Kazahsztáni összeszerelő üzem építéséről írt alá megállapodást pénteken Párizsban a PSA Peugeot-Citroen konszern és az orosz Agromash Holding - írja az Automotive News Europe hírportál. Az üzemben a Peugeot 301, 3008 és 508 modelleket, valamint a Partner furgont szerelik majd össze kezdetben évi négyezres, majd később tízezres darabszámban.
Több mint 600 fogyatékossággal élő ember már megkapta a gépkocsiszerzési támogatást az új rendszerben, közülük 350-en új autót tudtak vásárolni - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális államtitkára szombaton egy budai Suzuki márkakereskedésben tartott sajtótájékoztatóján.
Soltész Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatásra jogosultak - köztük mozgáskorlátozottak, vakok, gyengénlátók, hallássérültek, autisták és értelmi fogyatékossággal élők, illetve családtagjaik - még a hónap végéig benyújthatják igényüket a szociális és gyámhivatalokhoz, ha az első jelentkezési időszakba be akarnak kerülni.
A Mitsubishi a kelleténél jobban megijedt az utolsó Colt európai sikertelenségétől, talán úgy gondolták, hogy valami mást kell kitalálni. Ebben van is valami, de ha már csinálnak egy tényleg apró kisautót, akkor azt miért keresztelik el Space Starnak? Akkor már inkább a Colt, vagy a Mirage, ahogy Japánban hívják.
A Ssangyongnál értékelem, hogy ragaszkodnak az elveikhez. Ha már egyszer úgy gondolták, hogy a Royal College of Arton formatervezést előadó Ken Greenley lesz a megfelelő személy arra, hogy kitalálja a külsejét (mintha nem tudnák, hogy aki nem tudja, az tanítja), úgy ragaszkodtak is ahhoz, hogy a váltótípus is hűen kövesse az előd által kitűzött irányvonalat.
Nem lett szép, ez tény.
Ahogy Genfbe menet elnéztem, a B osztály legfrissebb, kecskeméti kiadása bejön a jól szituált anyukáknak, mert elég sokat lehet belőle látni az utcán. Azt hiszem, ezt a modellcsaládot eddig is az ő érdeklődésük tartotta életben, a férfiemberek nem túlzottan tudnak érte lelkesedni, még akkor sem, ha elismerik: praktikus.
Nehezen érthető, de minden nagyobb autógyár külön kínálatot fejleszt Brazíliában. A Hyundai is beállt a sorba, ennek köszönhető a Daciák megfelelőinek tűnő HB20 sorozat, amely a praktikus értékeket ötvözi démoni megjelenéssel. A magasított HB20X-ről már megemlékeztünk, és most elkészült a szedán, amely csak egy lehelletnyivel tűnik kevésbé rémesnek.
Ebben a formában persze soha nem fogjuk viszontlátni Európában. A kocsiban eleve olyan sportkormány van, amibe még a legnagyobb japán bonsai-tudósok sem tudnának légzsákot álmodni. Itt inkább álljunk is meg, mert félő, hogy az európai inkompatibilitás-lista olyan hosszú lenne, hogy kilógnak a cikk kereteiből.
A McLaren-stand sztárjának a P1-et szánták. Ott is állt, messzire sárgállott a tömegben, magasra felcsapott ajtóival úgy nézett ki, mint egy támadásra készülő sziámi harcoshal, kilencszáz lóerő, vagy nyolcszáz, netán ezer? A számok – egy bizonyos szinten felül – már nem mondanak semmit.
A Renault ZOE villanyautó, a Skoda Octavia, a második generációs Toyota Auris és az új RAV4 egyaránt öt csillagot kapott, bár a részeredmények alapján azért látszik némi különbség az egyes autók biztonsági színvonalában.
Sokáig uralták a V8-as motorok az amerikai autógyártást: a legolcsóbb modelleken kívül mindenbe ez került. A napjai azonban megszámláltattak, legalábbis ha a fejlesztési trendből indulunk ki. A jövő a kis turbómotoroké, hisz takarékosabbak, és – legalábbis papíron – nem gyengébbek. A General Motors vezérigazgatója, Dan Akerson szerint azonban még messze nem jött el a búcsúzás ideje.
Az autószalon első napjának végén Papp Tibivel és Csikóssal leültünk, hogy amolyan válságértekezletet tartsunk: ki, mit és mikorra ír meg, leosztjuk ilyenkor a munkát, hiszen nincs rosszabb a duplicitásnál, az újságíró ölni képes, ha kétszer kell dolgoznia.
Meglepő nyilatkozat hagyta el az Audi műszaki igazgatójának száját. Wolfgang Dürheimer megerősítette, hogy a dízel-elektromos szupersportkocsi előállítását célzó program él és virul.
Corvette Stingray, ez mától fogva a neve a Chevrolet ikonikus sportautójának. Elődjéhez képest alig nőtt valamit, még éppen alatta van a négy és félméteres hossznak és ezzel a mai kompaktok 90 százalékánál rövidebb.
A Volkswagen XL1 szériagyártása igazi műszaki szenzáció, még akkor is, ha szinte borítékolható: minden egyes autón bukni fog a gyár. Pont ezért limitált a példányszám, így legalább a veszteség is korlátozott. Viszont kifejlesztettek valamit, ami megmutatja, merre van az arra. És mellesleg rávilágít, mennyire rossz a fogyasztásmérési norma.
A Bentley standján elég nagy volt a nyüzsgés, mert bár úgy tűnhet, hogy mindig van valami újdonság, ez többnyire a régi típusok felpiszkálását jelenti a VW-tulajdonú brit márkánál. Valóban új autót csak szökőévenként egyszer mutatnak be, ha pedig ezt sűrűbben teszik, abból csak a baj van. Emlékezzenek csak a Bentley SUV tavalyi fellépésére – az idén el sem hozták, pedig tutira gyártani fogják. Talán majd Sanghajban megnézheti, aki arra jár.
