Teszt: Subaru Forester

Eladni mindenki szeret, a Subarunak viszont nem volt terepjáró-padlólemeze. Így hát fogták az Imprezát, és ráraktak valami olyasmit, ami formáját tekinte még munkavédelmi bakancsnak is különlegesen randa volna. Viszont magas, és ... hát ... Miért, nem így néz ki egy terepjáró?

Autórajongó társaságban mindig hálás téma a Subaru dizájnja. Abban gyakorlatilag egyetértés van, hogy a Subaruk csúnyák. Abban is megegyezünk, hogy mindnyájan szívesen tolerálnánk e kis testi hibát, ha azonnal átülhetnénk egy Impreza WRX-be, és ott is maradhatnánk. A negyedik sör táján megszületik a verdikt: a Subaru belbecse úgy ragyogja be rút külsejét, hogy egy próbakör után bárki hajlamos szépnek látni.

Nálunk a Subaru, ahogy van, kuriózum, Nyugaton, elsősorban Nagy-Britanniában jelentős kultusza van. Az angolok csak azért becsülik, mert tudják róla, hogy jó, de igazából nem tudják kihasználni. Nem úgy, mint az olasz-svájci-osztrák Alpok lakói, ahol a falvakban valósággal Subaru a népautó. Ha valaki fel akar háborodni, elég csak arra gondolnia, hogy ott a Suzuki Swift négykerék-meghajtásos változata is Subaru Justy néven fut, Esztergomban gyártják, de Magyarországon nem kapni.

Chrysler Neon

A minap új filozófiai/művészettörténeti iskola képviselőjével ismerkedtem meg. Az illetőnek van egy elmélete: a Subaru nem ronda, csak dizájnban (is) megelőzte korát. Bizonyíték: az új, már jól kinéző Chrysler Neon olyan, mint a békaszemű Impreza. Ezek szerint tehát a jövő Ferrarijai is gülü-techno szörnyetegek lesznek.

Mindegy, hagyjuk a külsőt, beszéljenek magukért a képek! Belül jön rá az ember, hogy az első pillantásra félresikerült Dr. Martens-próbálkozásnak vélt karosszéria inkább csak úgy furcsa, mint az angol divat, a maga bumfordi-konzervatívan rafinált eleganciájával. Az ülés -és ajtókárpitok olyan erősen hozzák "a gróf úr kikocsizik"-érzést, hogy az egész autó értelmet nyer.

elöl fólia védi a fényezést

A Forester (erdész), mint név, csak afféle szerénykedés: nyilvánvaló, hogy aki erdei utakon történő közlekedéssel keresi kenyerét, az megáll egy UAZ-nál vagy Nivánál, még Franciaországban is. A Forester olyan ember autója, akinek bejön az angol divat, van pénze, és valószínűleg nem az erdész-szektorban dolgozik, mert akkor az előbbi két követelményből az egyik alighanem hibádzik.

Ilyen vezetési élmény más SUV-ban nem nagyon van. A 30 milliós BMW X5 sokkal jobban megy, meg nyilván sokkal jobb benne minden, de a Forestert egyszerűen jobb vezetni. A RAV4 igazi etalon, és aki már ült benne, az el tudja képzelni, milyen a Forester: ez a feminin RAV 4 férfi változata. Jó vele egyenesen menni, de a legjobb kanyarodni - a hasonlóan magas építésű autók közül egészen biztos, hogy a Forester sodródik a legkevésbé.

A vezetési élményt nehéz elmesélni, mert a kanyarstabilitáson, a kormányráncigálás-tűrésen, a precíz fékeken kívül olyasmik is vannak, mint a gumiszilentek hangja - amelyik autóban ilyen szépen szólnak az úthibák, abban felfüggesztés rossz nem lehet. Ugyanakkor a kétliteres boxer elég szépen fogyaszt, úgy 12-13 liter táján, és 80 km/h körül kezdődik a szélzaj.

A hátsó utasok poharát egy ritmikus sportgimnasztika-figurára emlékeztetően előugró kettős gyűrű tartja. Elöl nemcsak a hátsóhoz, de a mai high-tech pohártartó mezőnyhöz képest is puritán berendezés: nem nyomásra ugrik ki, hanem meg kell fogni és kihúzni. Az autóhoz méltó őszinte, kőkemény, megbízható, férfias megoldás. A machismo a napellenzőkön is tetten érhető. Szinte kiveszőben lévő elv, hogy sminktükör csak az utasoldali napellenzőn van.

