Használtteszt: Lexus IS 250 - 2006.

Amikor nyugdíjazni kellett az első generációs IS-t, akkor a testvére, a Toyota Altezza örökre eltávozott. Így az IS második generációja megkaphatta a Lexus akkori formatevezési filozófiáját az L-finesse-t. Ez egy kupészerűbb, fastback profilt jelentett a mai napig használt nyílhegy motívumokkal. Az előző generációhoz képest az új IS nemcsak minden dimenziójában nagyobb, hanem gömbölydedebb és ingerszegényebb is (szerintem), viszont a prémium érzet is erősebb lett.

Ezzel a radikális változtatással az IS szerintem elvesztette az első generációra jellemző sportos karaktert (ezt az IS F nagyjából korrigálta), így már inkább csak egy luxusszedán, mintsem sportos luxusszedán. Pedig a 2,5 literes V6-os (4GR-FSE) a maga 208 lóerejével és 252 Nm nyomatékával a mai napig nem sorolható a gyenge autók közé, lehetett kérni össz- vagy hátsókerék hajtással, hat gangos kézi vagy automata váltóval párosítva.

Bejáratott, nem leharcolt

A tesztben szereplő darabot automata váltóval és hátsókerék hajtással rendelték anno, amit mostani gazdája 2021-ben vásárolt. Még ugyanebben az évben a fékbetétek, féktárcsák cserélve lettek - bár ezek átnézése/cseréje ismét időszerű. Tavalyelőtt csak egy akksicserén esett át az autó, tavaly pedig új izzókat, váltóolajat és szűrőket kapott.

Alkatrész	Ár	Márka
Olajszűrő	4973 Ft	Mann-Filter
Kuplung szett	258 827 Ft	Aisin
Lengőkar (hátsó)	12 588 Ft	Japanparts
Lengéscsillapító (első)	68 500 Ft	Japanparts
Akkumulátor (70 Ah B+)	58 586 Ft	Bosch
Fékbetét (hátsó)	11 989 Ft	Japanparts
Légszűrő	5898 Ft	Nipparts
Motorolaj (5W-30)	6998 Ft	Castrol

A szűkös cserelista nem nagy csoda: a 4GR-FSE egy eléggé megbízható motor, ha időben megkapja a kötelező szervizeket, folyadékcseréket. Viszont tipikus hibák közé sorolható a kokszosodás, ami egyenetlen alapjárattal, csökkent teljesítménnyel és magasabb károsanyag-kibocsátással járhat, így ennek gyakori ellenőrzése ajánlott. A jelen típussal ilyen probléma még nem volt – legalábbis mostani gazdájánál.

Cserélték a jobboldali ajtókat, de ez észrevehetetlen. Az autóban jelenleg csak a parkolóradar nem működik, de a tulaj elmondása szerint ez is csak emberi mulasztás, pontosabban egy rossz kábelezés miatt van így, maga a szenzor hibátlanul működik.

A 18 évéből a fényezés simán letagadhatna tizet, legnagyobb harci sebe egy lakossági meghúzás eredményeként ékeskedik az első lökhárító bal szélén. Az ilyen hibák 150 ezer kilométeren túl már általánosak.

Az autó beltere hozza a kétezres évek stílusát, bár a műanyag faberakás (nekem bármennyire is tetszik) inkább a '90-es éveket jellemzi. Ebben a modellben kijelző nincs, még az analóg korszak egy leköszönő darabja, amiben mindent gombokkal és tekerőkkel állítunk. Klíma? Gomb. Ülésfűtés-szellőztetés? Tekerő. Rádió? Gomb és tekerő. Egyedül a kulcs nélküli indítás mondható modernnek (de ezt már pl. a kor néhány Toyotája is tudta - szerk.).

A műanyag elemek jól tartják magukat, a kabinban semmi sem recseg, minden stabilan a helyén van, nagy tempónál is alig szűrődik be szélzaj. Az elektromosan hat ponton állítható bézs bőrülések még mindig nagyon kényelmesek, nincsenek kiszakadva.

A hátsó sorától ne várjunk semmit, értem ezt leginkább a lábtérre. Relatíve magas vagyok a 184 centimmel, de a rám beállított első ülés mögé már nagyon szűkösen tudtam csak bemászni, és elkerülhetetlen volt, hogy a térdem érintkezzen az ülés támlájával. Rövidebb utakon ez kibírható, hosszabbakon már semmiképpen.

