Gergő!

    Lehetőség szerint egy szerződésben rögzítsék a jogügyletet. A gépjármű adásvételi szerződésnek nincsenek formai követelményei, csupán a tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazza ahhoz, hogy az okmányiroda a tulajdonjogot átvezesse.

    Ezeket a kötelező tartalmi elemeket a nyomtatványboltban beszerezhető formanyomtatvány tartalmazza. Az interneten több helyen is elérhető szerkeszthető változata az adásvételi szerződésnek, nem szükséges a formanyomtatványt használni, viszont fontos, hogy 4 példányban készüljön minimum. Két eladó esetén 5 példány is készülhet.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Eladott autó utáni követelés

    2018. július 27., 10:17 Módosítva: 2018.07.31 07:02
    299

    Tisztelt Autójogász.

    Abban az ügyben kérném segítségét, hogy barátnőm eladta az Opel Astra F - típusú gépjárművét horror' 130 ezer forintos áron. Az autó 210 000 Ft-ra volt hirdetve, másnap jöttek megnézték. Volt hiba is, így alkudtak (sajnos nem voltam otthon)  és lealkudták a fent említett árra. Kpba fizettek adásvételi is írták. A gond viszont nem itt kezdődik.

    Mai nap érkezett egy telefon a barátnőmnek, hogy még 40 ezer forint javítani való van az autón és nekik így már nincs keret átírni. Enyhe célzás ez, hogy fizessünk mi (miután majd féláron vitték el?!) mert nincs pénzük átíratni. Megjegyzés még, hogy a teszt során is hallottak valamit a futómű felől és emiatt is engedett párom ennyit. Természetesen mi az okmányirodának már jeleztük az eladást, és a biztosítónak is.

    Szóval kérdésem a következő. Lehet bármilyen jogos követelésük?

    Kedves Kérdező!

    A szavatossági igények érvényesítésének a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályai vannak. Az ön által leírt történet alapján igencsak nehéz dolga lesz a vevőnek.

    Először is érdemes írásban a hiba és az igény megjelölésével bejelenteni a szavatossági igényt.

    Másodsorban a hibás teljesítést magánszemélyek jogügyleténél a vevőnek kell bizonyítani, és bizonyos esetekben mentesül is az eladó a felelősség alól. Ilyen például, az, ha a vevő a hibát ismerte, vagy a kelő körültekintés mellett ismernie kellett.

    Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben a gépkocsi életkora, futásteljesítménye, általános állapota (használtsági foka) alapján következtetni lehet bizonyos hibákra, az ezzel járó kockázat a vevőt terheli és az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól.

    Fontos körülmény az ön által leírtakban, hogy a felek a vételárat a kipróbálást követően és bizonyos hibák figyelembe vételével határozták meg. A legjobb lett volna mindezt az adásvételiben is rögzíteni. Mindent egybevetve egy ilyen korú és vélhetően magas futásteljesítményű gépkocsi esetében, ahol még a vételár is alkut követően került meghatározásra, nem könnyű dolog szavatossági igényt érvényesíteni, de a vevő természetesen nincs elzárva ettől.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Feljelentés közúti veszélyeztetésért

    2018. június 23., 08:32 Módosítva: 2018.08.23 17:48
    11

    Tisztelt Autójogász!

    Érdeklnődni szeretnék arról, hogy mint magánszemély tehetek-e feljelentést másik autóstársam ellen baleset és károkozás nélkül? Az olyan helyzetekre gondolok amikor csak azért nem történt meg a baleset mert figyeltem, vagy reflexből cselekedtem.

    Az illető fékezésre és vagy olyan manőverre kényszerít, amivel magamat, illetve másokat veszélyeztettek. Felhasználhatom-e bizonyítékként a fedélzeti kamerám felvételét? Hogyan tudok fellépni ilyen ügyben?

    Üdvözlettel, Tamás

    Kedves Tamás!

    Az Ön által leírtakra önálló tényállás vonatkozik, amennyiben az autóstárs megszegte a KRESZ szabályait. A veszélyeztetés is elegendő, nem kell balesetnek, vagy károkozásnak is történnie.

