Bűntudata van a környezetszennyezés miatt, szeret csendben utazni, bizonytalannak érzi a SUV-okat, de imád magasan ülni a parancsnoki székben? Egyszerre elégíti ki igényeit a Ford Kuga. És még össze is sározhatja, ha nem sajnálja.
Micsoda hülye vagyok, gondoltam, amikor a jerezi reptéren
hosszas mélázás után sikerült kiválasztanom egy piros tesztautót.
Nincs tolla a kulcsnak, tehát gombbal indul – ez volt az első
gondolatom. Szinte a sarkára tiport a második: ó
a rossebbe, mi az a szín, amit a digigép
a legjobban utál? Eltalálták. Ez. Na és mikor utálja
a legjobban a pirosat az olyan mini
szappanosdoboz, mint az én
Panasonic LZ3-asom? Ha tűz
a nap. Márpedig Jerezben,
április végén
általában tűz.
Ezt követően már csak kisebb akadályokkal szembesültem. Például, hogy nem tudtam beindítani. Kerestem a kulcsnélküli autóknál szokásos, nagy, kerek nyomógombot a gyújtáskapcsoló táján, de körmeim csak kirekesztő hangulatú, fekete műanyagon kapirgáltak.
Aztán meglett: ennek az autónak a motorját a parányi vészvillogó fölött szerénykedő, hasonlóképpen parányi, Ford-logós gombbal lehet beindítani. Egy nyomás: van gyújtás, lehet tekergetni az ablakokat, tölteni a laptopot, darálni a húst, sütni a hajat a hátsó lábtérben lévő (opcionális) 230 voltos háztartási aljzatról. Második nyomás (vagy összesen egy, de az akkor nagyon hosszú): megy a motor.
Szép dolog a 230 volt, jó a kulcsnélküli nyitás-zárás-indítás is, de ezek csak figyelmességek, egyik sem egetverő újdonság. Márpedig ha egy márka ad magára, mindig kitalál valamilyen spéci, egyedi dolgot, amivel a frissen bemutatott típust ki tudja emelni a többi közül. Különösen így van ez, ha a szóban forgó jármű nem népautó, hanem valami drágább cucc.
Például egy kompakt SUV (bár ezeket a Nissan óta mostanában mindenki crossovernek nevezi). Lehetne RAV4, Tiguan, Antara, vagy akár Sportage is, de nem, most maradjunk inkább a Kuga nevűnél. A Ford új szabadidőautója ez, olyan friss, hogy a fenekén alig száradt még meg a méhlepény.
Amitől más mint a többi
Hm, tehát egy SUV. Nézzük csak, mi lehet az a különleges funkció vagy elem, ami egyedivé teszi. Nagy, nehéz, nyomatékos a motorja, magasról látja belőle az ember a forgalmat, erős a futóműve, összkerekes a hajtása, komfortban, sebességben, gyorsulásban viszont ott van a személykocsik szintjén – nagyjából ilyenekkel szokás jellemezni egy szabadidőjárművet.
Akkor talán távolságtartós tempomat? Az elég különleges lenne, de nem, ilyen nem rendelhető a Kugába. Valami zaftos, öthengeres benzinmotor? Efféléről egyelőre csak jövő időben beszélnek. Hát akkor a borulásmegelőzős ESP lenne? Létezik a Kugában ilyen, de ha azt mondom ROPS, mindenkinek beugrik, kinek van már régóta ilyen – a Volvónak. Vagy az ESP-t talán utánfutó-becsóválást megelőző funkcióval látták el? Nem hiányzik ugyan a Kugából, de ez sem különleges – a Nissan régóta használ effajta technikát. Talán áramvonalas kengururács, nagy ködlámpa-szett? A gyalogosvédelmet éberen vigyázó EU-normák korában ilyenről szó sem lehet. Bluetooth, digitális rádióvevő, guminyomást figyelő rendszer, USB-csatlakozó, tolatókamera más SUV-okban is van. Az EasyFuel rendszer – amellyel képtelenség benzint tankolni dízelautóba és fordítva, valamint szükségtelenné teszi a tanksapkát is – pedig más Fordokon korábban megjelent. Akkor mi az az egyedi dolog?
Emisszió rulez!