A hagyományos rakodóhelyeken kívül valamennyi ajtó könyöktámaszában kiváló, zárható csempészrekeszek kaptak helyet. A kesztyűtartó nincs kivilágítva, de általában elmondható, hogy a tervezők kissé túlságosan is tisztában vannak a Subaru egyéb erényeivel: lehetne jóval több fiók és zseb.

A kapcsolók tökéletesek - az ablakemelők (még hátul is), az index és az ablakmosó kar, mindegyiket jó kapcsolgatni. A fényszórómosó furcsa módon külön gombot kapott, ami még furcsább módon nincs kivilágítva, tehát épp akkor -éjszaka- nem lehet megtalálni, amikor az ember a legjobban keresné. Az ablaktörlő elfogadhatóan töröl, de jelentős értéknövelő tényező lenne a RAV4 ablaktörlőinek átvétele.

A kormány ugyanolyan pompás, mint az új Toyotákban; a fogása, a formája, az anyagok - hogy a Momo cég lopta a Toyotától vagy viszont, esetleg csak a nagy szellemek találkoztak, nekem mindegy, ha ennyire jól sikerül. Hasonlóan jó a váltó, a kézifék és a felező fogása. Az elhelyezésüket kicsit szokni kell, én legalábbis napokig a felezővel akartam behúzni a kéziféket.

A kétezres boxermotor érdekes, főleg a hangján csodálkoznak, indításkor. Az alapjárat hallható, de nem érezhető; ha van egy kis háttérzaj, csak a műszereken lehet megállapítani, jár-e a motor. A boxer előnye terepen ugyanaz, mint a raliban: a széttartó hengerek miatt laposabb a motor, mélyebbre lehet vinni az autó súlypontját.

Terepjáró képességet óvatosabban tesztel az ember, mint gyorsulást vagy féktávot, mert a borulás azért eléggé megárt. Egy elég meredek domboldalra azért felkaptattam, megijedtem, lejöttem - elnézést kérek, de dőlési szöget nem mértem.

A gyári hifi akkora büntetés, amilyet még Oszama bin Laden is csak fenntartásokkal érdemelne. A hangja, nos, ha autóhifiről van szó, minden további nélkül beérem a kazettás magnóval, de olyan trágyán szóló kazettás magnót még nem gyártottak, ami alulmúlná a Subaru feliratos (!) CD játszó hangját. Se magas, se mély, se közép - érdemes volna hangminőség-versenyeken mutogatni, mint kuriózumot. A gombjai olyan picik, hogy bekapcsolni csak kisujjal lehet. A gombok is össze-vissza vannak kivilágítva, este tehát végképp reménytelen a zenélés.

Elsőre nem éreztem a Subaru-legendát, jó, jó, de kicsit otrombának és nehézkesnek tűnik. A második nap már alig vártam, hogy beülhessek, harmadnap pedig, amikor egy napra a Volvo Cross Country fullos változatába ültem át, azonnal kínzó honvágyam támadt. Lehet, hogy a Subaru részleteiben rosszabb, egészében sokkal jobb.

A váltója mesés, úgy, ahogy van, de a Forester karakteréhez talán jobban illene az automata. Azzal együtt, hogy egyszerűen élvezet kapcsolgatni, négyesbe határozottan kell behúzni, különben a semmit kapcsoljuk. És, ami méltatlan egy elsősorban jeges terepen népszerű járműhöz, fagypont körül kicsit roszog a szerkezet, kell 5-10 perc, hogy felengedjen, és olyan jó legyen vele, mint a múltkor.

A fűtés a Subaru hagyományainak megfelelően visszafogott. Befűti az autót, de csak afféle kellemes hőmérsékletűre - az pedig kevés. Egy rendes fűtésnek a maximális állásban tudnia kell rosszullétet előidéznie, lábhoz irányítva szőrteleníteni, fejre lőve könnyezést okozni heves krákogással. Ezt tudja egy 20 éves Golf és egy Suzuki Swift, de a legjobban az alpesi utakra termett Subarunak kellene tudnia.

A Subaru általában drágának mondott autó, ezzel szemben a konkurens modellek árait végignézve ha nem is kiugróan, de olcsó. Vezetni nagyon jó, a formájából pedig belülről csak a megnyugtatóan szögletes orr látszik.