    Közúti veszélyeztetésnek hívják a Btk. ban. "Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

    Természetesen tehet feljelentést ismeretlen tettes ellen és a kamerafelvételt is felhasználhatja, a hatóság, majd mérlegeli, hogy ezt hogyan használja fel.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Autó lekerülése a nevemről

    2018. június 6., 11:08 Módosítva: 2018.06.23 17:30
    1

    Tisztelt Autójogász!

    Három és fél éve eladtam az autómat. Az adásvételit postai úton elküldtem az okmányirodának. Kaptam egy levelet/határozatot 1-2 hét múlva, hogy az autó lekerült a nevemről.

    Ez azt jelenti, hogy a vevő átíratta a nevére, és megtette a szükséges intézkedéseket? Vagy enélkül is küldenek ilyen levelet? Amiatt kérdezem, mert az adásvételi már nincs meg, és szeretném elkerülni a komplikációkat a későbbiekben is. Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelt Kérdező!

    Ön teljesen szabályosan járt el, hiszen az eladónak is kötelezettsége bejelenteni az adásvételt az okmányirodában. Erről a hatóság visszaigazolást küld, azonban ez nem azt jelenti, hogy a vevő átíratta az autót, csupán Önnek jelez vissza a hatóság, hogy tudomásul vette az Ön bejelentését.

    Arról, hogy a vevő névre íratta-e az autót Önnek nem kell tudomást szereznie, viszont a komplikációkat elkerüli, mert a lényeg az, hogy Ön bejelentette. Innentől kezdve a vevő felelőssége, hogy átíratja-e és őt terhelik az ezzel járó következmények.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Hibás autó eladása biztonsággal

    2018. február 10., 08:20 Módosítva: 2018.02.14 12:56
    180

    Üdvözletem

    Adott egy 2002-es Mazda 6-os, ami napi használatban van. Halk kopogás hallatszik a motorból. Több szerelő megnézte, egyértelmű hibát senki nem mondott. Lehet főtengely, hajtókar, hidrótőke stb. Javítást nem javasolták, mert sem anyagban, sem munkadíjban nem lenne vége soha. Komplett motorcserét javasoltak, ami kb. 350 000 Ft.

    Viszont az autó értéke akkor is csak 6-700 000 Ft körül mozog. Úgy döntöttem, hogy meghirdetem 350-400 Ft-ért. Van is rá egy vevőm. Kérdésem az lenne, hogy , hogy a vevő a szavatossági jogát érvényesítse, amennyiben komolyabb hiba jönne elő. Írjuk azt, hogy motorhibás? Vagy, hogy kopogás hallatszik a motorból?

    Válaszát előre is köszönöm. Sz.F.

    Tisztelt Kérdező!

    Ön mint magánszemély akkor jár el helyesen, ha a gépkocsi Ön által ismert minden hibájáról tájékoztatja a vevőt, illetőleg minden olyan körülményt feltár, ami a vásárlási szándékra kihatással lehet.

    Jelezze a vevő felé, hogy halk kopogás hallatszik a motorból, aminek az oka/eredete ismeretlen, de tényként mindenképp rögzítsék. Ebben az esetben maximálisan eleget tett a Ptk. szerinti tájékoztatási kötelezettségének. A Ptk a szavatossági szabályozásban érdekesen fogalmaz, ugyanis kizárólag a fogyasztói szerződés (tehát amikor kereskedőtől vesz magánszemély) esetében tiltja meg a fogyasztó hátrányára történő eltérést az általános szabályoktól.

    Ez azt jelenti, hogy Ön, mint magánszemély eladó, a szavatossági felelősségét akár ki is zárhatja, ha erről szerződésben megállapodnak a vevővel. Azt javaslom, hogy ebben az esetben a szerződésben azt rögzítsék, hogy az eladó nem vállal szavatosságot az autó életkorára, értékére és a fennálló "hibajelenségre" tekintettel.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Melyik hibrid kaphat zöld rendszámot?

    2018. január 29., 15:01 Módosítva: 2018.02.09 06:20
    117

    Tiszteletem!

    A jogszabályi hivatkozásokból és a napi bevett gyakorlatból, nem világos, hogy milyen autó(k)ra adnak ki zöld rendszámot. Feleségemnek kinéztünk egy viszonylag keveset futott (47 ezer km) ausztriai Toyota Priust, ami ugye nem a konnektoros fajta, "csak" hibrid. A tisztán elektromos hatótávja ugye kevesebb, mint 50 km és így elvileg nem kaphat zöld rendszámot itthon.