Más utakon jár

Az IS-t leggyakrabban a BMW E90-hez szokták hasonlítgatni, de ebbe a ligába tartozik az B7-es A4 és a W204-es C osztály is. A fent soroltak közül talán az IS a legnyugodtabb, ugyanis V6-os motor és hátsókerék hajtás ide vagy oda, a Lexus nem arra tervezte, hogy te legyél vele a leggyorsabb a következő piros lámpáig. Az indítógomb alá rejtett PWR kapcsoló mondjuk nem erről árulkodik, ahogy az sem, hogy S-ben az automata tiltásig hagyja elpörögni a motort. A váltó még így sem a leggyorsabb, kormányzása pedig egyértelműen azt kommunikálja, hogy ezzel az autóval te kényelmesen eljutsz A-ból B-be, de komolyabb adag adrenalinról szó sem lehet.

Ezáltal élményt akkor nyújt igazán, amikor pihenésnek fogod fel a vezetést, ezt az autó egy csöndes, kényelmes úttal hálálja meg. Nem azért vagy az úton, hogy annak a királya legyél, de ha kell, leszel a középvezetője.

Ez az IS célja: elvigye a senior középvezetőt az agglomerációban található kertes házából a belvárosi iroda mélygarázsáig a kor lehető legnagyobb nyugalmában, miközben a gazdasági rádió reggeli műsorát tudja hallgatni. Hazafele talán becsusszan egy-egy jazz – ugyanis lehetett Mark Levison hangrendszerrel is kérni, igaz, a gyári sem rossz.

Ezt a zent egy dolog tudja igazán megzavarni: a felfüggesztés. Akármennyire stabil az autó egy dinamikusabb kanyarvételnél, a magyar utak minőségén elvérzik. Olyan pontosan éreztem benne minden egyes kátyút, hogy már fájt a szívem az autóért. Így a belváros egyes részein inkább arról szólt az önfeledt A-ból B-be jutás, hogy feszülten figyeljem az utat az autó épsége érdekében. Mivel nekem még nem volt lehetőségem E90-et és W204-et vezetni, ezért megkérdeztem Balló Marcit, hogy ezeket milyen érzés volt a városban vezetni. Elmondása szerint a Mercedes volt a három közül a legkényelmesebb, amit a Lexus követ. A BMW-nél pedig jelentősen befolyásoló tényező, hogy M-es rugók vannak-e alatta, vagy sem. Viszont szerinte nagy sebességnél a Lexusé a legrosszabb, ugyanis a két modellel ellentétben ez elpuhul és a kormányzása is sokkal érzékenyebb lesz.

A fogyasztás nem tartogatott meglepetést. 2.5-ös szívómotorja az 1,6 tonna mozgatásához évszaktól függően 8-11 liter üzemanyagot kér 100 kilométerenként (hibrid változatot csak a harmadik generációtól kezdődően kínál belőle a Lexus, a hajtásláncnak megfelelő, jóval kedvezőbb fogyasztással). Egy vele egyidős BMW 325i is ilyesmi számokat produkál, a fogyasztása valahol a 9-10 liter közötti tartományban mozog. Valamint egy Mercedes C230 is beéri ugyanilyen fogyasztással, vagyis a Lexus kategóriájában nem kér se többet, se kevesebbet.

A hazai használtautó-piac árazása szerint a legolcsóbb darabért 1,4 millió forintot kell fizetnünk, ennyi pénzért csak dízelt kapunk. Ha benzinesre fáj a fogunk, akkor már lapozni kell párat, ugyanis a tesztírás pillanatában a legolcsóbb darabért 2,5 millió forintot kérnek.  A vetélytársak közül egy 325i-ből a legolcsóbb 1,7 millióba kerül, míg a legolcsóbb Mercedes W204 C 230 2,9 millió forint.

A Lexus IS250 egy ésszerű döntés, ha az ember nem egy kimondottan izgalmasan vezethető autóra vágyik, hanem inkább egy kényelmes prémiumot szeretne, amivel nem ciki megjelenni céges vacsorákon. Mondjuk hátulra csak a kolléganőket ültessük be, de lehetőleg őket se vigyük messzire. Ha az autó külseje nem is nyeri meg őket, a bézs üléseket biztos szeretni fogják.