Kapaszkodjanak meg: a Ford Kuga fő különlegessége, azaz úgynevezett main selling point-ja a környezetvédelmességesség. A Kuga 136 lóerős, 2000-es fordulaton 320 newtonmétert leadó motorja (ez elég tekintélyes), közel 1,6 tonnás tömege, haldexes 4×4-rendszere, magas építése ellenére csupán 169 gramm szén-dioxiddal terheli az ön, gyermeke, unokája, szomszédja, tengerimalaca által beszívott levegőt. Kétharmadennyivel már azok közé a puritán minik közé tartozhatna, amelyekre még Európa legdurvábban regulázott városaiban sem kell adót fizetni. Vagy máshogyan fogalmazva: ez a 169 g/km alig több mint másfél priusnyi. A SUV-ok között ez a legjobb érték, szinte már indulnék is Kugával Brazíliába esőerdőt védeni.
És a csak elsőkerék-hajtásos (FWD) Kuga kicsivel még ennél is kevesebbet ereget, ott csak 165 g/km a szén-dioxid-kibocsátási érték. Mert van ilyen is, szintén a közös nyomócsöves TDCI motorral. Ráadásul az átlagban már csak 6,3 liter gázolajat kér 100 kilométerre a 4×4-es 6,4-ével szemben. Voltaképpen nem is rossz ötlet ez az FWD SUV, más gyártóknak is van ilyen, fogy is belőle nekik. Hiszen a tipikus SUV-tulaj egy pocsolya puszta látványától is tüdőgyulladást kap, elég neki, ha csak két kerék húz.
SUV-val sárba? Ha muszáj, lehet
De tételezzük fel, hogy létezik olyan elvetemült szereptévesztő, aki dagonyázni járna digigép-ellenség metálpiros Kugájával. Ahelyett, hogy venne valamit, ami ilyenre való, mondjuk egy Lada Nivát, használt Pajerót, Isuzu Troopert, inkább a dizájntos Forddal csörtet a mirtuszbokrok közé. Nos, ő is ellesz vele.
A Kugának ugyanis vannak terepszögei, és viszonylag nagyok, ami ebben a szakmában nem hátrány. Elöl 21 fokos lejtőnek lehet nekimenni vele, hátul 25 fokosról tud lejönni, de nem árt ha tudjuk: a látványos első és hátsó védőlemezek nem sziklarombolásra valók, csupán kötelező formatervezési kellékek. És megadtak hozzá gázlómélységet (450 mm) és hasmagasságot (188 mm) is, újabb terepes piros pontok. Felező, diffizár persze nincs, de a Haldex-rendszerű összkerékhajtás mindenképpen elegánsabb, ügyesebb és tartósabb eszköz, mint a viszkós, vagy az elektromos kuplunggal záródós.
Állítólag a Ford jól viszi a lájtos terepféléket is, azok közül legalábbis a hengerelt földutas-kisbuckás fajtát. Igaz, az off-road programban résztvevő kollégák közül akadtak néhányan, akik úgy gondolták, hogy a nehéz szakaszt még egy Dacia Logan is megette volna reggelire. Egy osztrák újságíró letért a járt makadámról, és "egy jó fotóért bármit!" felkiáltással azért kipróbált valami emberes méretű pocsolyát. Haldex ide, terepszög oda, azt a Kugát menteni kellett.
Mi azonban a) a sokszor csak nagyjábóli szinten működő navigációs rendszer partizánakciói, b) K. I. kolléga mitfáreri tevékenysége (munkásságát a "velem úgyis mindig eltévedsz Zsozsi!" – felkiáltás,majd a harmadik elágazás után az itiner fatalista hátrahajítása jellemezte), c) a vezető (én) utasításkövető képességeiben rendszeresen felmerülő üzemzavarok miatt lemaradtunk a terepezésről. Legalább alaposan kipróbáltuk országúton (a tervezett 68 helyett 176 kilométert mentünk), és tisztán adtuk le a szállodánál az autót. Mellesleg pedig a legreménytelenebb elveszettség csúcsán (mélypontján?) kilyukadtunk az Airbus spanyolországi gyáránál, ahol az óriási A380 hátsó vezérsíkját készítik. Fotóztunk is, képek a galériában!
Megtaláltuk, melyik foghoz verték a garast a Kugánál! Bővebbet erről a túloldalon.