    Viszont, pont a napokban láttam egy ugyanilyen modellt már zöld rendszámmal Kaposvárott közlekedni. Így kérdezném, hogy akkor most mi a helyzet valójában? Kaphatunk-e vagy sem zöld rendszámot illetve van-e változás a jogi környezetben, amit érdemes tudni 2018 január 1. után? Megtisztelő válaszát előre is hálásan köszönöm.

    Minden jót kívánva: István

    Kedves István!

    A jogi szabályozás e tekintetben nem változott 2018-ban. Zöld rendszámot továbbra is a környezetkímélő gépkocsik kaphatnak.

    Azt, hogy mi számít környezetkímélő gépkocsinak, azt a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet határozza meg. A rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi. Elektromos gépkocsi pedig

    a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);

    b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága - az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve - legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);

    c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).

    Az Ön esetében tehát akkor kaphatna zöld rendszámot, ha az ún. konnektoros fajta lenne a Toyota és nem "csak" hybrid. Ebben az esetben nem kell 50 km hatótáv, elegendő a 25 km. Javaslom, hogy érdeklődjön az esetleges átalakításról, elképzelhető, hogy az Ön által látott példány is ilyen volt.

    Tisztelettel:
    dr. Erdey Péter ügyvéd

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Kereskedő jogi kibúvó

    2018. január 20., 11:32 Módosítva: 2018.02.07 17:59
    1

    Üdvözlöm!

    Használt gépkocsi vásárlásban gondolkodom. Ami a panaszom lenne, hogy a használtautós oldalon lévő hirdetéseknél, ami kereskedői hirdetés a hirdetés szövegében olyan információkat közölnek, hogy nem vállalnak garanciát és felelősséget az eladott autó után és pld. a műszaki állapotfelmérő igazoló lap aláírása után semmilyen reklamációt nem fogadnak el.

    Szeretném kérdezni, hogy jogos-e ez az irányzat hiszen tudtommal 1 évig a kereskedő a felelős bármilyen titkos műszaki problémáért. Ha kérhetném válaszában írja meg a magánszemélytől illetve kereskedőtől való vásárlás jogait. Előre is köszönöm válaszát!

    Tisztelt Kérdező!

    Fontos különbség van a kereskedő és a magánszemély által eladott autók szavatossági szabályai között.

    A kereskedő eladó és magánszemély vásárló között létrejövő szerződés úgynevezett fogyasztói szerződés, ahol minimumkövetelményeket fogalmaz meg a törvény (Ptk.). Főszabály szerint két év a szavatossági idő, de egy évnél semmiképpen nem lehet rövidebb. A vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell azt, hogy az már a vásárláskor is fennállt. A lényeg, hogy a vásárló hátrányára a törvényben meghatározottaktól nem lehet eltérni. Tehát a kereskedő általános jelleggel nem zárhatja ki a hibás teljesítésért való felelősséget, az ilyen rendelkezés, vagy megállapodás semmis.

    Viszont az sem teljesen igaz, hogy "bármilyen titkos műszaki problémáért" felelős lenne a kereskedő. A konkrét típussal kapcsolatban valószínűleg azért talál ilyen tájékoztatásokat a hirdetésekben, mert az eladók fel kívánják hívni a figyelmet az életkorból ezáltal a használtságból eredő kockázatokra.

    Az Ön által említett évjárat esetében számítani kell a használtságból eredő hibákra hiszen lassan 20 éves gépekről beszélünk, tehát itt az elvárható helytállás mértéke jóval alacsonyabb, mint egy pár éves autó esetében. Ettől függetlenül ki azért nem zárhatja senki a felelősségét, pláne nem a hirdetésben.

