Szegény Note a Jazz ellen

A nép bezzeg szereti

Szűk egy év alatt 19 Népítélet keletkezett a Note-okról . Ez azt jelenti, hogy szépen fogy, de érdekesebb, milyen nagyon szeretik a tulajdonosok. 6,55-ös átlagpontszámával az egyik legkedveltebb Nissan. 6,66-ja van az Almerának, a többi, értékelhető mennyiségű ítéletben részesült Nissan kevesebb pontot kapott.
Szeretet, rajongás vonatkozásában csak 25., de ez a szám a sok imádott régi rom kihagyásával jobb is lehetne. Ugyanakkor a Note Népítélet-adataiból az látszik, hogy nem szeretőnek tartják, hanem használati tárgyként tekintenek rá, és ebben a szerepben igen jól teljesít.

Magas hangok

Soft coated wheaten terrier

A Note a Clio padlólemezére épül, a Jazzhez meg terveztek a céloknak megfelelő, lehetőségekkel teli újat. A Jazz tankja az első ülés alá, egy senkit nem zavaró helyre került, súlypont és praktikum kivételes összhangjában. Ezzel adott a hely a hátsó ülések alatt és felhajtott ülőlapokkal 1,2 méter magas helyet kapunk a lábtértől a tetőig. Ide minden olyat jó betenni, ami magas vagy nem akarjuk, hogy lejjebb essen. A kutya is szívesebben ugrik alacsonyabbra és ütközben sem hánykolódik annyit, mint fent az ülésen. Cserébe persze nem lát ki az ablakon, de ez a mi családunk soft coated wheaten terrierjét, Marcit soha nem zavarta.

A "puha szőrű búzaszín terrier" kimondottan különleges megjelenésű. A kontinensen csak néhány évvel ezelőtt kezdett elterjedni, és a legjobb úton halad afelé, hogy meghódítsa mindazok szívét, akik közelebbről megismerkednek vele. Írország eldugott tanyáin fejlődött ki, ahol az emberek nehéz munkával keresték a kenyerüket. A kutyának is meg kellett szolgálnia az élelmét és hasznossá tennie magát. Luxuskutyákat nem engedhettek meg maguknak, éppilyen kevéssé külön kutyát a vadászatra, egyet a nyájhoz, egy őrkutyát stb. A soft coated wheaten terrier mindent tudott: egerekkel és patkányokkal táplálkozott, behajtotta az állatokat, őrizte a házat és segített a vadászatnál. A kemény természetes kiválasztódás robusztus, egészséges, ráadásul bájos kutyát eredményezett. A wheaten vidám, temperamentumos, játékos lakótárs, szereti a gyerekeket, türelmes, barátságos, éber, de soha nem harapós. Ragaszkodó és okos, következetességgel és szeretettel nem nehéz nevelni. Sok mozgást és elfoglaltságot igényel. A hosszú szőr piszkot visz a lakásba, és alapos ápolást igényel. A kiállítási állatokat többnyire gondosan formára nyírják. Ilyenkor könnyebb is ápolni őket, amint eredeti állapotukban. A fajta világszerte szilárd baráti körre tett szert. Forrás: Webkutya

Note és Jazz

Ha a Jazzben lehajtjuk a hátsó üléseket, a csomagtartó síkjában meghosszabbított rakteret kapunk. A Note tankja a hátsó ülés alatt van és a teljes hátsó pad csúsztatható is előre-hátra. Az ülés lehajtásakor a csúsztathatóság és a tank elhelyezkedése miatt a lehajtott ülés jó 20 centivel magasodik a csomagtartó alja fölé. Van áthidaló megoldás - két kárpitozott deszkával fedhetjük be a csomagteret -, de mennyivel jobb lenne egy deszka nélküli, kendácsmentes változat. Az aha-élményt már nem is merem említeni, pedig egy ügyes autónál erősen keresném az ilyet.

A Note ülései elég nagyok, jól tartanak, igazán kényelmesek, semmiképpen nem kisautósak. A tesztautó bordósbarna bőr-szövet borítású kárpitja sajnos rendkívüli módon elütött a kék fényezéstől, ezt a párost nem rendelném soha. A Jazz ülései vékonyak, kisautósak, a hátsó ülőlap túl rövid. Elöl még elmegy, kényelmes és még majdnem öt év után sincsenek szétülve, de egyértelműen játékülések.

A Ducato-hang lelőhelye

A 86 lovas dCi dízel lényegesen rugalmasabb, jobbanmegy-érzésű, mint a Jazz 84 lóerős benzinese, tudnék is a Ducato-hangú dízellel együttélni, azonban a Honda lelkesebb, fickósabb hangú. Kanyarodni a Note-tal maga a pH 5,5, semmit sem csinál rosszul, de semmi mást sem csinál. A Jazz mérsékelt, de élvezetes élményt nyújt kanyarban, bár nyilván senki sem ezért veszi.

Naponta mentem ugyanarra a Note-tal, ahol a Jazz-zel szoktam. Néha bután rámsípolt, ha erősebbet fékeztem. Ettől jobban megijedtem, mintha a nagymamám mondaná hirtelen: vigyázz! A hétköznapi bosszúságok közé jegyeztem fel a Noteszomba a rádió kormányba integrált szerencsétlen csatornaválasztó gombját, aminek kiálló alkalmatlansága miatt minden kanyarodás néhány csatornányi ugrást jelentett. Minden egyes váltás nyomot hagyott az agyamban a béna nehézkes váltó miatt. Bezzeg a Jazz váltója mennyei.

A dízel Note 6-6,5 között fogyasztott az üzemszerű városozás során , a Jazz ugyanitt 7-7,5-et kér. A kulcsnélküli indítás az egyetlen igazán csodálatos a Note-ban, ilyet minden autóba tennék.
Nem találtam a hangot a Note-tal, számomra se lelke, se szépsége. A kérdést végleg a nemkéne-oldalra billenti, hogy a legfelszereltebb Note a 86 lovas dízellel a legfelszereltebb Jazz Sportnál is jó 300 ezerrel drágább.