José Sanchez Rodriguéz sztár volt. Valamikor az 1900-as évek elején tűnt fel Spanyolországban és nagyon hamar ő lett korának Brad Pittje. José ugyanis a világ legjobb matadora volt. Egészen 1914-ig, amíg össze nem akadt a világ leggyorsabb és legaggresszívebb bikájával, Venenóval. A bikaviadalban pedig az a szép, hogy néha a bika győz. José halálos sebet kapott, Veneno örök hírnevet, ma mindkettejüknek szobra van már.
A Lamborghini pedig egy jó névötletet kapott ahhoz az autóhoz, ami tulajdonképpen nincs is, hiszen mindhármat eladták már, potom 3,4 millió eurós áron.
Akármennyire áll is a bál a New York Times és a Tesla Motors között, az életnek mennie kell tovább. A Tesla kiszámolta, hogy az egykori GM-gyár területén úgy évi húszezer autó építésére van kapacitásuk, ebből 15 ezer elmegy Amerikában, de a maradékot is el kellene sózni valahol. A választásuk Európára esett, ahol amszterdami központtal létrehozták a kereskedelmi képviseletüket. És persze eljöttek Genfbe is, hogy vevőket toborozzanak. A helyszínválasztás jó, ezen a környéken van lé bőven, de ha netán valaki Magyarországról venné, annak is leszállítják. Igaz, szerviz nem lesz egy darabig a közelben. (A közelben szó értelmezéséhez: München, ahol talán majd a következő fázisban kialakítanak egy szervizközpontot.)
Tegnap találkoztam először az idősödő, japán mérnökkel. Elsősorban azért tűnt fel, mert nem a borzalmas, sötétkék egyenöltöny volt rajta, hanem egy sportosra szabott, szürke zakó. Aztán odaállt az FT86 mellé és annyit mondott: ez az én autóm.
A Pininfarina nem maradhat vadonatúj tanulmányautó nélkül – az idén egy könnyed kétülésest állítottak ki, amely a tavaly júliusban elhunyt Sergio Pininfarina nevét viseli. A szélvédő nélküli autóban van valami a Pininfarina múltjából, belül azonban a legjobb olasz sportkocsi-technikát találjuk.
Sok fura szerzet van Genfben, a Ford Ecosport is az. De lehet, hogy jó bolt lesz a Fordnak. Elvégre egy bevált, évek óta gyártott brazil modelljüket hajózták át a nagy vízen, és manapság kajálják ezeket a kisautó-méretű SUV-ocskákat. Dél-Amerikában tavaly újították fel a tíz éve gyártott modellt, de csak év végén ér el az európai Ford-kereskedőkhöz.
A 911 GT3-as különleges helyet foglal el a Porsche kínálatban. Ez az a modell, amelyet kifejezetten örömautózásra készítenek. Nem olyan erős mint a Turbo, de szívómotorja jóval közvetlenebbül reagál, és a mérnökök mindent elkövetnek, hogy tökéletes összhangban legyen a futómű, a fékrendszer, az aerodinamika és a motor teljesítménye. Így mindig ez volt a legjobb kanyarvadász a Porschék közül, és alighanem az is marad.
A lelke mélyén minden autóbuzi ilyen sportkocsira vágyik. Soha el nem rozsdásodó, szupermerev szénszálas műanyag váz. Pici, agilis karosszéria – ez itt kereken négy méter hosszú, kettő széles, a magassága pedig 118 centi. Könnyű, erős motor, méghozzá középen elhelyezve, azaz a két ülés mögött – jelen esetben ez az ismert, négyhengeres (innen a 4C név) Alfa-1750-es, itt most alumíniumból, 240 lóerővel, 350 newtonméternyi maximális nyomatékkal. Valami modern, szofisztikált váltó – az se hiányzik, duplakuplungos a szerkezet. Minimális tömeg – a kilenc mázsánál kevesebb jól hangzik-e? És persze a legjobb észak-olasz design, ha kérhetném, főúr.
Lehet, hogy voltak még érdekes cuccok - és ezekről is írok majd mindjárt - de tény, hogy az idei genfi show-t az Opel új kabriója, a Cascada vitte el. Ha az Insigniát kifejezetten szép autónak tartják, az Astra pedig annyira csinos, hogy embléma nélkül simán néznénk valami Alfa Romeónak, akkor a most bemutatott Cascada felteszi a koronát a Mark Adams által elindított, új formai gőzhengerre, hogy egy
egészséges képzavarral éljek. Bár egy koronával ellátott veterán úthenger (Józsi, itt vagy?) mindenképpen érdekes felterjesztés.
Ha azt halljuk: hibrid, a hátunkon felborzolódik a szőr és fintorogva elfordulunk. Amennyire hívószó volt ez tíz évvel ezelőtt, annyira taszítja manapság az embereket. Pedig éppenhogy fordítva kellene lennie, hiszen a technológia mára olyan szintre fejlődött, hogy a hibridhajtás már nem langyos dinamikát és buta futóművön imbolygó, ólomnehéz vackokat jelent.
Van olyan a technika történetében, hogy egyszerre többen jutnak el ugyanahhoz a felfedezéshez. Így mentek többen ölre a karburátor receptjéért is (amiről, ugye, kiderült mára, hogy se nem Csonka, se nem Maybach találta ki, hanem évekkel korábban már bejegyeztette egy amerikai csávó, akinek a neve, így Genf felé robogva a Nissan Leaf hátsó ülésén, nem jut most eszembe), és szintén hasonló a tumultus most a mini-SUV-ok táján.