    Magánszemély eladó esetén más a helyzet. Itt a Ptk. nem tartalamz olyan rendelkezést, hogy a feleknek ne lehetne a törvényben foglaltakkal ellentétes megállapodása. A szerződési szabadság elve szerint tehát a felek közös megegyezéssel akár ki is zárhatják a hibás teljesítésért való felelősséget. Fontos azonban, hogy mivel kölcsönösségről beszélünk, ez a kizárás nem lehet egyoldalú (pl. hirdetésben megjelenő), hanem mindig a szerződésben kell erről rendelkezni.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Felszólítás kétnapos határidővel

    2018. január 12., 16:12 Módosítva: 2018.02.04 11:31
    0

    Tisztelt Autójogász,

    A mai nap (2017.10.23.) találtam a postaládában egy levelet (díj hitelezve, borítékon dátum nem található), a Vitári Ügyvédi Irodától (a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt szerződött partnere), mely tartalmazott egy csekket 59 500 HUF, értékben: M0-ás Rákospalotai részén D2-es járművel használtam a körgyűrűt, érvényes pályamatrica nélkül (saját ostobaságom, hogy azt hittem az egész gyűrű ingyenes, szóval ezt a hibámat elismerem). A levél 2017.10.10-én kelt, fizetési határidő 2017.10.25. (2 nap múlva).

    Ami elsőre szemet szúrt, hogy az összeg óriási, így rákerestem a pótdíjtáblázatra, és ez bizony a 30 napon túli pótdíj összeg. A levél a lakcímkártyám szerinti tartózkodási helyemre érkezett (ami eltér a hivatalos - lakcímkártyán is szereplő - lakóhelyemtől) és sajnos ezt a postaládát elég ritkán van lehetőségem ellenőrizni, illetve más sem teszi (gyakorlatilag csak a lustaságom miatt létezik még külön tartózkodási hely a lakcímkártyámon).

    Az emlékeket visszapörgetve találtam a postaládában valamikor egy ajánlott levélről szóló értesítőt, de a 10 napos átvételi határidő lejárt, az értesítőn az adatok olvashatatlanok voltak, így nem foglalkoztam vele (már csak azért sem mert kb. 7 éve vagyok erre a címre bejelentkezve tartózkodási helyként, de a NAV-tól elkezdve a választási irodán át az összes hivatalos levél az állandó lakcímemre érkezik automatikusan, így nem tulajdonítottam neki jelentőséget - tudom hiba volt). Gondolom ez lehetett a 30 napon belüli felszólítás. A kérdés az lenne, hogy szabályosan jártak-e el azzal, hogy nem a lakóhelyemre küldték a leveleket, hanem a tartózkodási helyemre. A lakóhelyemen azonnal átvételre került volna az ajánlott levél, így pedig nem 59 500 HUF-ot kellene befizetnem hanem 14 875 HUF-ot.

    A szűkös határidő miatt mielőbbi válaszában reménykedve, tisztelettel Szabolcs

    Kedves Szabolcs!

    Javaslom, hogy mindenképpen írjon egy levelet mind az ügyvédi irodának, mind a szolgáltatónak. Azt gondolom, hogy nem járt el jogellenesen a szolgáltató akkor, amikor a tartózkodási helyre küldte a levelet, ráadásul ebben az esetben a rosszhiszeműség sem feltételezhető, hiszen egy ilyen helyzetben joggal számít rá a feladó, hogy a címzett a tartózkodási helyén ténylegesen tartózkodik is és a küldeményeket átveszi, vagy átvételükről gondoskodik.

    A fentiektől függetlenül, amennyiben ön bizonyítja, hogy önhibáján kívül nem vette át a küldeményt és a pótdíj fizetési kötelezettségét elismeri, akkor van rá esély, hogy a pótdijjat a 30 napon belül fizethető összegre mérséklik.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Tájékoztattam a hibáról, mégis pénzt kér a vevő

    2017. december 30., 11:12 Módosítva: 2018.01.20 23:41
    102

    Tisztelt Autójogász,

    Adott egy Renault Modus 1.6 benzin gépjármű, amit magánszemélyként eladtam 2017. szeptemberében. A vevőt tájékoztattam arról, hogy az autón szelepfedéltömítést kell cserélni, mert folyik belőle az olaj. Elvittem a vevő által megadott szervizbe, ahol megállapították, hogy valóban ez a hiba amiről írásos dokumentumot is kapott. Ő ennek ellenére megvásárolta tőlem a gépjárművet.

    Három hónap után 2017. novemberben felhívott, hogy az autónak más a hibája valószínű, hogy meg kell bontani a motort, mert a szelepfedéltömítés cserélve lett, de az olaj továbbra is folyik és szeretné, ha közösen állnánk a költségeket. Én azt gondolom hogy a részemről mindent megtettem. Lehet e ennek valami jogi következménye amennyiben nem szállok bele a javításba?

    Köszönettel Attila

    Kedves Attila!

    Azt gondolom, hogy amennyiben Ön a gépkocsin észlelhető hibáról tájékoztatta a vevőt, akkor nem kell beszállnia a javításba. Jogi következménye természetesen lehet, mert a vevő saját döntésén múlik, hogy indít-e pl. polgári pert Ön ellen.

    Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy Önnek nem a hibajelenség okát kell feltárnia a vevő előtt, hanem magát a hibajelenséget. Amennyiben a vevő ezt tudomásul veszi és ennek tudatával vásárolja meg a gépkocsit, akkor a kockázatokat vállalnia kell. Ön pedig mentesül a szavatossági felelősség alól azzal, hogy eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. Nyilván a konkrét ügyben a konkrét tényállás részletes felderítését követően lehet csak kimondani azt, hogy Ön felelős- e vagy sem.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Eladás utáni problémák

    2017. december 14., 10:39 Módosítva: 2018.01.12 17:44
    218

    Üdvözlöm,

    olyan problémám lenne, hogy tegnap délelőtt eladtam az autómat, ami egy Alfa Romeo 156 2.0 TS benzines, 98-as évjárattal. A vevőnek minden problémáról beszámoltam, mondtam, hogy néha indulásnál dadog, de nekem ez meg nem okozott problémát. Másnap délután, azaz ma, hívott a vevő, hogy az autó megállt, nem indul. Tudok-e valamiről, ami esetleg a problémát okozhatja. Nem tudok semmiről, nálam működött. Ők az elvitelnél kipróbálták. Azt mondták, nem áll szándékukban visszavásároltatni, csak a javítási költségekbe szálljak bele. Mi a teendőm? Nem tudhatom, hogy igaz-e az állítás. Javításról számlát bárki szerezhet hamisan. Tudna nekem segíteni?

    Tanácstalan vagyok. Köszönöm!

    Tisztelt Kérdező!

    Amennyiben Ön a gépkocsi hibáiról felvilágosítást adott a vevő részére, abban az esetben mentesül a szavatossági felelősség alól. Magánszemélyek közötti jogügylet esetén a vevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kocsi már az adásvételkor rossz volt, pontosabban az adott hiba már akkor fennállt. Ez pedig ebben a formában nem igaz, hiszen akkor nem tudta volna kipróbálni és hazamenni vele.

    Az adásvételt követően keletkezett meghibásodásért nem felel az eladó. Önnek tehát nem kell aggódnia, nagy valószínűséggel nem felel a történtekért. Természetesen pontos jogi vélemény csak a tények részletesebb ismeretében adható.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter

    Hitellel terhelt autó vásárlása

    2017. december 10., 10:23 Módosítva: 2017.12.18 06:41
    0

    Tisztelt dr. Erdey Péter!

    Következő probléma megoldásában kérném segítségét: Napokban vásároltunk egy kis értékű használt autót páromnak, amiről a kormányablakban derült ki, hogy a hitellel terhelt (törzskönyvet megkaptuk). Az autót kereskedésben vettük, de nem a kereskedő szerepel az adás-vételi szerződésben hanem az előző tulaj. A kereskedőt értesítettük a felmerült problémáról, Ő megígérte, hogy intézkedik az ügyben.

    Kérdésem az lenne: Ha az átírással kifutunk a 15 napos határidőből mit tehetünk, érhet e minket anyagi hátrány? Jól gondolom, hogy ilyenkor az eladó sem tudja a nevéről "leíratni" az autót? Végső esetben hogyan kaphatom vissza a vételárat, illetve a közben az autóra ráfordított összeget(a kötelező szerviz lett elvégezve)?

    Megtisztelő válaszát előre köszönöm! Üdvözlettel: F. András

    Kedves András!

    Az Ön által leírt eset is szavatossági kérdés, azonban nem a sokat emlegetett kellékszavatosság, (amikor a gépkocsi fizikailag rossz) hanem az ún. jogszvatosság körébe tartozik.

    Az eladónak egy adásvételkor nem csak azért kell szavatosságot vállalnia, hogy az általa eladott gépkocsi működik és rendeltetésszerűen lehet használni, hanem azért is, hogy azon a vevő tulajdonjogot tud szerezni, a birtoklását harmadik személy nem zavarja, továbbá, hogy a kocsi per, teher és igénymentes. Ebben az esetben a tehermentesség ami nem valósul meg.

    Ha nem tudja a nevére iratni, akkor ez egyértelmű hibás teljesítés, tehát nyugodtan elállhat a szerződéstől, ha nem sikerül az eladóval megegyeznie. Természetesen az is megoldás, ha az eladó kifizeti a tartozást. Ez egyébként érdeke is kell, hogy legyen, hiszen ez a magatartás (hitellel terhelt gépkocsi értékesítése) nem csak polgári jogi, de büntetőjogi felelősség kérdését is felveti.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Ismeretlen a károkozó

    2017. november 16., 11:08 Módosítva: 2017.12.11 00:05
    0

    Tisztelt Autojogász!

    Néhány napja a munkahelyem előtt egész nap parkoló autómat egy ismeretlen gépjármű (feltehetően budapesti tömegközlekedésben futó midibusz) megtörte, de a helyszínt elhagyta. Tanúk nincsenek. Rendőrségi feljelentést megtettem,  a casco biztosítónál a kárbejelentést megtettem. Kideríthető-e a cserbenhagyó kiléte? Mit tehetek, hogy ne én fizessem a teljes javítási költséget?

    Köszönettel, Tamás

    Kedves Tamás!

    Amennyiben nincs tanú, sem kamerafelvétel, a bizonyítás meglehetősen nehéz. Ha casco van a kocsin, akkor nem az egész összeget, csak az önrészt kell kifizetnie.

    Üdvözlettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

    Távolról sincs vége, olvasson még

    Eladtam egy öreg autót, két hónap múlva lerobbant

    2017. november 2., 11:43 Módosítva: 2017.11.15 06:22
    0

    Tisztelt Autójogász!

    2017.02.14.-én értékesítettem egy 17 éves Peugeot Partner 2. 0 HDI gépkocsit 420 000 Ft értékben. (A vevő 30 ezer forintot lealkudva fizette ki a vételárat). A gépjárművet a férjem használta, de az én nevemen volt. Az adásvételről szerződés készült. Az autó korának megfelelő műszaki állapotban volt az adásvétel időpontjában, pár hónappal korábban volt vizsgáztatva. A vevő férje az autót megtekintette, - a férjem a kocsi műszaki állapotáról őt részletesen tájékoztatta,- az autót kipróbálta és azzal távozott. A vevő lakcíme az adásvétel helyszínétől közel 100 km-re van. (Szerintem tekinthető ez a távolság egy teszt útnak is).

    Május elején (két és fél hónappal az adásvétel dátuma után) kaptam egy levelet egy ügyvédtől, aki a vevő megbízásából keresett meg, miszerint a vevő miután megvásárolta a gépkocsit, a kocsival állítólag folyamatosan problémák merültek fel (…”a vízhőfok rendellenesen emelkedett, minek következtében a hűtő tönkre ment – a kiegyenlítő tartály felrobbant. A hengerfej állítólag a nem megfelelő fagyálló folyadék miatt meghibásodott...” ). Ezekről a problémákról a vevő minket semmilyen formában nem tájékoztatott, minderről csak az ügyvéd leveléből értesültünk.

    Mint az, az ügyvédi levélből kiderül, a vevő az adásvételt követően 2000 km-t tett meg a kocsival. A vevő szavatossági igényt kíván érvényesíteni, ezért a gépjármű javítására 280 960 Ft-ot követel rajtam. Ezt az összeget természetesen nem vagyok hajlandó kifizetni a vevőnek, mert a követelés jogosságát, és összegszerűségét is vitatom. Az autót mi 7 évig használtuk, ez idő alatt rendszeresen volt szervizelve, karbantartva. Ilyen jellegű problémák nem merültek fel a gépjármű használata során. A motor nem volt megbontva az idő alatt, amíg az autót a férjem használta. Nem tudhatjuk, hogy a vevő, az eltelt két és fél hónap leforgása alatt hogyan használta a járművet. (Véleményem szerint a felmerült problémák adódhattak nem rendeltetésszerű használatból is).

    Válaszlevélben tájékoztattam az ügyvédet, hogy nem értek egyet a követeléssel, és nem vagyok hajlandó fizetni, ezért a vevő, most jogi útra terelte az ügyet. Tekintettel arra, hogy a javítási költség aránytalanul magas a gépjármű vételárához képest, felmerül bennünk a férjemmel a gyanú, hogy a vevő jogtalan vagyoni gyarapodás céljából indította a pert ellenem.

    Kérdéseim a következők:

    - Jogos-e a vevő követelése?

    - Hogyan tudom bizonyítani, hogy a keletkezett hiba a gépjárműben az adásvétel időpontjában nem állhatott fent?

    - Hogy lehet azt bizonyítani, hogy nincs ok-okozati összefüggés a keletkezett probléma és az autó adásvételkori állapota között?

    - Egyáltalán nekem kell-e mindezt bizonyítanom, vagy a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba fennállt már az adásvétel időpontjában?

    Üdvözlettel: Tünde

    Kedves Tünde!

    Az, hogy a vevő követelése jogos-e, vagy sem, nem az én tisztem eldönteni. Jogi véleményem azonban az, hogy nem biztos, hogy megfelelően járt el a vevő a szavatossági igény érvényesítése során, ha Önök már csak a megjavításkor (annak árát közölve) szereztek tudomást a hibákról. Nem adtak tehát Önöknek lehetőséget a kijavításra, kicserélésre. Az a nyomós indok, ami miatt a vevők ezeket a lépéseket kihagyták, azonban nem igazolt. Egy ilyen, vagy hasonló meghibásodás eredhet a dolog használtságából, életkorából is. Tekintettel ara is, hogy használt dologról van szó ezekbe az esetekben a szavatossági igény érvényesítése fokozott körültekintést igényel az adásvételi nyilatkozatok és az elhangoztattak tekintetében.

    Feltételezem, hogy a szerződés magánszemélyek között jött létre ezért a bizonyítási teher az általános szabályok szerint alakul, tehát a vevőnek kell bizonyítani azt, hogy a hiba már az adásvétel pillanatában fennállt.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu

    Hamis adásvételi szerződés

    2017. október 31., 15:44 Módosítva: 2017.11.03 06:21
    1

    Tisztelt Autójogász!

    A következő üggyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni!

    2016. szeptemberben vásároltunk egy autót. Át akartam íratni,amikor kiderült, hogy az eladó korábban nem íratta át a kocsit a saját nevére, így az adásvételi szerződésre az előző tulajdonos adatait hamisította. Az Okmányiroda feljelentette okirat hamisítás vádjával. Mi kaptunk egy levelet a Kormányhivataltól, miszerint elutasítják átíratási kérelmünket. Minket, mint tanút idéztek be a rendőrségre. Vártuk az értesítést az üggyel kapcsolatban, azonban egy év elteltével sem a rendőrég, sem a Kormányhivatal nem küldött semmit.

    2017. 10.20-án férjem bement a rendőrségre, ahol azt mondták, hogy az ügyet lezárták, de semmi információt nem adhatnak, mivel a feljelentést a Kormányhivatal tette, mi csak tanuk vagyunk. A Kocsit a mai napig nem tudjuk használni, a pénzünk (kb. 250 ezer Ft) pedig benne áll. Egy 20 éves autóról van szó, melyről időközben lejárt a műszaki, tönkrement az akkumulátor, és egyéb apróságok. Én úgy gondolom a szerződésünk érvénytelen, ezért szeretnénk az autót visszaadni, a pénzünket pedig megkapni. Ebben szeretném az Ön segítségét kérni!

    Kérdéseim:

    1. Mivel mi semmiféle hivatalos információt nem kaptunk az ügy lezárásával kapcsolatban, van-e valami határideje annak, hogy elindítsuk a polgári pert. Azon izgulok, hogy önhibánkon kívül már kifutottunk ennek lehetőségéből.
    2. Ha elindíthatjuk a pert, szükséges-e ügyvédi képviselet, vagy én is beadhatom a keresetet?
    3. Jelenleg kértem a rendőrséget, hogy küldjenek számomra igazolást arról, hogy valóban okirat hamisítás történt. Szükséges-e megvárnom az igazolást, vagy enélkül is küldhetem a bíróságra a kérelmem.
    4. A beadványhoz a bizonyítékok (pl.: adásvételi szerződés, Kormányhivatal átíratással kapcsolatos elutasító levele) eredeti példányát kell csatolnom vagy elég a másolat?
    5. Kérhetek-e kártérítést?
    6. Ha szerencsével járok, és a bíróság úgy dönt, hogy visszaadhatom az autót, a vételárat pedig az eladó köteles visszafizetni, azonban nincs bejelentett munkahelye, így tőle az nem vonható le, kötelezhető-e a házastársa/élettársa, hogy ő térítse ezt meg?

    Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Ágnes

    Kedves Ágnes!

    1. Mivel ebben az esetben nem tipikus szavatossági ügyről van szó, a határidőből nem futott ki. egyébként pedig a határidő akkortól indul, amikor tudomást szerzett az kormányhivatali határozatról.
    2. Nem szükséges az ügyvédi képviselet, de ajánlott, leginkább a kerseeti kérelem megfogalmazásában.
    3. Nem szükséges megvárni a rendőrség válaszát, hiszen a rendőrségnek nincs joga eldönteni, hogy történt-e csalás, vagy sem, mert ez a bíróság feladata.
    4. Nem kell eredetiben csatolni, de be kell tudni mutatni eredetiben.
    5. Ha érte kár, kérhet kártérítést.
    6. Sajnos a házastárs nem kötelezhető arra, hogy bárki tartozását kifizesse.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter ügyvéd

    Az autó törve volt

    2017. október 18., 15:16 Módosítva: 2017.11.02 06:33
    2

    Tisztelt Autójogász!

    Én vagyok az autóm második tulajdonosa, melyet szeretnék hamarosan eladni. Mielőtt megvettem, az első tulajdonos elmondta, hogy az autó egyik fele törve volt, de casco volt az autón és márkaszervizben javították. Kb. az autó akkori értékének 25%-a volt a kár. El kell mondanom ezt az információt a következő vásárlónak? Lehet belőle problémám, ha nem informálom?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelt Kérdező!

    Amennyiben Ön ennek az információnak a birtokában van, a leendő vevő tájékoztatása feltétlen szükséges, ahhoz, hogy jogszerűen járjon el eladóként az adásvétel során. A Polgári jog egyik alapelve, hogy az adott jogviszonyban a feleket tájékoztatási kötelezettség terheli minden lényeges körülmény tekintetében.

    Egy korábbi sérülés a gépkocsin mindenképpen lényeges körülménynek minősül, tehát a tájékoztatás nem csak a korrektség, hanem a jogszerűség szempontjából is indokolt. Ellenkező esetben Ön szavatossággal tartozik, a sérülés vonatkozásában. Más szóval mentesül a felelősség alól és a vevő a sérülés miatt nem "reklamálhat" a jövőben.

    A kérdésére a válasz, tehát igen, lehet problémája az információ elhallgatásából, hiszen a későbbi vevő akár el is állhat a szerződéstől és kártérítést, illetve a költségei megtérítését is követelheti Öntől.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.com

    Autó adásvételi felmondása

    2017. október 12., 11:46 Módosítva: 2017.10.18 12:10
    1

    Tisztelettel érdeklődnék az ügyben, hogy mi a módja adásvételi szerződés felmondásának.

    2017. július 26-án lett aláírva az autó adásvételije, de sajnos a mai napig nem tudtam átíratni az autót. Már másnap megkötöttem a kötelező biztosítást, ezután szerettem volna elintézni az eredetvizsgálatot, de alvázszám korróziója miatt nem sikerült.

    Azóta is keresem a megoldást, így több szerelőnél is jártam és megállapították, hogy a kocsinak sok olyan hibája van ami jelentősen befolyásolja a kocsi igazi értékét. Szeretném felbontani a szerződést, mivel a kocsi 1996-os Fiat Punto. Hogyan lehetséges felbontani a megállapodást.


    Üdvözlettel, Ferenc

    Kedves Olvasó,

    mindenek előtt vegye fel a kapcsolatot az eladóval és jelezze neki a hibákat. Írásban. A szavatossági igények érvényesítésében van bizonyos sorrendiség. Önnek elsősorban a hibák kijavítását kell kérni az eladótól, majd ha ez nem vezet eredményre, akkor kérhet árleszállítást, illetve akár el is állhat a szerződéstől. Ebben az esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát pénz és autó is vissza az eredeti helyére... Végső esetben bíróságon tudja az igényét érvényesíteni.

    Tisztelettel dr. Erdey Péter www.assisco.hu